Kapusfoglalkozás – 3.
A kapu 7,32 méter széles és 2,44 méter magas. A jó kapusnak mindig tudnia kell, hogy a kapuhoz képest Ő hol áll és hol van a labda. Ennek megfelelően a jó kapus folyamatosan helyezkedik, mozog a kapu előterében és mindig készen áll, hogy a védéshez megfelelő helyzetben legyen. Sok kapus a látványos megoldásokra törekszik, míg mások (és nemcsak a szerényebbekre vonatkozik ez a megállapításunk!) inkább a bravúrokra „mennek rá”. A lényeg mindkét esetben: megvédeni a kaput a góltól. A legfontosabb: ezeket az elveket nem elsősorban edzésen, hanem mérkőzéskörülmények között kell produkálni. A kapusnak is a MÉRKŐZÉSEN KELL TELJESÍTENI!
A legjobbak folyamatosan koncentrálnak a helyezkedésükkel, mindent megtéve azért, hogy minimalizálják az ellenfél által célba vehető felületet. Ennek viszont vannak szigorúan vett szakmai alapjai:
Például:
- A kapus mindig helyezkedjen a labda és a kapu közepe között!
- Álljon készen és érje el a labdát!
- Egy kapus számára a „legfontosabb” labda nélküli mozgás alapja a keresztlépés!
- A labda közelében mindig maradj lábujjhegyen, mert ez a helyzet jelenti a folyamatos készenléti állapotot!
- Figyelje a labdát és maradj egyensúlyban!
- A magas labdák esetében a legfontosabb kérdés: elkapni vagy elütni (fölétolni vagy öklözni)?
- A lapos, közvetlenül a kapus mellé érkező labdák védése a legnehezebb, nagyon gyors mozgás, legördülést vagy lecsúszást igényelnek. Ezek a mozgások sok iskolázást igényelnek!
- Egy átlagos és egy kiváló kapus közötti különbség mértékegysége: a másodperc! Sok esetben ennek a töredéke is lehet. Ez az, az idő, amíg egy hirtelen kapura lövésre a kapus reagál. Ezért a kapussal szembeni alapkövetelmény: maradj teljes készültségben!
A kapusedzőnek felkészültnek kell lennie, nemcsak jól összeállított és változatos gyakorlatanyaggal kell rendelkeznie, hanem tudnia kell jól motiválnia is a játékosait. Arra kell felkészítenie a „kapusait”, hogy az Ő teljesítményük alapvetően befolyásolja a csapat teljesítményét. Egy magabiztos kapus a csapatnak a tartását jelenti. Egy gyönyörű védés megfordíthatja az egész mérkőzés menetét. Ugyanis a kapus nemcsak hogy megakadályozott egy gólt, de a csapatát pszichikailag is feldobta, mivel megnő a mezőnyjátékosok önbizalma.
Tanácsok a kapusedző számára az edzések vezetéséhez:
- A gyakorlatoknál ügyelni kell az „egymásutániságra”. A kapuscsoport minden tagját meg kell dolgoztatni. A kapusedző ítélje meg, hogy azonos, vagy eltérő terhelésekkel dolgoztatja meg a kapusait, sőt a játék terhelési jellegét is „becsempészheti” a gyakorlásba. A mérkőzésen is előfordulhat ugyanis, hogy hosszú időn keresztül szinte alig-alig avatkozik játékba a kapus, míg máskor folyamatosan kell védenie.
- A kapussal dolgozó edzőnek együtt kell élnie a játékosával. Örülni a sikeres védéseknek, bosszankodni a sikertelen cselekvéseknek. Biztatni, folyamatosan „tűzben kell tartani”, hogy ne lankadjon a figyelme. A rossz védések után meg is szidhatja, de csak úgy, hogy közben a javítás módját is megmondja. Sőt, ha lehetősége van, azonnal javítsák ki együtt a hibát, úgy, hogy megismétlik a helyzetet.
- Nagyon fontos, hogy a csapat előtt sohasem szabad gúnyolni, nevetségessé tenni a kapust. A hibákat négyszemközt a legcélszerűbb megbeszélni és a helyes cselekvésre rámutatni.
- A megfelelő felszerelés nemcsak a mérkőzésen alapvető követelmény, hanem a mindennapok munkájában is. A talajviszonyok, a napsugár iránya, a kesztyű állapota, a cipő minősége, a stoplik milyensége – mind-mind befolyásolhatja a kapus munkáját, teljesítményét. Az edzéshez legalább négy-öt labda szükséges kapusonként. Ezek legyenek jól felfújva és minőségi márkás termékek legyenek.
A bemutatott gyakorlatok a mérkőzésre felkészítés címet viselik.
