Az edzőknek elengedhetetlen az önismeret.
„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.” (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)
Fontos terület, mert csak így tud valós képet kapni az edző, hogy milyen helyzetben van és mire számíthat a munkáját illetően. Van olyan egyáltalán, hogy jó edző? Vagy csak két kategória van: a „mai nap sikeres/bukott edzője” vagy a „holnapi nap sikeres/bukott edzője”. Tényleg ilyen egyszerű? Nem, ez sokkal összetettebb kérdés. Nagyon nehéz téma, ezért a teljesség igénye nélkül adjuk közre gondolatainkat.

Mit jelent hogy valaki (jó) edző? Először is oszlassunk el néhány nagyon komoly félreértést!
Edzőnek és egyben vezetőnek lenni nem azt jelenti, hogy

• több vagyok másoknál;
• tévedhetetlen vagyok;
• csak nekem lehetnek jó elképzeléseim.

Vezetőnek lenni azt jelenti, alkalmas vagyok arra, hogy

• felelősséget vállaljak más emberekért;
• célokat határozzak meg és irányt mutassak;
• helyes döntéseket hozzak;
• meghallgassak másokat;
• megértessem másokkal, mit kell elérnünk;
• jó példával szolgáljak a beosztottaimnak;
• feladatokat delegáljak és ellenőrizzek;
• motiváljak, elismerjek és – ha szükséges - szankcionáljak.

Önismeret, önellenőrzés. Van ilyen? Lehet egyáltalán ilyen a munkánkat illetően? Ha egy edző objektív képet kíván kapni a munkájáról, az egyéniségéről, a felkészültségéről, akkor az alábbi kérdéseket mindenképp érdemes feltenni saját magának például egy „öninterjú” keretében!

1. A napi munkában mi az a napi rutin, amit mindenképpen el kell, hogy végezzek? Utólag elemzem a mérkőzéseket, az edzéseket? Milyen statisztikát tartok nyilván a saját csapatomról? Milyet az ellenfelekről? Esetleg ezeket a feladatokat kiadom pl. a pályaedzőnek? A kapott adatokat, információkat rögzítem a jegyzeteimben, az „edzői kiskönyvemben”?
2. Milyen tevékenységet végzek el rendszeresen?
3. Van olyan tevékenység, amit nagyon meg szeretnék csinálni, de sohasem jut rá idő?
4. Mennyire képzem magam? Mikor olvastam szakmai cikket? Milyen hazai és külföldi szakmai weblapokat látogatok?
5. Idegen nyelvi ismeretem milyen szintű? Szakítok erre időt?
6. Miben gondolom magam erősnek és miben gyengének?
7. Egy új csapathoz kívánnak szerződtetni. Mit szeretnék csinálni a „nulladik”, majd az első, a második, a harmadik napon?
8. Milyen dokumentumokat, nyilvántartásokat tartok fontosnak? Milyen írásbeli anyagot rögzítek a „mindennapok” munkájáról?
9. Milyen viszonyban vagyok a csapatom vezető egyéniségeivel és a többi játékossal?
10. Milyen a kapcsolatom az egyesületi vezetéssel?
11. Milyen a kapcsolatom a szurkolói csoportokkal?
12. Milyen a kapcsolatom az újságírókkal?
13. Győztes meccs után mi a legfontosabb számomra?
13+1. A vesztes mérkőzést hogyan dolgozom fel önmagamban és a csapat előtt? A vezetők felé hogy kommunikálom? Milyen alapvető különbségek vannak a három terület között?

Ezek után nézzük, mit mond a „netirodalom” a jó edző tulajdonságait illetően?

Mi jellemzi a jó edzőt? /Mi jellemzi a jó vezetőt?/

Kommunikáció

A kommunikálás képessége az egyik legfontosabb képesség az edző számára. Ezt még hangsúlyosabbá teszi az a tény, hogy az edző gyakorlatilag az a láncszem, amely a csapatot összeköti a futballt körülvevő miliő egészével. Képesnek kell lennie a hatékony tárgyalásra, a szenvedélyes és higgadt, nyugodt gondolatátadásra; valamint arra, hogy meggyőzzön másokat, amikor erre van szükség ahhoz, hogy az adott munkát és a csapatot sikerre vigye. Az edző a kommunikáció révén éri el azt, hogy az egyének egyenként és csapatként is eredményesek legyenek. Az edző az a személy, aki meghatározza az elvégzendő feladatokat és segíti a csapattagok karrierjét.

