Marcello Lippi a Világbajnok...
A FIFA magazin interjúja

Született: 1948 Április 11 –én Viareggioban. (Olaszország)
Játékos pályafutása: 1964-ig Viareggio. 1964-1969: Sampdoria. 1969-1970: Savona. 1970-1979: Sampdoria. 1979-1981: Pistoia.
Védekezõ középpályásként és söprögetõként szerepelt. 5 gólt szerzett, 188 mérkõzést játszott.
Edzõi pályafutása: 1984-1985: Sampdoria. 1985-1986: Potendara. 1986-1987: Sienna. 1987-1988: Pistoia. 1988-1989: Carrara Calcio. 1989-1991: Cesena. 1991-1992: Lucca. 1992-1993: Atalanta. 1993-1994: Napoli. 1994-1999: Juventus. 1999-2000: Inter Milan. 2001-2004: Juventus.
2004-2006: Az olasz válogatott szövetségi kapitánya.
Az edzõi pályafutás csúcsai: Világbajnok (2006), UEFA Bajnokok Ligája gyõztes (1996), Toyota Világkupa gyõztes (1996), Szuper Kupa gyõztes (1996), Olasz bajnok (1995, 1997, 1998, 2002, 2003), Olasz Kupa gyõztes (1995), Olasz Szuper Kupa gyõztes (1995, 1997, 2002).
Érdekességek: Szerény családi háttér. Édesanyja varrónõ, édesapja cukrász. 1974 óta nõs, két gyermeke van. Hobbija a hajózás. Hajójának neve „Dast”. A név, a két gyerek nevének két- két kezdõbetûjébõl áll. 1997-ben közzétette életrajzi regényét: „Az én futballom, az én Juventusom” címmel.
FIFA Magazin:
1982 óta ismét világbajnok lett az olasz válogatott, immár negyedszer. Ön vezette gyõzelemre a csapatot. A diadal után három nappal lemondott. Miért?
|
|
Lippi: Bíztam benne, hogy a kivételes emberi és szakmai tapasztalatommal, amit nagy csapatoknál szereztem, eljön a nap, hogy az olasz válogatottat vezethetem. A németországi világbajnokság megnyerése, az azzurrik vezetésének a végét is jelenti számomra. Nincs magasabb elismerés egy edzõ, vagy játékos számára mint a világbajnoki cím . |
Nem érez egy csipetnyi szomorúságot, miután bejelentette, hogy elhagyja a válogatottat?
|
Lippi: Természetesen érzek. Nagyon nagy megtiszteltetés ilyen fantasztikus játékosokkal dolgozni. Soha nem fogom ezt elfelejteni. Igazi hõsökként, a véksõkig eltökéltek voltak a gyõzelemért. Büszke vagyok rájuk. Ugyanakkor meg kell köszönnöm az Olasz Labdarúgó Szövetségnek, hogy bíztak bennem. A válogatottnál eltöltött két évem egy olyan eredményben tetõzött, amely az olasz futball történetében maradandó és azt hiszem, az olasz szurkolók örökre a szívükbe zártak. |
|
Biztos, hogy érez magában egy kis büszkeséget is..
Lippi: Nagyon is érzek. Nem tudom, van-e edzõ, aki elérte azt, amit én: Bajnokok Ligája gyõzelem és világbajnoki trófea!
Mit érzett közvetlenül a 11-esek után, miután legyõzték Franciaországot Berlinben, Július 9-én?
Lippi: Ez volt életem legboldogabb pillanata. Soha elõtte ilyet nem éreztem. Kellett egy kis idõ, hogy egyáltalán megemészthessem mi is történt velünk.
A világbajnoki címet családomnak szentelem!
Melyik volt az a pillanat a torna alatt, amikor komolyan gondolta, hogy végsõ gyõztesek lehetnek?
|
|
Lippi: Két kritikus pillanat volt. Az egyik, amikor „átverekedtük” magunkat az ausztrálokon a legjobb tizenhatban. A második sokkal jelentõsebb: amikor az elõdöntõben, Dortmundban 65 ezer ember elõtt legyõztük Németországot. |
Csapata, büntetõkkel nyert, de már vesztettek világbajnokságokon büntetõkkel háromszor is.
Lippi: Olaszország valóban elvesztett már büntetõ párbajt világbajnokságon, mert egyetlen olasz játékos sem akart farkasszemet nézni a kapusokkal. Berlinben, valamennyi játékosom vállalni akarta a párbajt. Ez volt az alapvetõ különbség! Ez mindent elmond csapatom mentális erejérõl!
A döntõ egyik kulcsfontosságú pillanata Zidane kiállítása volt. Élete utolsó mérkõzésén..
Lippi: Nagy szomorúságot okozott a pályát elhagyó Zidane látványa. Borzasztóan csodálom õt, együtt dolgoztunk a Juventusnál. A VB elõtt mondtam neki, hogy még nem kellene abbahagynia..
Olaszországban a klubfutballról szóltak a meglehetõsen kellemetlen hírek az utolsó hónapokban. Hogyan befolyásolta ez a válogatott felkészülését?
Lippi: Nagyon nehéz pillanatokat éltünk át. De az otthoni események nem rombolták le a csapatszellemet. A botrány után, meg akartuk mutatni az olasz futball igazi arcát a világnak.
Játékunkkal és ezzel a csodálatos gyõzelemmel el is értük céljainkat.
Olaszország büszke lehet ezekre a játékosokra.
Megmutatták a világnak, hogyan kell erõteljesen, de technikailag a legmagasabb szinten futballozni.

Mik a tervei a jövõben?
Lippi: Ezen még nem gondolkoztam.
Mindenek elõtt a hajómra szállok és elvonulok egy távoli békés helyre..









