Elkészült a GyISM célvizsgálati jelentése.

Azóta, hogy útjára indult a Magyar Labdarúgó Szövetség nagyszabású projektje az utánpótlás-nevelés minõségivé tételére az egyesületekben, a Bozsik-program 2 folyamatosan a figyelem középpontjában áll. Jogos ez, hiszen a magyar futball eddigi legnagyobb reformjáról van szó, s jogos azért is, mert a jelentõs szakmai szempontokon túl ügyelni kell arra is, hogy az állami forrásokból származó pénzek felhasználása szabályszerû és hatékony legyen.
Ezért nevezett ki a Bozsik-programot útjára indító kormányrendelet eleve kormánymegbízottat a projekt ellenõrzésére, ezért ellenõrizte részletesen a programot az MLSZ felügyelõ bizottsága, ezért készült könyvvizsgálói jelentés, volt folyamatos a vezetõi és a belsõ ellenõrzés, ezért vizsgálódott a közelmúltban az APEH az MLSZ gazdasági osztályán (a hivatal mindent szabályosnak talált), s ezért indított a Gyemek- Ifjúsági és Sportminisztérium is célvizsgálatot a Szövetségben.
Nos, a célvizsgálatról szóló jelentés elkészült, s a minisztérium az MLSZ-hez is eljuttatta azt.

Alapos elemzés

A minisztérium célvizsgálata a tavaly május és december közötti idõszakot elemzi az összes hatályos jogszabály és a Bozsik-programra vonatkozó szerzõdések alapján, s kiterjedt a szabályzatok vizsgálatára, az elszámolások és a hozzájuk kapcsolódó nyilvántartások, egyéb dokumentációk szúrópróbaszerû ellenõrzésére, s az MLSZ-ben folytatott helyszíni elemzésre.
A tizennégy oldalas dokumentum sorra veszi azokat szerzõdéseket, együttmûködési megállapodásokat, határozatokat, amelyek alapján a program elindult, és mûködött, s tény, hogy ebbõl kitûnik, meglehetõsen kusza az a struktúra, amelyben az MLSZ-en kívüli szervezetek is felelnek az utánpótlás-nevelés bizonyos területeiért (nem igazán összehangolt módon), s amelyben a felelõsség egy része a szövetségé, de érintett a Nemzeti Labdarúgó Akadémia, a Sportminisztérium, a Pénzügyminisztérium, sõt még a Miniszterelnöki Hivatal is. Mindez azonban természetesen nem kérhetõ számon a labdarúgó-szövetségen, amely csak az úgynevezett Bozsik-program 2-ért, s az erre szánt állami pénzekért felelõs.
A programnak ez a szintje az, amely az egyesületi utánpótlás-nevelés megújítását célozza, s amelynek keretében tavaly 1230 egyesület mintegy negyvenezer új igazolt gyerekfutballistája kapcsolódott be a sportág szervezetébe. Ennek szervezettségérõl, átláthatóságáról, fegyelmezett gazdálkodásáról elismerõen szól a jelentés. Egyben megállapítja azt is, hogy a tervezett egymilliárd forint helyett tavaly mindössze 500 millió forintot kapott meg a szövetség a program mûködtetésére, s noha a hatályos kormányhatározatban szerepel, hogy az idei költséget a GyISM költségvetésében külön fejezetként kellett volna tervezni, ez nem történt meg.

Megbízható, naprakész nyilvántartások.

