Magyar Labdarúgóedzõk Testületének Alapszabálya - 2007. 05. 21.
A 2007. április 16-i és 2007. május 21-i módosítások dőlt betűvel.
Az 1989. évben tartott alakuló közgyűlésen a tagok elhatározták, hogy az 1989. évi II. törvény figyelembevételével létrehozzák a MAGYAR LABDARÚGÓEDZŐK TESTÜLET-ét. A 2001. november 27-én megtartott Közgyűlésen az ALAPSZABÁLY-t az alábbiak szerint módosították.
A TESTÜLET
1./ Elnevezése: Magyar Labdarúgóedzők Testülete
2./ Rövidítve: M L T
3./ Székhelye: 1113 Budapest, XI. Kenese u. 4.
4./ Alapításának éve: 1989.
5./ Működésének ideje: határozatlan
6./ A Testület jogi személy
A Testület célja és feladata
1./ A Testület tagjainak erkölcsi és anyagi, jogi érdekvédelme, a labdarúgás megújhodásának segítése. Továbbá képviseli tagjait az MLSZ, a megyei labdarúgó-szövetségek, illetve ezek valamennyi szervezeti egysége, illetve a sporttal, labdarúgással kapcsolatos valamennyi állami és civil szervezet előtt a labdarúgást érintő szakmai kérdések megvitatásában.
A Testület tagsága
Rendes tag
1./ A Testület tagja lehet az a természetes személy, aki edzői végzettséggel rendelkezik és a Belépési Nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Testület munkájában, fizeti a tagdíjat, elfogadja az Alapszabályt, és vállalja azt, hogy csak a Testület Szakmai Bizottsága előzetes jóváhagyásával vállal tisztséget az MLSZ, illetve a megyei labdarúgó-szövetségek bármely szervében.
A Testület tagja nem magyar állampolgár is lehet.
Pártoló tag
2./ Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki az Alapszabályt elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Testület működését.
A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.
Tiszteletbeli tag
3./ Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akit az Elnökség a Testület kiemelkedő erkölcsi, vagy anyagi támogatása jeléül tagjai sorába meghívott.
A tagok jogai
4./ A Testület rendes tagjait egyenlő jogok és kötelességek illetik meg.
a./ a tag részt vehet a Testület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Küldöttgyűlés határozatainak meghozatalában észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Testület működésével kapcsolatban.
b./ a tag ajánlásokat tehet a Testületet érintő kérdések megtárgyalására,
c./ felvilágosítást kérhet a Testület tevékenységéről, amelyre a Testület 30 napon belül köteles választ adni,
d./ választhat, illetve amennyiben a közügyektől nincs eltiltva választható, a Testület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeikre,
e./ indítványt lehet a Küldöttgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira, valamint a Testület felügyeleti szervénél arra, hogy a jogszabályba, vagy Alapszabályba ütköző határozatot semmisítse meg,
f./ az Elnökség által meghatározott időpontokban betekinthet a Testület nyilvántartásába,
g./ évente legfeljebb két alkalommal a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti,
h./ az Elnökség által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok munkájában, és igénybe veheti a Testület szakembereinek segítségét,
i./ részesülhet a Testület által nyújtott kedvezményekben.
A tagok jogaikat személyesen gyakorolhatják.
A pártoló tag, tanácskozási joggal részt vehet a Testület rendezvényein és összejövetelein, azokon felszólalhat, javaslatokat tehet.
A tiszteletbeli tag jogai azonosak a pártoló tag jogaival, de tagsági díjat nem kell fizetnie.
Az újonnan érkező tag tagsági jogait csak az esedékes tagdíj megfizetése után gyakorolhatja.
