Az ellenfél támadásainak meghiúsítása könnyebb feladatnak tűnik a védelem megszervezésével. Ez a megállapítás különösen fontos abban az esetben, ha figyelembe vesszük, hogy manapság a csapatok nagyon pontosan felépített és szervezett együttes védekezéssel játszanak. Ennek az alapszabálya, hogy folyamatos előrefelé mozgással, a labdás játékos azonnali felvételével a támadókat próbálják azonnali alkalmazkodásra kényszeríteni, pedig ez inkább a támadók feladata lenne.

Az ilyen típusú védekezéseknek az elsődleges célja, hogy olyan kedvező helyzetben szerezzenek labdát, amely biztosítja számukra:

• az azonnal támadást, vagy
• meg tudják tartani a labdát és magabiztos labdabirtoklásból tudják felépíteni a saját (pozíciós) játékukat.

A szakemberek a csapatuk felkészítése folyamán kiemelt feladatként kezelik a támadás és a védekezés megszervezését, begyakorlását. A támadásban az építés, az alkotás, a gólnak a megszerzése áll játékosok céljának a középpontjában. A védekezés pedig elsősorban „rombolás”, folyamatos igazodás, még akkor is, ha ezt a tevékenységet kezdeményező módon is lehet alkalmazni (pl. letámadás, területszűkítést stb.).

A labdaváltás pillanatának ugyanakkor kevesebb jelentőséget „tulajdonítanak”. Erre a „játékrészre” való felkészülésnek a győzelem szempontjából döntő jelentősége van. Sokkal többet kellene foglalkoznunk az olyan jellegű gyakorlatokkal, játékokkal, amelyeknél a védekezésből, a védőfeladatból indulunk támadásba, vagy a labda elvesztése után azonnal meg kell szerveznünk a védekezést.

A labdaváltás pillanatát egyfajta „átmenetnek” tekinthetjük.
Váltani az élet minden területén nehéz, hát még játékban. Más pszichikai állapot kell a támadáshoz, más a védekezéshez, de a két terület közötti pillanatok alatt történő cserét is fel kell tudni ismerni, és ehhez a feladatcseréhez alkalmazkodni kell.

A váltás pillanatához az egyik oldalnál (támadásból védekezésbe) pontos, fegyelmezett csapatmunkára van szükség, míg a másik oldalnál kreativitásra, vállalkozó kedvre illetve higgadtságra van szükség. Ugyanis ez utóbbinál azonban a játékosoknak azt is fel kell ismerni, hogy érdemes-e bevállalni az azonnali, gyors támadás vezetését. A statisztikai adatok egyértelműen kimutatják, hogy a labda újbóli elvesztésére a legnagyobb esély a birtokbavétel utáni másodpercekben van.

Milyen felkészítési szempontokra van szükség a labdaváltás pillanatát kihangsúlyozandó játékokban?

Védekezésben:

• tisztában kell lenni a játékostársak helyzetével, ezért a védekezésnek feltétlenül együttesnek kell lennie;
• az együttes védekezésnek nem szabad pusztán alkalmazkodónak lenni, folyamatos előre mozgásban kell a labdások támadás lehetőségeit csökkenteni;
• lehetőség szerint a védekezőknek igénybe kell venni a pálya vonalait. Így például a szélső területek felé lehet és kell is kényszeríteni a labdás játékot;
• a labdaszerzésre törekvés közben figyelni kell azt is, hogy a még támadó pozícióban lévő ellenfél a labdás tevékenysége közben hol hagy átmenetileg kevésbé ellenőrzött területet. (Például a játékban fellép az egyik oldali védő, akinek a helyére a labdaszerzés után beindíthatnak.)

Támadásban:

• ha a csapat labdát szerez, akkor az elsődleges szempont a pontosság és kreativitás kérdése.

• azonnali területnyerés labdavezetéssel;
• mélységi játékos visszamozgás közbeni megjátszása, (lesre mozgás miatt);
• üres területre bejátszás;

• abban az esetben, ha a labdát szerző játékosok úgy ítélik meg, hogy nagy az azonnali labdaelvesztés esélye, akkor elsődleges szempont a labda biztos helyre juttatása, majd innen a támadás elkészítés és megindítása;
• bármelyik előző játékhelyzetet elemezzük, kiemelten fontos a labda mögötti terület biztosítása, mert egy rossz megoldással igen nehéz helyzetbe hozhatja magát a labdaszerzés utáni azonnali labdavesztést produkáló csapat.

