A beszűkült területen történő gyors, ritmusváltásos játékhoz alkalmazkodni kell a játékos felkészítésének folyamata során. Amíg a kondícionális képességek nagy részét tizenhárom és tizennyolc év alatt lehet célzottan fejleszteni, addig a koordinációs képességeket a hatodik és a tizenharmadik év között lehet hatékonyan alakítani. Ahhoz, hogy a későbbi életkorokban -  tizennégy év felett - fejlesztő és formáló hatást tudjunk elérni ezen a területen, ahhoz meg kell alapozni a koordinatív képességeket. Így mindenekelőtt a tér és labdaérzéket, a  mozgásvégrehajtási-, a tájékozódási-, a tanulékonysági-,  az egyensúlyozási képességeket.

Korábban a gyerekek utcai labdarúgás - a grundokon - keretein belül játszottak és ösztönösen, illetve optimálisan alakították saját magukat. Spontán módon fejlődtek.
A fiatal labdarúgó sorsát három dolog határozta meg: a tehetsége, a belső motivációja és a lehetősége a kiugrásra. Sajnos ez utóbbi esetben igen sok tehetség maradt „partvonalon” kívül.
A ma gyermekének mások a lehetőségei, nagyon kevés a szabadtéri labdarúgás. Ráadásul különböző reklámágak új területet céloztak meg, a gyermekeket, mint potenciális vásárlókat. Ezért számukra nagyon kitárult a világ. Manapság - sokszor sajnos - computer és az általa vezérelt játékok irányítják a gyerekek szabadidejét.
Ezzel szembe kell néznünk.
Egyetlen lehetőség áll a rendelkezésünkre a gyermekek személyiségének a meghódítására: a labda.
Csak labdás feladatokon keresztül tudjuk a gyermek figyelmét lekötni és szeretetét véglegesen a futballhoz kötni.

A technikai gyakorlatok céljai:

• A játékhelyzeteknek megfelelő formációk alkalmazása
  (Alapvetően terhelésmentes feladatok, átlag pulzusszám: 120-130, pl. átadások, átvételek, lehelyezkedések, stb.)
• Az adott játékhelyzet elemeinek gyakorlása
  (pl. szélről befelé labdavezetés, mögékerülés)
• Az adott játékhelyzet elemeinek stabilizálása
  (az előző szint rögzítése)
• Az egyéniség jelentkezésének "kiprovokálása".
  (Az egyéniség ott jelentkezik: hogy nem a sablonos, betanult megoldásokat alkalmazza a játékos, hanem valami újjal jön elő, például meglepő csellel, váratlan passzal oldja meg a játékhelyzetet.

A technikai gyakorlatok alkalmazásának kulcspontjai:

• Világos játékos mozgások, labdával és labda nélkül;
• Tisztán követhető labda-passzolási irányok;
• A begyakorlás szintjének megfelelő sebesség;
  (kezdetben alacsony sebesség, a későbbiekben a játék ritmusának megfelelő)
• Állandó hibajavítás;

Nagyon fontos szempontok!
A technikai gyakorlatok elveit építsük be a játékokba. Hogyan?

• A körülmények alakításával;
• A helyes pálya méret kiválasztásával és változtatásával;
• A kapuk méretével és elhelyezésével;
• A játékosok számával;
• A gyakorlatok kiindulási helyzetével;
• A játékterületnek megfelelő támadó-védő aránnyal;
• A pontos technikai végrehajtás megkövetelésével.

Gyakorlatok

1.
„Passzolj, én mutatom magam” gyakorlat
Szervezés: egy 20 m x 20 méteres négyzetben, a sarkokban egy-egy játékos, kivéve a gyakorlatot indító helyen (A), ahol két játékos van.
A gyakorlat leírása:

Az „A” induló helyről a labdás játékos a „B” pozícióból a bóját kerülve lehelyezkedő játékos felé passzolja a labdát, majd a visszakapott labdával üres területre beindítja a visszamozgó társát, aki felé a „C” helyről helyezkednek le. Passz, beindulás üres területre, visszapassz, stb.

Variációk:

• Dupla passz bármelyik visszamozgó lehelyezkedésnél;
• Egy keresztpassz beiktatása. (az „A” játékos pozíciójából üres területre megjátssza a „B” játékost, a „B” mielőtt továbbpasszolná a labdát a visszamozgó „C”-nek előtte keresztbe adja a „D”-nek a labdát, aki egyből visszajátszik a „B”-nek …

2.
„Passzolj és fuss” gyakorlat
Szervezés: középen egy bójákból kialakított kaput, vagy gátat helyezünk el. Mellette, mindkét oldalon három-három (esetleg több) bójákból alakítsunk ki bójasort.

