Manapság már nem születnek új technikai elemek, inkább a meglévők végrehajtási formája változik, tökéletesedik, alkalmazkodik a játékhoz. A labda nélküli elemek (mint a futás, ugrás, megindulás, irányváltoztatás) felgyorsultak és ezen mozgásoknak a dinamizmus váltása mellett előtérbe kerültek a ritmusváltásaik. A labdás elemek leegyszerűsödtek, illetve egyéniségre szabottan jelentkeznek. A „fuss ás passzolj” („pass and go”, vagy „pass and move” *) játékelv alapja az a szemléletmód, amelyben első sorban azt határozzuk meg, hogy a labda mozgása pontos és gyors legyen!
A pontosság mindenkori alapkövetelmény!
Ezután következhet a futás mennyisége és minősége. Ugyanis minek ide vagy oda futni, ha nem tudunk pontosan passzolni?

Először beszéljünk a „passzolás” kérdéseiről.

Rúgások
A távoli lövések jelentősége megnőtt. Ez elsősorban az álló labdából (szabadrúgásból) elért gólok számában jelentkezik. Ehhez megfelelő egyéni technika és láberő szükséges.

Labdatovábbítások, átvételek
A játékosok nagy magabiztossággal hajtják végre ezeket a technikai elemeket. A labdakihozatalokban a hibaszázalék igen alacsony. A támadás megindításában és befejezésében viszont a rosszul sikerült passzok száma növekedett, de ez természetes is, hiszen egyre kisebb, szűkebb terület áll a támadók rendelkezésére.
A játékügyes játékosok a játék egész ideje alatt nagy biztonsággal tudnak passzolni, képesek a test minden részével, kis előkészülettel az ellenfél közvetlen közelében is eredményesen tudnak labdát birtokolni. (lásd Barcelona)
Igaz viszont, hogy az ellenfél folyamatos előremozgásos területvédekezése miatti labdaeladások következtében kialakuló gólhelyzetek kihasználtsága jelentős. Ez utóbbi a Bundesliga mérkőzéseire jellemző.

Egyéni labdakontroll
Az utóbbi időben nagyon fontos szerepe lett ezen elemeknek, ugyanis az egyéniség, az egyéni megoldások jelentősége az eredményesség szempontjából megnőtt. Bár a játék kollektív, de a mérkőzéseket a csapat taktikai mozgásának függvényében az egyéniségek döntik el. Ezeknél a technikai elemeknél két dolgot kell kiemelni: az egyik, hogy a gólszerzéshez a meglepetés pillanata szükséges. Olyan játékhelyzet megoldás, amire az ellenfél védekezése nem tud, vagy nem képes reagálni. A másik az eredményes támadójáték alapja a pillanatnyi helyzetteremtéshez szükséges területnyerés, melyet labdavezetéssel, cselezéssel (vagy pontos mélységi passzal) érnek el a támadók.

A „második” kérdéskör – de nem másodlagosan! - a futás.
„Fussatok már” – hangzik a magyar lelátóról a szurkolók részéről.
Igen, de hova, mikor és miért?
Nagyon fontos kérdések!

A labdabirtokláskor a labdás játékos helyzetét kell alapul venni, ehhez kell igazítani a többi játékosnak a mozgását. Ezek a mozgások két csoportra oszthatók

• a labdabirtoklást segítő mozgásokra és
• a labdabirtoklás biztosítását segítő mozgásokra.

A labdabirtoklást segítő mozgások

• Segítsd a labdást úgy, hogy helyezkedj a labdás felé megfelelő szögben, hogy megjátszhatóvá válj! Vagyis legyen helyezkedő játékos a labdás játékos vonalában, előtte és mögötte! A jó segítő játékos legfőbb jellemzője, hogy mindig tudja, mikor kell a labda mögé, illetve a labda elé helyezkednie. Az igazán hatékony az a mozgás amikor az előremozgó játékosok az ellenfél védelmi vonala (legyen az középpályás vagy a hátsó sor) mögött keresnek szabad területet.
• Arra kell nevelni a játékosokat, hogy ne fussanak ész nélkül feleslegesen ide-oda, ha nincs esélyük a labdás összjátékba bekapcsolódni! De alapkövetelmény a számukra, hogy a labdás játékos területe felé mozogjanak!