A tag kötelezettségei
5./ A tag köteles
a./ az Alapszabály rendelkezéseit, a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatait betartani,
b./ a megállapított tagsági díjat rendszeresen fizetni,
c./ a Testület céljainak megvalósítása érdekében tevékenyen közreműködni,
d./ sportemberhez méltó magatartást tanúsítani.
e./ beszerezni a Testület Szakmai Bizottságának előzetes jóváhagyását, ha az MLSZ, vagy a megyei labdarúgó-szövetségek bármely bizottságában részt kíván venni.
A pártoló tag köteles az Alapszabályt betartani, a Testület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatására, valamint sportemberhez méltó magatartást tanúsítani.
A tiszteletbeli tag köteles az Alapszabályt betartani, a Testület célkitűzéseinek erkölcsi támogatására, valamint sportemberhez méltó magatartást tanúsítani.
6./ A tagfelvétellel kapcsolatos eljárás az Elnök hatáskörébe tartozik.
Tagfelvétel megtagadása esetén a sérelmezett a Testület Elnökségéhez fordulhat fellebbezéssel.
7./ A tagsági viszony megszűnik:
a./ a tag halálával,
b./ a Testület megszűnésével,
c./ a tag kilépésével,
d./ a tag kizárásával,
e./ törléssel.
8./ A tag kilépési szándékét az Elnöknek írásban tartozik bejelenteni.
10./ Tagot kizárni csak fegyelmi határozattal lehet. Az Elnök által a kizárást kimondó fegyelmi határozat ellen a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az Elnökséghez lehet fellebbezni. A fellebbezést a soron következő Elnökségi ülésen kell elbírálni.
11./ A pártoló tagság kilépéssel, törléssel, a tag halálával, illetve a szervezet megszűnésével ér véget.
12./ A tiszteletbeli tagság kilépéssel szűnik meg.
1./ A Testület szervei és tisztségviselői:
a) Küldöttgyűlés
b) Elnökség - megválasztása a Küldöttgyűlés hatásköre
c) Elnök - megválasztása a Küldöttgyűlés hatásköre
d) Ellenőrző Bizottság - megválasztása az Küldöttgyűlés hatásköre
e) Gazdasági Bizottság - megválasztása az Elnökség hatásköre
f) Szakmai Bizottság - megválasztása a Elnökség hatásköre
g) Jogi konzultáns - kinevezése az Elnökség hatásköre
h) Média konzultáns - kinevezése az Elnökség hatásköre
i) Marketing bizottság - megválasztása az Elnökség hatásköre
j) Ad hoc bizottságok - megválasztásuk az Elnökség hatásköre
k) Megyei vezetők - kinevezésük az Elnökség hatásköre
1./ A Küldöttgyűlés a Testület legfőbb szerve, melyen az V.§ 16./ bekezdés szerint megválasztott küldöttek vehetnek részt.
a./ a Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni (rendes Küldöttgyűlés)
b./ a Küldöttgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt harminc nappal meg kell küldeni a Testület valamennyi tagja részére,
c./ rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha:
- az Elnökség, valamint a tagok egyharmada – a cél és az ok megjelölésével írásban – kezdeményezi,
- a törvényességi felügyeletet ellátó szerv elrendeli.
A rendkívüli Küldöttgyűlés lebonyolítására a rendes Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.
2./ A Küldöttgyűlés összehívása az Elnök feladata.
3./ A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint 50 %-a megjelent.
4./ A Küldöttgyűlés napirendjét a Testület Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Küldöttgyűlés elé.
A rendes Küldöttgyűlés kötelező napirendi pontjai:
- az Elnök beszámolója
- az Ellenőrző Bizottság jelentése
- a költségvetés megtárgyalása és elfogadása
- a Küldöttgyűlést legalább 15 nappal megelőzőleg az Elnökséghez bejelentet indítványok tárgyalása
- négy évenként a tisztségviselők megválasztása
A meghívó szerinti napirendi kérdéseken kívül egyéb kérdések csak akkor tárgyalhatók, ha azok megvitatását a Küldöttgyűlésen jelen lévők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elhatározzák.
