A gyõzelem tudománya

Submitted by siteadmin on Thu, 2003-05-22 09:48.

"A gyõzelem nem a legfontosabb, a gyõzelem egyszerûen minden"- mondta a Liverpool legendás managere Bob Shankly. Ebben a gondolatban nemcsak a cél meghatározását érezhetjük, hanem az oda vezetõ utat is.
A gyõzelemnek külön „tudománya” van.
Az igazi gyõztesek nem születnek, hanem azzá nevelik õket!
Ez a megállapítás különösen fontos a XXI. század labdarúgására, hiszen pl. a hetvenes-nyolcvanas évekhez viszonyítva, amikor is a „magányos zseni” volt a gyõzelem kulcsa, a ma labdarúgására már az jellemzõ, hogy az egyéniség, mint rugalmas csapatember nyeri meg a mérkõzést.

 

A játékosok célja, hogy megnyerjék a mérkõzést.
A gyõzelemért való harcnak értékteremtõ funkciója van. Pozitív értékeket közvetít, például önmegvalósítás, esztétikum, boldogság, küzdelem, bátorság. Igaz negatív megnyilvánulásokat is kiválthat, mint durvaság, brutalitás, alattomosság. A gyõzelemnek, a sikernek az értéke nagy.
A vesztest – a kedvezõtlenebb eredmény elérõt - a játék szellemisége arra ösztönzi, hogy a legközelebb többet tegyen a siker érdekében. Lehet egy vereség is gyõzelem, ha szembe tudunk nézni önmagunkkal, a realitásokkal és képesek vagyunk átlátni, hogy mi volt a vereség oka. A játékos megszokja az egyre nagyobb erõfeszítéseket, megtanulja, hogy nincs legyõzhetetlen akadály. Tökéletesíti azokat a személyiségjegyeket, melyekkel megtanul küzdeni, örülni tud a csapattárs sikerének, jó játékának, mert ez az õ gyõzelmét is jelenti.
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni:
a gyõzelmet nem pusztán akaraterõvel lehet elérni azzal, hogy a mérkõzés elõtt a játékos megfogadja, „mindent megteszek azért, hogy gyõzzünk”. „Tegyük oda magunkat” - hallani. Ha ezek a szavak mögött nincs tartalom, felkészültség, edzettség, forma, motiváltság akkor a kudarc nehezen kerülhetõ el.

Van a gyõzelemnek titka?
Milyen mentális felkészítéssel lehet a „TOP-ra” jutni?
A mentális felkészítés célja: 
a nyerni akaró, nyerni tudó és nyerni képes játékos és csapat nevelése és felépítése.

A motoros tevékenység mentális kontrolja

 A fizikai teljesítményt az érzelmek, a gondolatok és a mentális energia kontrolálja.
A tevékenység bázisa a pozitív vagy negatív mentalitás El kell érni, hogy a játékos belsõ dialógusát a legnehezebb mérkõzés elõtt is a következõk határozzák meg:

Nyugodtnak érzem magam,
csak a feladatra koncentrálok,
támadóan lépek fel,
pihent és magabiztos vagyok.
Várom a mérkõzést.
Nagy kedvem vagy játszani.

Érzelmek és a teljesítmény

Az optimális izgalmi állapot kedvezõ, ezt nevezzük a mérkõzésre kész állapotnak. A játékos várja a mérkõzést, a kihívást, a kezdõ sípszót. Gondolataiban nem csak kizárólag a mérkõzés megnyerése a vezérelv, hanem az alkotni vágyás, a játék öröme és - profi szinten - a prémium. Ilyenkor van, hogy a csapat közös harcának eredményeként gólt eredményezõ akció után felszabadul a belsõ feszültség és a televízió képernyõjén az örömmámorban úszó játékos arcán õszinte felszabadult életöröm tükrözõdik. 

Az idegesség negatívan hat a teljesítményre.

A gyõzni akarás nem szabad, hogy agresszióként jelentkezzen, mert a túlzott agresszivitás rossz tanácsadó, csökkenti a koncentrálóképességet. Dühbõl sohasem lehet jól, eredményesen játszani. Az ilyen típusú játékos nem a feladatával foglalkozik. A kedvezõtlen mentális beállítottságával további hiba lehetõségeket hordoz magában, amely kiállítás, helyezkedési hiba, eladott labdák sorozata, állandó reklamálás, játékvezetõi ítélethez fûzött megjegyzések formájában jelentkezik.

 
Az eredménykényszer túlzott hangoztatása negatív állapotot gerjeszt.
Csak a gyõzelem elfogadható! Ha kikapunk, a következõ edzésen széthajtalak benneteket! Ha nem nyertek, az eddig megszerzett prémium sem lesz kifizetve! Vereségnél ki vagytok rúgva!
Mit számít ilyenkor a mérkõzésre való készülés? Az edzõ által kidolgozott stratégia, csapattaktika, a felállási forma?
Semmit.
A játékos nem a mérkõzéssel foglalkozik. A fenyegetés belsõ indulatokat kavar, amely nem segíti, hanem gátolja a teljesítményt.
Az idegesség gyengíti az önbizalmat.

 

Az idegesség ragadós.
 Ha a játékos a mérkõzés közben túlzottan feszült, a csapattársát is feszültté, idegessé teszi. Feszült légkörben a hibaszázalék nagyobb, nem lehet maximális teljesítményt nyújtani.

Az önbizalom

  • a hibázás jogának elismerése növeli az önbizalmat. 
    sokat számít, ha a hibázó játékost társai buzdítják.
  • a játékosok optimális izgalmi állapotban harcolnak a legkeményebben. 
    A gyávaság rombol. A bátor, felkészült, magabiztos fellépés
    eredményeként uralkodni tudunk magunkon, nincs félelemérzet és szorongás, a játékos uralja a tevékenységét és készen áll a a mérkõzés megnyerésére.

 

  • a túlzott presszió menekülést vált ki 
    A játékos bizonytalanná válik a saját felkészültségét illetõen is. Szeretne gyõzni, de a „legjobb lenne, ha már túllennék a mérkõzésen" gondolat uralja el belsejét. Kiengedi a kezébõl az irányítás lehetõségét.  Az elsõ gól esetén  érzelmei felszabadítják a belsõ energiáit, pozitív állapotba eshet. 
  • az önbizalom alapja a támadó fellépésnek
    A játékos bízzon felkészültségében, társában, csapatában,  edzõjében. Ha hisz, kezdeményezõ lesz, nem vár kívülrõl segítséget. onbizalma bizonytalanná teszi ellenfelét.

  • tanuld meg: „soha ne add fel!”
    a 2000. évi Bajnokok Ligájának döntõjében a vesztésre álló Manchester United a hosszabbításban az utolsó 3 percben fordította meg a mérkõzést a Bayern Münchennel szemben.
    A mérkõzés utáni interjúk alkalmával az egyik újságíró megkérdezte Sir Alex Fergusont, hogy mire gondolt, amikor Solskjaer belõtte ez egyenlítõ gólt.
    A válasz természetes volt:
    "az órámra néztem, hogy van még idõnk a gyõztes gólt is megszerezni!"

  • a biztonság az alapja a tartós teljesítmények
    A kreatív játéktevékenység alapja a játékos biztonság érzete. Ha tudja, hogy bíznak benne a vezetõk, játékostársai, biztatják a szurkolók akkor képes alkotni, képes a maximumot kihozni magából.


Back to top