A játékosok felkészítésében a képzés célja a kreativitásra képes labdarúgók nevelése. Ebben az oktatási és edzési folyamatban vezető szerepet játszanak a játékok (kis játékok, játékok megkötésekkel, mérkőzések kisebb létszámú csapatokkal), a játékhelyzetekben végezhető gyakorlatok (aktív ellenfél ellen). Oktatási szempontból kiemelten fontos ezeknek a módszereknek az alkalmazása, ugyanis csak úgy lehet a különböző játékhelyzet-megoldásokra felkészíteni a játékosokat, ha biztosítjuk számukra az állandó játékhelyzet felismerést, elemzést, helyzetteremtést és a döntés lehetőségét.

A támadás és a védekezés egysége az előbb említett játékokban (kis játékok, játékok megkötésekkel, mérkőzések kisebb létszámú csapatokkal), és játékhelyzetekben végezhető gyakorlatokban biztosítva van, de az arányokat aszerint tudjuk módosítani, hogy melyik feladat megoldásának a gyakorlását helyezzük előtérbe.

Kis játékok – két zónában
Létszámegyenlő és létszámhátrányos helyzetben

4:4 elleni játék a térfél változtatásával Játékosok száma: 2 x 8 fő Játékterület: 25 x 25 m, a felezővonal két oldalán Feladat: labdabirtoklás Labdavesztés esetén a labdát szerző csapat játékosai azonnal átviszik a másik térfélre a játékot, ezt többféleképpen tehetik meg: Labdaátvezetés a labdát szerző részéről; Átpassz a labdát szerző csapat valamelyik tagja részéről; Az innenső területen megszerzik a labdát, megtartják („a labda biztos helyre juttatása játékelv érvényre jutása"), majd átviszik a másik térfélre; Megjegyzés: ha a szerelés után a labda újra gazdát cserél, úgy a támadók értelemszerűen az eredeti játékterületre irányítják a játékot.

4:4 elleni játék a térfél változtatásával, de új labdával! Játékosok száma: 2 x 8 fő Játékterület: 25 x 25 m, a felezővonal két oldalán Feladat: Az előző játékkal szemben a különbség, hogy a labdaszerzéssel szembeni térfélen van egy „új” (másik) labda. Labdaszerzésnél azt a labdát, amellyel eddig játszottak meg kell állítani (vagy aki felé tart az állítja meg) és mindenki a másik térfélre fut. Az ott lévő labdával az a csapat folytatja a labdabirtoklást, aki az előző térfélen megszerezte.

Az előző játékokat nagyobb létszámmal is lehet játszani. Például 5:5, 6:6, 7:7, 8:8 ellen. A játékterület elhelyezésénél is lehet variálni! Például: csak a felezővonal környékén, a büntetőterület kétszeres meghosszabbításával, az egyik félpályán keresztben, stb.

5:3 elleni játék két zónában, két céljátékossal Játékosok száma: 2 x 5 fő. (az egyik térfélen 5:3 ellen, a labdát váró „térfélen" 2 támadó) Játékterület: 2 x 20x 15 m Feladat: labdaszerzés esetén, a másik területen lévő két „céljátékost” kell minél gyorsabban megjátszani. nehezítve a játékkörülményeket a céljátékosok csak egy érintővel játszhatnak, egymásnak adogathatnak. Az érintésszám korlátozás feloldva, amikor az előző térfélről három védekező játékos átjön labdát szerezni. Két játékos marad és várja a labdaszerzés utáni átadást.

6:5 elleni játék két zónában, egy céljátékossal Játékosok száma: 2 x 5 fő. (az egyik térfélen 6:5 ellen, a labdát váró „térfélen" 1 támadó) Játékterület: 2 x 40x25 m (a játékterületet most nem a felezővonal „segítségével" alkalmazzuk, hanem egy „semleges" területen, a nagypályán keresztben) Feladat: labdaszerzés esetén, a másik területen lévő „céljátékost” kell minél gyorsabban megjátszani. a „céljátékos" csak egy érintővel játszhat addig, amíg megérkeznek az előző térfélről megérkeznek a labdaszerzők. Az előző térfélről öt játékos jön át védőnek labdát szerezni, egy marad és várja társai labdaszerzés utáni átadását.

Folytatjuk ...