5./ A Küldöttgyűlés üléseit általában az Elnök vezeti. Az Elnök a Küldöttgyűlés levezetéséhez más személyt is felkérhet.
6./ A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két – a Küldöttgyűlés által kijelölt – hitelesítő ír alá.
A jegyzőkönyvet meg kell őrizni.
7./ A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ a Testület megalakulásának, felosztásának, valamint más Egyesülettel történő egyesülésének elhatározása,
b./ az Alapszabály elfogadása és módosítása,
c./ a Testület feloszlása esetén a Testület vagyonával való rendelkezés,
d./ az Elnök, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása, (a visszahívás írásbeli indoklása kötelező)
e./ az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása,
f./ döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe von.
8./ A Küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, a V. §. 7. pontjának a c. bekezdéseiben meghatározott ügyekben kétharmados szótöbbséggel hozza.
Minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a Testület Elnökének szavazata dönt.
9./ A Küldöttgyűlés a határozatát nyíltszavazással hozza, a tisztségviselők megválasztásánál azonban titkos szavazást kell tartani. Amennyiben a tisztség viselők megválasztásánál a jelöltek létszáma megegyezik a mandátumok számával, nyílt szavazás is tartható. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a Küldöttgyűlésen a jelen lévők egyharmada indítványozza.
10./ Megválasztott tisztségviselőnek azt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több, mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül sem kapja meg a szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között, újabb szavazást kell tartani. Szavazat egyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
A Testület választott szervei és tisztségviselői a Küldöttgyűlésnek felelőséggel tartoznak.
11./ A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely testületi tag jogos magánérdekének védelme, vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
12./ Abban az esetben, ha a Küldöttgyűlés összehívása, nem az Alapszabály szerint történt, de minden tag jelen van és egységesen szavaznak „igen”-nel a Küldöttgyűlés összehívásának elfogadására, úgy a Küldöttgyűlés határozatképes és határozatai érvényesek.
13./ Az Elnök a Küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja az állami, társadalmi és gazdasági szervezeteket.
14./ A Küldöttgyűlés meghívójában az Elnök a Küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére megismételt Küldöttgyűlést is összehívhat. A megismételt Küldöttgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirend vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Küldöttgyűlésre csak akkor nem kell új meghívókat kiküldeni, ha az eredeti Küldöttgyűléssel azonos napra lett összehívva.
16./ A megyei küldöttválasztó gyűlés minden megkezdett 20 megyei tag után egy küldöttet választ. A megyei tagok számának változását a küldöttek száma tekintetében a következő küldöttválasztó gyűlés időpontjától kell figyelembe venni. Küldötteket írásban, illetve a küldöttválasztó gyűlésen szóban bármely megyei tag jelölhet. Megválasztott küldöttnek azokat kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták a jelöltek közül, az adott megyére meghatározott számban. A küldötteket egy évre kell megválasztottnak tekinteni. Amennyiben az V. § 14./ bekezdésben meghatározott szeptember 30-i időpontig az adott megyében nem hívták össze a küldöttválasztót, vagy ha legkésőbb az adott év november 30-ig nem választ a küldöttválasztó gyűlés új küldötteket megfelelő számban, akkor a korábbi küldöttek mandátuma automatikusan meghosszabbodik egy évvel. Ebben az esetben azonban, amennyiben a megyei tagok számának csökkenése folytán az adott megye már kevesebb küldött választására jogosult, a korábbi küldöttállító gyűlésen legkevesebb szavazatot kapott küldött(ek) mandátuma megszűnik.
Az Elnökség
1./ A 14 főből álló Elnökséget, az Elnököt és 13 tagot a Küldöttgyűlés választja meg a Testület tagjai közül négy éves időtartamra.
Az Elnökség tagjai tisztségükben újra választhatók.
2./ Az Elnökség feladata a Küldöttgyűlések közötti időszakban a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása és a Testület irányítása.