A vizsgálati jelentés megállapítja többek között, hogy „az MLSZ elkészítette a jogszabályok által elõírt szabályzatokat, mind a labdarúgás szervezésével, mind a gazdasági tevékenységgel kapcsolatosakat”; hogy „a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok megfelelõ keretet nyújtanak a színvonalas gazdasági tevékenység végzéséhez.”; hogy a program céljára kapott összeg „felhasználására vonatkozóan részletes költségvetés készült”; hogy a beszerzett kapukat, labdákat, bójákat, stb. „az MLSZ vette nyilvántartásba, majd tárolási nyilatkozattal kiadta azokat egyes kluboknak Az így kiadott felszerelési tárgyak az MLSZ leltárában szerepelnek.
Év végén a leltárakat egyeztették az egyes klubokkal.”; hogy „az MLSZ a költségvetéssel egyidejûleg elkészítette a Bozsik-program szakmai programját is”, hogy a résztvevõ települések két pár 2x1 méteres kaput, 1-1 pár 3x2 méteres és 5x2 méteres kaput, tíz darab 4-es és tíz darab 5-ös méretû labdát, 20-20 darab zöld, kék, sárga és piros színû mezt és ötven darab bóját kapnak, s „az eszközöket a települések csak használatba kapják, tulajdonosa a magyar állam, kezelõje és nyilvántartója az MLSZ; hogy „a tornákra való eljutáshoz az MLSZ utazási költség támogatást nyújtott” (20-30 ezer forintot).
A vizsgálati jelentés részletezi a Bozsik-program költségeit a résztvevõ edzõknek szerzõdés keretében kifizetett megbízási díjaktól kezdve a minimális hirdetési és portaköltségeken át a labdák áráig az MLSZ nyilvántartásai alapján. Amint az anyag leszögezi: „Az MLSZ a Bozsik II. program megvalósítására kapott összeget elkülönítetten tartja nyilván. A kapott támogatási összeggel kapcsolatos minden bevételt, kiadást, költséget, az összes mérlegtételt elkülönített számlán vezette. Az elkülönített könyvviteli számlákhoz analitikák kapcsolódnak. A nem szövetségi szinten felhasznált támogatásokról és költségekrõl megyei bontásban is rendelkezésre állnak a költségnemek. A klubok számára tárolási nyilatkozattal átadott eszközökrõl megyei bontású leltárral rendelkezik.
A nyilvántartásokat naprakészen vezették.
A szúrópróbaszerûen kiválasztott tételek alapján megállapítottuk, hogy a könyvviteli elszámolások, analitikák, leltárok megfelelõek, nyomon követhetõk, nyilvántartásaikat megbízhatóan vezetik.”
Többlépcsõs szigorú ellenõrzés-
A dokumentum megállapította azt is, hogy ellenõrzések sorozata biztosította a Bozsik-program 2 szabályos mûködését a könyvvizsgálói és felügyelõ bizottsági ellenõrzéstõl a kormánymegbízott kontrollján át az APEH-vizsgálatig (egyetlen vizsgálat sem talált pénzügyi szabálytalanságot, noha hatalmas szervezetrõl több, mint ezer szerzõdésrõl, s tízezernél is több számláról van szó). A jelentés szól arról továbbá, hogy az egyes számlákat igazolnia kellett a kiskörzeti megbízottnak, a megyei instruktornak, az MLSZ Szakmai és Edzõképzõ Központjának (szakmai és számviteli szabályossági szempontból), a kormánybiztosnak és az MLSZ gazdasági osztályának, s csak ezután fizette ki a számlákat a szövetség.

Szabályos mûködés

A GyISM ellenõrzési fõosztályának célvizsgálatáról készült jelentés végezetül megállapítja: „Az MLSZ a szigorú számadási bizonylatok kezelésérõl szóló PM rendelet elõírásait betartva a szigorú számadású bizonylatok körébe a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, a pénztárjelentést, valamint a számlákat sorolta. A szigorú számadású bizonylatokról számítógéppel készült nyilvántartást vezet. A Bozsik II. program pénzforgalmának lebonyolítása elkülönített pénztárban, illetve elkülönített banki folyószámlán történik. Külön számítógéppel vezetett pénztári nyilvántartást vezetett a kezelt támogatással kapcsolatos készpénz forgalmakról”

Berzi Sándor büszke az apparátusra
A vizsgálati jelentés kézhezvétele után Berzi Sándor, az MLSZ fõtitkára, egyben gazdasági vezetõje elmondta: „Természetesen örülök annak, hogy ez a vizsgálat is bebizonyította, milyen fegyelmezett és szabályos gazdálkodás folyik a szövetségben, amely a Bozsik-program esetében, gyermekek ügyérõl lévén szó, különösen fontos dolog. Gazdasági osztályunk munkatársai nagyon komoly munkát végeznek a Bozsik-program pénzügyeinek kezelésével, s büszkék lehetünk arra, hogy ilyen magas színvonalon dolgozó apparátusa van a szövetségnek.”