Forrás: fussballtrainer
 |
| 13. Felállás: 2 kapus a kapu előterében. Az egyik véd, a másik zavaró játékosként dolgozik. Feladat: Az első játékos beível a kapu elé, majd futva megkerüli a jelzőbóját. A „véd” kapus lehúzza a labdát és kidobja a bóját kerülő játékos felé, aki átveszi, igazít és kapura lő. A másik kapus zavaróként akadályozza a kapustársának labdafogását. Egyben a mezőnyjátékos kapura lövésénél az esetlegesen kipattanó labdákra vadászik és ha labdát szerez gólt lőhet. Kulcshelyzetek: Kapus: helyezkedés beíveléseknél, labdafogás, lehúzás, védés a lövéseknél |
 |
| 14. Felállás: A kapuban két kapus áll, a mezőnyjátékosokat 3 egyenlő létszámú csoportra osztjuk. Az első csoport játékosai a büntetőterület előtt kb. 20 méterre, egy 15 méter széles bójákkal határolt vonalon állnak fel. Feladat: A „védő" kapus az oldalról történt beívelés fogja meg, társa, a „zavaró” kapus ezt igyekszik mozgásával, felugrásával akadályozni, zavarni. Ezután a kapus a megszerzett labdát kidobja a 2. csoport első játékosa felé, aki a labdát átveszi, majd 1:1 elleni játékban megpróbálja kicselezni az 1-es csoport védőjátékosát. A párharc győztese kapura tör, és a büntetőterületen kívülről lő. Kulcshelyzetek: Kapus: helyezkedés beíveléseknél, labdafogás, lehúzás, védés a lövéseknél
|
 |
| 15. Felállás: A kapuban az egyik kapus van, a másik a büntetőterület előtt és oldalt bójákkal felállított „képzeletbeli” kapuban áll. A mezőnyjátékosokat két csoportra osztjuk. Az 1. csoport játékosai a felezővonaltól 15 méterre kissé oldalt állnak fel, mindenkinél egy labda. A második csapat játékosai az oldalvonalnál a bójákkal kijelölt kaputól 15 méterre helyezkednek. Feladat: Az 1. csoport játékosai rövid labdavezetés után a büntetőterület elől kapura lőnek. Gól esetén a csoport következő játékosa lőhet. Védés, kapus által történt labdaszerzés után a kidobás, kirúgás az oldalvonalnál lévő 2. csoport első játékosa felé, aki rávezeti a vele szemben lévő kapusra a labdát és kicselezi, majd az oldalsó területről beadja a labdát az 1-es csoport játékosa felé, aki befejezi a támadást. Kulcshelyzetek: Kapus: helyezkedés beíveléseknél, labdafogás, lehúzás, védés a lövéseknél, 1:1 elleni helyzetben védés |
 |
| 16. Felállás: Hasonló, mint az előbb, de itt egy 3. csoport áll fel. Ebben a csoportban minden játékosnál labda van. Feladat: Az 1. csoport játékosai rövid labdavezetés után a büntetőterület elől kapura lőnek. Ugyanakkor a 2. csapat első játékosa az oldalvonalon helyezkedő csoport első támadójához passzol, aki egyből labdavezetéssel megpróbálja kicselezni a vele szemben lévő kapust, majd az oldalsó területről beadja a labdát. Érkezés: az 1. és a 2. csoport egy-egy játékosa. Kulcshelyzetek: Kapus: helyezkedés beíveléseknél, labdafogás, lehúzás, védés a lövéseknél, 1:1 elleni helyzetben védés |
 |
| 17. Felállás: A büntetőterület kétszeres meghosszabbításában egy hordozható kaput állítunk fel. Mindkét kapuban kapus. A mezőnyjátékosokat két egyenlő létszámú csoportra osztjuk fel. A beívelést végző 1-es csoport minden játékosánál labda van. Feladat: Az 1. csoport játékosai rövid labdavezetés után beívelik a labdát, a kapus ezt megszerzi és egyből a másik kapu felé keresztbe beinduló támadó elé gurít, aki átveszi és kapura lő. Mindkét oldalról, folyamatosan, helycserékkel. Kulcshelyzetek: Kapus: helyezkedés beíveléseknél, labdafogás, lehúzás, védés a lövéseknél. Mezőnyjátékos: kapu elé ívelés, labdaátvétel, kapura lövés. Variációk:
|
 |
| 18. Felállás: A büntetőterület kétszeres meghosszabbításában egy hordozható kaput állítunk fel. Mindkét kapuban kapus. A mezőnyjátékosokat három egyenlő létszámú csoportra osztjuk fel. A beívelést végző 1-es csoport minden játékosánál labda van. Feladat: Az 1. csoport játékosai rövid labdavezetés után beívelik a labdát, a kapus ezt megszerzi és egyből kigurítja a létszámhátrányban lévő 3-as csoport egyik játékosának. A játékterületen 2:3 elleni játék van. A támadás befejezéséig folyik a játék, tehát labdaszerzés vagy vesztés esetén is játszanak tovább. Mindkét oldalról, folyamatosan, szerep-, (támadó és védő) és helycserékkel. Kulcshelyzetek: Kapus: helyezkedés beíveléseknél, labdafogás, lehúzás, védés a lövéseknél, Mezőnyjátékos: kapu elé ívelés, labdaátvétel, párharc, kapura lövés Variáció:
|