3./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik a két Küldöttgyűlés közötti időszakban:
a./ a Testületi tevékenység irányítása, Küldöttgyűlések összehívása,
b./ a Testület költségvetésének kidolgozása az éves program, munka és ülésterv jóváhagyása,
c./ a Testület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése,
e./ a tag felvétele és kizárása tárgyában benyújtott fellebbezések elbírálása,
f./ fegyelmi jogkör gyakorlása,
g./ ügyrendi határozat meghozatala,
h./ az ad hoc bizottságok felállítása és megszüntetése, egyedi megbízások adása,
i./ a Küldöttgyűlések, illetve a Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetés-tervezetek és zárszámadás előkészítése és annak a Küldöttgyűlés elé terjesztése,
j./ a Testület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése,
k./ döntés a külföldi kiküldetésről, illetve a külföldiek meghívása ügyében,
l./ döntés az emlékérmék, díjak, jutalmak odaítéléséről,
m./ a Testület szervezeti és működési ügyrendjének jóváhagyása,
n./ a Testület vagyonának befektetéséről való döntés,
o./ a Testület tagdíj mértékének megállapítása,
p./ tiszteletbeli tagsági cím adományozása,
r./ minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés hatáskörébe és amelyeket az Elnökség a hatáskörébe von.
4./ Az Elnök az Elnökségi ülést szükség szerint, de legalább negyedévenként köteles összehívni. Az Elnökségi ülés időpontját és napirendjét az Elnökség tagjaival nyolc nappal az ülés előtt közölni kell. Ha az Elnökségi tagok egyharmada a napirend megjelölésével kéri, az Elnök a rendkívüli Elnökségi ülést tizenöt napon belül köteles összehívni.
5./ Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon a tagjainak legalább kétharmada jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést – változatlan napirend mellett – legalább három nappal későbbi időpontra kell kitűzni, amely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
6./ Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazat egyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
7./ Az Elnökség ülésén jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
8./ Az Elnökség munkájáról köteles legalább évenként a Küldöttgyűlésnek beszámolni.
1./ A Testület legfőbb tisztségviselője az Elnök.
2./ Az Elnök feladata:
a./ a Testület képviselete, az Elnökség összehívása és vezetése,
b./ az Alapszabály, a Küldöttgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának szervezése és koordinálása,
c./ a Testület dolgozói feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
d./ a Testület szervei által hozandó határozatok tervezeteinek elkészítése,
e./ a Testület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása,
f./ aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,
g./ hírközlő szervek tájékoztatása a Testület működéséről,
h./ a tagok felvételével, kizárásával és törlésével kapcsolatos eljárás,
i./ fegyelmi jogkör gyakorlása,
j./ dönt és intézkedik az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben.
3./ Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa megbízott Elnökségi tag helyettesíti, aki e minőségben az Elnököt megillető összes jogot gyakorolja.
1./ Az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés által négy évi időtartamra választott három tagból áll.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásuk ideje alatt a Testületben más tisztséget nem tölthetnek be.
2./ A Bizottság kizárólag a Küldöttgyűlésnek van alárendelve, csak annak tartozik felelőséggel, de az Elnökség kérésére tapasztalatairól tájékoztatást nyújt
3./ Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzésének tárgya az egyesült egész tevékenysége. Figyelemmel kíséri a Testület Alapszabály szerinti működését, különösen a rendelkezésre álló eszközöknek az Alapszabályban meghatározott célokra történő felhasználását, ellenőrzi a Testület pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és nyilvántartásra vonatkozó előírások betartását.
Az Ellenőrző Bizottság megállapításairól tájékoztatja a Testület vezető szerveit és beszámol a Küldöttgyűlésen.
A Bizottság szükség szerint tanácsadókat, eseti szakértőket, vagy testületi tagokat is bevonhat a munkába.
4./ A Bizottság vezetőjét a testület hatáskörébe intézkedési jog nem illeti meg, azonban megállapításainak nyomán intézkedésre felkért tisztségviselő erre nyolc napon belül válaszolni köteles.