A gyakorlat leírása:

Az egymással szemben lévő játékosok a bójákból kialakított kapun (vagy a gát alatt) passzolnak egymásnak. Minden átadás után a passzoló játékos az oldalt elhelyezett bójasort szlalomban átfutással teljesíti.
Fontos szempont, hogy tartalék labdák legyenek mindkét induló helyen

Variáció:

• Alakítsuk az indulási hely és a bóják közötti távolságot a játékosok felkészültségéhez;
• Dupla passzok a „kapukon” keresztül;
• A szlalomfutások sebességének a váltogatása; lassúbb vagy gyorsabb;

3.
Cselezz a kapunál!
Szervezés: egy 25 m x 25 m négyzetben több, de legalább 8 gátat helyezzünk el. Ha nincs gátunk, akkor bójákból, vagy karókból is kialakíthatjuk a kapukat. Minden játékosnál labda.

Feladatok:

Labdavezetéssel kell a területen „közlekedni”. Közben meg kell célozni egy-egy kaput, amelyen keresztül át kell gurítani a labdát. Minden „kapuragurítás” előtt azonban valamilyen cselt kell végrehajtani. Ugyanazon a kapun keresztül egymás után kétszer nem lehet átmenni. Az átgurítás után a kaput meg lehet kerülni vagy át lehet ugrani felette.

A feladatot lehet versenyszerűen is végrehajtani.
Ez esetben az edző sípjelére kezdődik a játék.
Ki tudja egy perc alatt a legtöbb kaput „bevenni” magának?
Vagy, ki tudja a leggyorsabban teljesíteni a 20 gólt?

Variációk:

• A feladat azonos, de csak az egyik lábbal lehet vezetni a labdát. (erősebbik, gyengébbik);
• A játékosok között egy, vagy két romboló játékost is szerepeltethetünk, akiknek a feladata: elrúgni a játékszert a labdabirtoklótól;
• Két játékosnak nincs labdája a játék elején. Labdát kell szerezniük és avval játszani tovább. Akinek elvették a labdáját, annak mástól kell szerezni;
• Egy játékosnak nincs labdája. Edzői sípjelre minden labdás keres magának egy másik játékszert, akinek nem jut, az „játékos büntetést kap”. Ezt lehet több labda nélküli játékossal is játszatni.

4.
Kövess és utánozz!
Szervezés: egy 25 m x 25 m négyzetet jelölünk ki bójákkal, vagy karóval. A játékterület méretének változtatására lehetősége van az edzőnek a játékosai számának függvényében. A játékosokat csoportokba osztjuk be, minden csoport három játékosból áll. Mindegyik csoportnál egy labda van. Az egy csoportban lévő játékosok felállása a következő: elöl van egy labda nélküli játékos, mögötte a labdás, majd megint egy labda nélküli játékos következik.

Feladat:

A csoportjátékosok egymás mögött, mintegy oszlopban helyezkednek el. Az első játékos határozza meg a futás (mozgás) irányát, ezt követi a labdás játékos, majd a harmadik játékos.
Az első játékos testcselekkel, a mozgásának ritmusváltozásával adja az őt követőknek a feladatot. Gyorsíthat, lassulhat, megállhat, testcseleket mutathat be.
Edzői sípjelre a csoporton belül a játékosok posztot váltanak, mindenki eggyel előrébb kerül. Az első játékos pedig a csoportjának az utolsó helyére kerül.

Variációk:

• A játékterületen különböző tárgyakat helyezhetünk el. Ezeket is lehet kerülni, illetve ezen tárgyaknál lehet cseleket alkalmazni és leutánozni.

5.
Lábtenisz, háló nélkül
Szervezés: három különböző zónát (térfelet) állítunk fel. A méretek változóak lehetnek, de alapnak javasoljuk a térfeleknél a 10 x 20 métert. A mezők mérete és a távolság a zónák között a játékosok felkészültségétől függ. Az elv: kisebb zóna – kevésbé felkészült játékosok, nagyobb zóna fizikailag és technikailag képzettebb játékosok.

Szabályok:

• Minden játékmezőben két-két játékos van, ezek csapattársak.
• A középső mezőt semmilyen szempontból nem használjuk. Ez a semleges zóna, Aki ide juttatja a labdát, vagy akiről ide kerül a labda az az adott játékmenetet elveszítette.
• Minden csapatnak maximum 3 labdaérintése van, utána át kell küldeni a labdát az ellenfél térfelére. Természetesen kevesebb érintésszámmal is meg lehet oldani ezt a feladatot. A három érintés nem egy játékosra vonatkozik, hanem a két játékosra összesen.
• Az asztalitenisz szabályai szerint játszik a két csapat, 5 szerva - melyet az alapvonal mögül kell elvégezni - után adogatás csere van.
• 21 pontig játszanak egy szettet és három nyert szett kell a végső győzelemhez.