Lelkesedés

Amikor az edző negatív hozzáállású, akkor egyszerűen elveszi a munkatársak kedvét. Lelkesnek és lendületesnek kell lennie és mindig úgy kell a feladatokra tekintenie, hogy azok megvalósíthatóak. A legtöbb ember szívesen követ másokat, ha azok optimisták. Az elkötelezettek a pozitív hozzáállásukat azzal fejezik ki, hogy mindig jókedvűek, a depressziós megnyilvánulások elkerülik, a hangulatváltások - legalábbis kifelé - nem érzékelhetők. Vagyis olyam emberek, akiket követni lehet, s mi több KÖVETNI KELL, mert a hozzáállásuk révén sikerorientáltak.

A munka és a teljesítmény ellenőrzésének kihangsúlyozási képessége

A bizalom fontos része az edző és a csapattagok között lévő kapcsolatnak. Ilyenkor az edző tettei azt mutatják, hogy mennyire bízik magában és a munkatársaiban (elsősorban a játékosokban).
Az, hogy milyen mértékben kell és szükséges ellenőrizni a játékosokat, azt a mindenkori helyzet adja. Sikerek után célszerű fokozottabban, de „barátian” megjelenni, kudarcok után „engedékenyebben”, de szigorúbban kell közbelépni. Ez utóbbi esetben – egy jó közösségben is - amúgy is bántja a keret játékosait a sikertelenség. Nagyon fontos azonban, hogy mennyire engedi meg az edző a játékosoknak, hogy ezen „ellenőrzési” tevékenységben részt vegyenek. Vagyis tudatosuljanak bennük a pozitív és a negatív cselekvések minősítése.

Őrizd meg a nyugalmat

A mérkőzésekkel kapcsolatban általában mindig problémák vannak. Ha nyer a csapat jó, de már a következő találkozóra kell készülni. Ha veszít, akkor fel kell dolgozni a vereséget, de már a következő találkozóra kell készülni.
Egy kitartó edző az ilyen problémákat könnyedén kezeli. Amikor a vezető egy ilyen stresszes helyzettel néz szembe, akkor inkább érdekesnek találja. Úgy érzi, hogy hatással tud lenni a végkifejletre és a problémát inkább lehetőségnek tekinti. Egy a lényeg: sohasem erőből kell megoldani a problémákat. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne legyen büntetés …

A csapatépítés képessége

A csapatépítőt úgy lehet meghatározni, mint egy erőteljes személyt, aki képes összetartani a csapatot és egy közös cél irányába vinni. Ahhoz, hogy egy csoportnyi idegenből egy egybeforrt csapatot hozzon létre, az edzőnek értenie kell azt a folyamatot, amelynek során mindez végbemehet és azokat a késztetéseket, amelyek révén ez az átalakulás megtörténik. Ismerni kell azokat a vezetési stílusokat, amelyeket az egyes csapatépülési fázisokban használnia kell. Tudni kell, hogy milyen kategóriákba sorolhatók a különböző személyiségű csapattagok és hogy a megfelelő időben hogyan használhatja fel az egyes típusokat az éppen felmerülő problémák kezelésére a csapatépítés folyamán.
Pozitív értelemben egy jó edzőnek játszania kell a játékosainak érzelmeivel, de mindig építő szándékkal. Sohasem szabad egyetlen egy játékost sem kényelmetlen, megalázó helyzetbe hozni, mert a többiek ezt látják és elraktározzák. Eben az esetben a közös munka felbomlásának ez az első lépcsőfoka, még akkor is, ha például a csapat győztes sikerszériában van. (Ez a legveszélyesebb szituáció.)

A II. részt itt olvashatja

Forrás
Paragon manager
vts.intut
Hportal
businesslift