5./ A Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Amennyiben nem határozatképes az ülés, azt nyolc napon belül újra össze kell hívni, amely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A Bizottság a határozatát szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt.
6./ Az Ellenőrző Bizottság tanácskozási joggal képviselteti magát az Elnökség, illetve a Testület bármely más szervének ülésén.
Egyéb szervezeti egységek
2./ A Gazdasági Bizottság feladata a Testület éves gazdasági tervének elkészítése, a Testület gazdálkodásával kapcsolatos ajánlások, javaslatok elkészítése az Elnök és az Elnökség felé. A Gazdasági Bizottság tagja lehet olyan személy is, aki a Testületnek nem rendes tagja.
3./ A Média konzultáns feladata az írott és elektronikus médiával való kapcsolattartás, a Testület álláspontjának képviselete a nyilvánosság előtt, a Testület munkájának megismertetése a nyilvánossággal. Média konzultáns lehet olyan személy is, aki a Testületnek nem rendes tagja.
4./ A Jogi konzultáns feladata a Testület képviselete valamennyi bíróság előtt peres és nem peres eljárásokban, a Testület képviselete más hatóságok előtt, a jogi konzultáns által kidolgozott szerződés alapján jogi tanácsadás, a Testület szabályzatai tervezetének elkészítése. Jogi konzultáns lehet olyan személy is, aki a Testületnek nem rendes tagja. Jogi konzultáns csak jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet.
Az Elnökség a Testület működésének érdekében ad hoc bizottságokat hozhat létre, és ezeket meg is szüntetheti.
5./ A Marketing Bizottság feladata a Testületnek és céljainak népszerűsítése, tagok és támogatók toborzása a sajtó útján és egyéb módon.
6./ Az Elnökség által kinevezett megyei vezetők gyakorolják a megyében a III. § 1./ bekezdésében írt jóváhagyási jogosultságot a Testület nevében, amennyiben a tag az MLSZ, illetve a megyei labdarúgó-szövetségek bármely szervében tisztséget kíván vállalni. Képviselik a Testületet a megyében, és intézik a Testület megyei ügyeit, vezetik az adminisztratív munkát, összehívják és vezetik a küldöttválasztó gyűléseket, és gondoskodnak azok szabályos lebonyolításáról.
A Testület vagyona és gazdálkodása
1./ A Testület bevételei:
a./ a tagsági díjakból származó bevételek,
b./ a Testület által szervezett rendezvények bevételei, egyéb bevételek,
c./ a tagok és más természetes és jogi személyek, valamint a jogi szervezetek által tett felajánlások, hozzájárulások, támogatások,
d./ a Testület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,
e./ költségtérítés címén érkező bevétel.
2./ A Testület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
3./ A Testület gazdaságilag önálló, a működéshez szükséges pénzeszközöket és a vagyont saját maga biztosítja.
Ennek érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat.
4./ A Testület bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a Testület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
5./ A Testület a pénzeszközeit, pénzintézettel való megállapodás alapján számlán kezeli.
6./ A Testület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásért az Elnök felel.
A Testület megszűnése
1./ A Testület megszűnik:
a./ ha a Küldöttgyűlés a Testület feloszlását kétharmados szótöbbséggel kimondja
b./ ha feloszlatását, megszűnését a bíróság megállapította,
c./ ha más egyesülettel, vagy társadalmi szervezettel történő egyesülését a Küldöttgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta.
A Testület megszűnése esetén vagyonáról a Küldöttgyűlés rendelkezik, felszámolóként a Testület volt ügyintéző szerve, az Elnökség jár el.
Vegyes záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk. Az 1989.évi II. Törvény, valamint a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.
A 2007. április 16-i és 2007. május 21-i módosítások 2007. július 1-én lépnek hatályba.
Kelt, Budapest, 2007. május 21.
Egervári Sándor
Elnök
