3:3 és 4:4 elleni játékok
A termi játékokat alapvetően két fő csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a labdatartó játékok tartoznak. A másik főcsoport létszámfölényben felépített, mondhatnánk „kijátszó” játékok. Erről a termi játékok sorozatunk 3. részében ejtünk szót, amikor is a 3:2, 4:2 elleni játékhelyzetet mutatjuk be. A labdatartó játékok alapvetően abban különböznek az úgynevezett „cica” játékoktól, hogy két lehetőleg egyforma képességű csapat csatázik egymással a labda birtoklásáért. A legfontosabb szempont, hogy minél tovább, minél hosszabb ideig próbálják meg a labdát tartani – helyváltoztatással, adogatással, labdafedezéssel, átvétellel stb.

A kezdő labdarúgókkal foglalkozó edzőkollégák rendszerint jelentkező problémája, hogy hogyan, milyen rendszerben állítsák fel játékosaikat a pályán, hogy jól működő csapatként működhessenek. Vagyis a játékosok elhelyezése a pályán az egyik legnehezebb, ugyanakkor a legkönnyebb edzői feladat. Miért vetődhet fel a kérdés? Részint azért, mert alapvető futball játékelméleti ismeretekre van szükség, mely részint tanulható - tanítható - másrészt feltételezi az illető edző játékos múltbéli tapasztalatait, ismereteit.

A felcsúti Szakmai Napokon az edzők megismerkedhettek többek között a gyakorlópálya lehetőségeivel, ahol dr. Mezey György mutatta be, hogyan lehet és kell egyénileg fejleszteni a játékosokat. Az interaktív edzésen, amely igen jó hangulatban telt, az is kiderült, igen apró dolgokra is oda kell figyelnie a trénernek. A Szakmai Irányító Testület Elnöke zárszóként elmondta: „Azt hiszem igen értékes két nap van mögöttünk, amelyre hihetetlen aktivitás volt jellemző. A sikerességnek azonban, a jó társaság mellett, az is volt a titka, hogy a Puskás Akadémia tökéletes hátteret biztosított nekünk. Köszönet érte!”

Újra megérkezett a tél, a hideg és majd itt a hó is. Na, meg a latyak. Annak a futballcsapatnak, amelyiknek nincs lehetősége műfüves pályán gyakorolni, netán ilyen helyet bérelni, annak marad a „régi” lehetőség: a tornaterem. A tornateremnek sajátos hangulata van. A játék a teremben különleges élményt jelent. A játékban nem a szabályozott mozdulatok jönnek elő, hanem valami más. Kint hideg, adott esetben zuhog a hó, bent meleg és izzadtságszag van. A korosabbak emlékeiben megjelenik a „Gerosan” és a „Nicoflex” illata. Teremben a játék tanulása is örömet okoz. Sőt a nehéz, sokszor maximális pulzust követelő terhelés is örömet okozhat. Mert teremben focizni jó!

Neves kapus volt. A szakmát jól ismerőknek nem kell bemutatni. Pályafutására az a szó illik a legjobban, miszerint a hihetetlen! Játékos pályafutását ugyanis 1978-1995-ig egy klubban játszotta le. 17 év a Celtic Glasgow-ban. Ezt nem kell magyarázni. 483 élvonalbeli mérkőzés! Többszörös skót bajnok és kupagyőztes. Játékos pályafutása alatt 80 alkalommal volt válogatott. Karrierje fénypontja az 1988-as Európa-bajnokság azon mérkőzése, amikor Stuttgartban 1:0-ra nyertek Anglia ellen. Népszerűségének elismeréseként Írországban például 2002-ben bélyegen is „kiadták”. Weblapunk egy régebbi cikkében már említettük. Számtalan szakmai konferencia és szimpózium szervezője.