A labdabirtoklás biztosítását segítő mozgások

• Követeld meg a labda nélküli játékosoktól, hogy ha a vonalukból valamelyik társuk fellép egy zónával feljebb, vagy beindulnak egy üres területre, akkor valamelyikük lépjen „egyet” vissza, biztosítani a fellépő játékos területét.
• Nem szabad az ellenfelet ésszerűtlen előre futással számbeli fölénybe juttatni,

A „fuss és passzolj” játékelvhez igazodó gyakorlásnak két színtere van.
A sorozatunk első részében már említett gyakorlási formák.

Ezek olyan technikai gyakorlatok, amelyekben az egyes technikai elemeket egymáshoz kötjük. De, bármennyire is törekszünk összekötni ezeket az elemeket a játékhoz hasonlítva csak megközelítő pontossággal tudjuk.
Más a gyakorlatokban a technikai elem jelentkezése, mint magában a játékban. Ezért is jó és célravezető lehet, ha már e gyakorlatoknál alkalmazunk védőjátékost, aki zavarja a „tiszta” technikai megoldás végrehajtását.

A másik, amikor létszámfölényes körülmények között - JÁTÉKBAN - oktatjuk a labdás játékoshoz való le- és elhelyezkedés alapelveit.

Ezek olyan ismert játékok (4:2, 5:2, 5:3, 6:3, 6:4 stb.) amikor a támadó csapat játékosai részére külön kihangsúlyozzuk, hogy a labdás játékos helyzetéhez viszonyítva a társaknak hova, milyen ritmusban mozogjanak ahhoz, hogy segítsék a támadás felépítéséhez szükséges labdabirtoklást.

Játékok, gyakorlatok:

Klasszikus hármas gyakorlat, kicsit másképp Háromszög formációban pontos passzjáték, adogatások, átvételek megkötésekkel Feladatok: az első adogatás a labdát kapó játékos lábához történik, innen a következő területre, és így tovább; mindegyik adogatás üres - tehát elmozgást követelő - területre történik; mindegyik adogatás üres - tehát elmozgást követelő - területre történik, de a kimozgó játékos mozgásával mutatja, hogy hova kéri a labdát; mindegyik adogatás üres - tehát elmozgást követelő - területre történik, de a kimozgó játékos testcsellel indul, így az első mozgásával ellentétes területre kéri a labdát; a labdát kapó játékos a labda érkezése előtt megkerüli a mögött lévő bóját; számtalan más variáció ...

2:2 elleni játék, + 1-1 sarokjátékossal Feladat: Pontos passzjáték. Labdatartás 2:2 ellen, folyamatos szabad területre mozgással és a labdabirtokló csapathoz tartozó sarokjátékos megjátszásával. Variációk: a sarokjátékossal csak kényszerítővel lehet játszani; a sarokjátékos bizonyos számú (második, harmadik) megjátszása után belép a játékterületre, míg a labdát hozzá passzoló belső játékos kimozog a helyére; a sarokjátékos csak a "bójái" által határolt területen belül érhet labdába; a sarokjátékos a "bójái" által határolt területen kívül kapcsolható be a játékba.

3:3 elleni játék, 1-1 széltében mozgó alapvonaljátékossal Feladat: Pontos passzjáték Labdabirtoklás a játékterületen belül, az alapvonalon mozgó játékostárs bekapcsolásának a lehetőségével, akinek az érintésszámát és módját lehet szabályozni.

Adogatások körben, egy zavaró játékossal szemben A labdás játékos a "bójakapun" belépve a kényszerítő átadásokkal játssza meg a kör kerületén lévő társakat. Az a játékos, aki felé passzolja a labdát a a labdás felé mozogva lehelyezkedik. A körben egyszerre két (max három játékos) adogathat. A zavaró játékos tetszés szerint változhathatja helyét és zavarja meg ezen átadásokat. Variációk: oda-vissza passz után helycsere; a zavaró labda érintése után helycsere; két zavaró játékos van a gyakorlási területen belül.

 A cikk első részét itt is elolvashatja.