Az angol labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. A Sir Trev. A Trevor nevet ő emelte lovagi magasságokba. A legelegánsabb, a legintelligensebb, a leghűségesebb, a legbeérkezettebb és általában véve  „A Trevor”. A hatvanas évek West Ham Unitedjében nevelkedő Trevor Brooking a futball mellett nem hanyagolta el a tanulmányait, amit az is bizonyít, hogy két diplomát is szerzett, méghozzá gazdaságtan és számvitel tantárgyakból, így saját bevallása szerint, ha nem futballista, akkor megbízható könyvelő vált volna belőle. Ez a kimagasló szakember, mint az FA (Angol Labdarúgó Szövetség) fejlesztési igazgatója a közelmúltban az angol futball oktatási módszereivel kapcsolatban ezt nyilatkozta:

A sikeres védekezéshez a játékosoknak egymást figyelve, sokat mozogva kell helyezkedniük. Manapság a csapatok a legjellemzőbb elemként egységes, együtt mozgó védelemi blokkban játszanak. A négytagú védő sor egyaránt vonatkozhat a hátsó védelmi falra, de vonatkozhat a középpályások felállására is. Szinte alaptörvénynek számít a négytagú hátsó védelmi fal és ennek a mozgása, amely területvédekezésen alapul. Előttük további négy (alkalmanként öt) játékos játszik középpályásként, szintén területvédekezést alkalmazva. Ennél a második védelmi sornál több esetben mélységi tagozódás van a játékosok között.

A csapatjáték begyakorlása egy vagy több játékrendszerben az egyik legnehezebb edzői feladat. Míg a technikai képzésnél, vagy a kondícionális felkészítésnél adottak a „gyakorlatanyagok”, addig egy játékrendszer oktatásánál komoly edzői tapasztalatra van szükség. Ugye ismerős az az edzőtípus, aki a csapat felállását, a játékosok feladatait, a játék nyújtotta lehetőségeket a mágnes táblánál csodálatosan átélve, mindenki számára elmondja, berajzolja a mozgásokat, de ennél az „edzői teljesítménynél” meg is áll, mert nem képes többre.Pedig egy játékrendszer begyakorlásához nem csak és kizárólagosan a szóbeli magyarázat szükséges. A pályán kell begyakorolni a védekezés és a támadás elemeit.

A jó edzés ismérveiről már több anyagot adtunk közre. Elsősorban az utánpótlásban dolgozók számára adtunk ötleteket, tippeket.  Ezeket a gondolatokat nem receptként kell átvenni, hanem olvasni, értékelni és beleépíteni a napi munkánkba. Nem szabad elfelejteni, hogy a futball nem tudomány, hanem gyakorlat. Vannak tanulható ismeretek (a különböző kötelező edzői tanfolyamok és az egyéni képzés lehetősége révén) és vannak tapasztalati ismeretek, amelyek a gyakorlatban szerezhetőek meg. Ez utóbbi két területen jelentkezik.

A maga nemében egyedülálló vizsgálat. A napi élet idegeskedései során sokszor érzünk a szívünk tájékán szorítást, testünk remeg, erősen verejtékezhetünk. Ezek a tünetek azt jelentik, hogy szervezetünk erőteljesen reagál a környezeti hatásokra. A szívet, mint központi szervünket a legérzékenyebben érintő probléma a stressz. A szív ingerületképző-, és vezető rendszere az autonóm, vegetatív idegrendszer hatásaként reagál érzékenyen a szervezetet érő belső és külső stressz-hatásokra. Ezek a hatások a hőmérsékletváltozástól kezdve az érzelmi izgalmakig mind-mind befolyásolják a szív ingerképzését és vezetését, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a szívmunka hatásfokához.

A játék talán leglátványosabb része. Amennyiben nem öncélú - akkor a támadásnak, labdabirtoklásnak egyik fő legfontosabb alkotó eleme. A jól cselező játékosok tudnak minden irányba és bármilyen sebességgel mozogni. Sőt, a játékra olyannyira jellemző ritmusváltásra is képesek. Robbanékonyak labdával és labda nélkül, ezen tulajdonságuk segítségével előnyt tudnak szerezni a védőjátékosokkal szemben. A jól cselező játékos nagy gondot tud okozni az ellenfél soraiban. Gyakran több védő figyelmét is leköti, így lehetősége van egy passzal a társait helyzetbe hozni, akiknek aztán nagyobb területük és több idejük van például a támadás befejezéséhez.

Bár a klasszikus 4-4-2-es játékrendszer hanyatlónak tűnőben van Európában, mégis az utánpótlásképzés során ezt a fajta formációt feltétlenül tanítani, oktatni kell. Már csak azért is, mert javarészt ebből a formációból alakulnak ki azok a felállások, amelyeket a mai élcsapatok alkalmaznak. Amikor a nagypályás játékrendszerek című fejezethez „jutunk” a képzési folyamatban, akkor először el kell magyaráznunk úgy elméletben, mint gyakorlatban a játékosoknak, hogy hogyan „népesítsék be” a pályát.

A legtöbb edző szerint háromféle mezőnyjátékos van: hátvéd, középpályás és csatár. Ezen három alapvető típusnak kell megtanítani a feladatait - támadásban és védekezésben. Ismertetni kell velük az alapvető mozgásterületüket és irányukat.

Az edzéseken olyan játékokat kell játszani, ahol a játékosok felismerik azokat a játékhelyzeteket, amelyeket a mérkőzésen is meg kell majd oldaniuk. Minél több megoldást ismernek meg ezekből a játékosok, annál eredményesebb lehet a támadójáték. Ugyanez a megállapítás érvényes a védekezésre is: annál sikeresebben állíthatják meg a támadást a csapatok, minél több játékhelyzetet és annak védő megoldásait, helyezkedési elveket ismernek fel. Eleinte megszabhatjuk úgy a támadók, mint a védők részére, hogy milyen megoldásokat próbáljanak alkalmazni. Később természetesen ezeknek a variációkat is lehet alkalmazni.

Játékunkban a passzjáték az alapot, az összjáték viszont a játék egy magasabb szintjét jelenti. Aki a labdarúgás igazi szeretőjeként és szakértőjeként közelíti meg a futballt, annak nemcsak az egyéni megoldásokból esett gólok, cselek, lövések jelentik a játék igazi szépségét, hanem azok a közösségi megoldások, amikor a játékosok egymás gondolataiból építik fel a helyzetet és szinte az utolsó pillanatokban dől el, hogy góllal, vagy gól nélkül fejezik be a támadást, vagy a másik oldalról nézve a védőjátékosok magas fokú koncentrációjukkal és önfeláldozásukkal mentenek. Az előző fejezetünkben azt írtuk, hogy „célszerű a játékosok felkészítésében az összjáték minden elemét életszerűen gyakorolni.”

Sokféle rúgófalat ismerünk. Valamennyi nagyszerűen fejleszti a technikát, tökéletesíti a labdakezelést, fokozza a lövő erőt, javítja a reakcióképességet. Azt is mondhatjuk, hogy a játékos számára ideális, fáradhatatlan edzőtárs (!) Segítségével nemcsak egyszerű, hanem összetettebb gyakorlatok is alkalmazhatók. A legsegítőkészebb „társ „ az edzésben. Segítségével megállás nélkül – akár „órákon” át lehet gyakorolni. Igaz a falról visszapattanó labdával kapcsolatban meg kell említeni, hogy „nincs” ritmusa. A fal nem képes lelassítani a labdát, mint ahogy nem képes felgyorsítani sem. De a fizika törvényei alapján a passzolás szögével egyező szögben visszaadja számunka a játékszert. Ez egy olyan tulajdonsága, amelyet a készségfejlesztő gyakorlásoknál jól ki tudunk használni.

Adogató (Joker) játékossal felépített játékok
A játékban a csapat tagjai közötti együttműködésben alapvető szerepe van a labdaátadásnak és a helyezkedésnek. A jól időzített átadás és az üres területekre történő „lemozgást” számtalan létszámfölényes és létszámhátrányos játékkal lehet „begyakorolni” Kisebb létszámú egymás közötti játékoknál mérkőzéseknél (2:2-től kezdve, 3:3, 4:4, 5:5, 6:6, 7:7-ig) célszerű játékszervezőkkel gyakoroltatni a játékosokat.