Az 1989. évben tartott alakuló közgyűlésen a tagok elhatározták, hogy az 1989. évi II. törvény figyelembevételével létrehozzák a MAGYAR LABDARÚGÓEDZŐK TESTÜLET-ét. A 2001. november 27-én megtartott Közgyűlésen az ALAPSZABÁLY-t az alábbiak szerint módosították.

Általános rendelkezések

1./ Elnevezése: Magyar Labdarúgóedzők Testülete

2./ Rövidítve: M L T

3./ Székhelye: 1113 Budapest, XI. Kenese u. 4.

4./ Alapításának éve: 1989.

5./ Működésének ideje: határozatlan

6./ A Testület jogi személy

A Testület célja és feladata

1./ A Testület tagjainak erkölcsi és anyagi érdekvédelme, a labdarúgás megújhodásának segítése. Továbbá képviseli tagjait az MLSZ, az Alszövetségek, a Ligák előtt a labdarúgást érintő szakmai kérdések megvitatásában.

A Testület tagsága

Rendes tag

1./ A Testület tagja lehet az a természetes személy, aki edzői végzettséggel rendelkezik és Belépési Nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Testület munkájában, fizeti a tagdíjat, elfogadja az Alapszabályt.

A Testület tagja nem magyar állampolgár is lehet.

Pártoló tag

2./ Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki az Alapszabályt elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Testület működését.

A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.

Tiszteletbeli tag

3./ Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akit az Elnökség a Testület kiemelkedő erkölcsi, vagy anyagi támogatása jeléül tagjai sorába meghívott.

A tagok jogai

4./ A Testület rendes tagjait egyenlő jogok és kötelességek illetik meg.

a./ a tag részt vehet a Testület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Testület működésével kapcsolatban.

b./ a tag ajánlásokat tehet a Testületet érintő kérdések megtárgyalására,

c./ felvilágosítást kérhet a Testület tevékenységéről, amelyre a Testület 30 napon belül köteles választ adni,

d./ választhat, illetve amennyiben a közügyektől nincs eltiltva választható, a Testület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeikre,

e./ indítványt lehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira, valamint a Testület felügyeleti szervénél arra, hogy a jogszabályba, vagy Alapszabályba ütköző határozatot semmisítse meg,

f./ az Elnökség által meghatározott időpontokban betekinthet a Testület nyilvántartásába,

g./ évente legfeljebb két alkalommal a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti,

h./ az Elnökség által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok munkájában, és igénybe veheti a Testület szakembereinek segítségét,

i./ részesülhet a Testület által nyújtott kedvezményekben.

A tagok jogaikat személyesen gyakorolhatják.
A pártoló tag, tanácskozási joggal részt vehet a Testület rendezvényein és összejövetelein, azokon felszólalhat, javaslatokat tehet.
A tiszteletbeli tag jogai azonosak a pártoló tag jogaival, de tagsági díjat nem kell fizetnie.

Az újonnan érkező tag tagsági jogait csak az esedékes tagdíj megfizetése után gyakorolhatja.

A tag kötelezettségei

5./ A tag köteles

a./ az Alapszabály rendelkezéseit, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait betartani,

b./ a megállapított tagsági díjat rendszeresen fizetni,

c./ a Testület céljainak megvalósítása érdekében tevékenyen közreműködni,

d./ sportemberhez méltó magatartást tanúsítani.

A pártoló tag köteles az Alapszabályt betartani, a Testület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatására, valamint sportemberhez méltó magatartást tanúsítani.
A tiszteletbeli tag köteles az Alapszabályt betartani, a Testület célkitűzéseinek erkölcsi támogatására, valamint sportemberhez méltó magatartást tanúsítani.

6./ A tagfelvétellel kapcsolatos eljárás az Elnök hatáskörébe tartozik.
Tagfelvétel megtagadása esetén a sérelmezett a Testület Elnökségéhez fordulhat fellebbezéssel.

7./ A tagsági viszony megszűnik:

a./ a tag halálával,

b./ a Testület megszűnésével,

c./ a tag kilépésével,

d./ a tag kizárásával,

e./ törléssel.

8./ A tag kilépési szándékét az Elnöknek írásban tartozik bejelenteni.

9./ Törölni lehet a rendes tagok sorából azt, aki tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónapon keresztül nem tesz eleget és ezt írásbeli figyelmeztetés után sem rendezi. A tag törléséről az Elnök határoz.

10./ Tagot kizárni csak fegyelmi határozattal lehet. Az Elnök által a kizárást kimondó fegyelmi határozat ellen a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az Elnökséghez lehet fellebbezni. A fellebbezést a soron következő Elnökségi ülésen kell elbírálni.

11./ A pártoló tagság kilépéssel, törléssel, a tag halálával, illetve a szervezet megszűnésével ér véget.

12./ A tiszteletbeli tagság kilépéssel szűnik meg.

A Testület szervezete

1./ A Testület szervei:

a./ a Közgyűlés

b./ az Elnökség

c./ az Ellenőrző Bizottság

A Közgyűlés

1./ A Közgyűlés, amely a tagok összessége, a Testület legfőbb szerve.

a./ a Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni (rendes közgyűlés)

b./ a Közgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt harminc nappal meg kell küldeni a Testület valamennyi tagja részére,

c./ rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha:

- az Elnökség, valamint a tagok egyharmada – a cél és az ok megjelölésével írásban – kezdeményezi,
- a törvényességi felügyeletet ellátó szerv elrendeli.

A rendkívüli Közgyűlés lebonyolítására a rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

2./ A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.

3./ A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint 50 %-a megjelent.

4./ A Közgyűlés napirendjét a Testület Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.

A rendes Közgyűlés kötelező napirendi pontjai:

- az Elnök beszámolója
- az Ellenőrző Bizottság jelentése
- a költségvetés megtárgyalása és elfogadása
- a Közgyűlést legalább 15 nappal megelőzőleg az Elnökséghez bejelentet indítványok tárgyalása
- négy évenként a tisztségviselők megválasztása

A meghívó szerinti napirendi kérdéseken kívül egyéb kérdések csak akkor tárgyalhatók, ha azok megvitatását a Közgyűlésen jelen lévők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elhatározzák.

5./ A Közgyűlés üléseit általában az Elnök vezeti. Az Elnök a közgyűlés levezetéséhez más személyt is felkérhet.

6./ A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök, a jegyzőkönyv vezető és két – a Közgyűlés által kijelölt – hitelesítő ír alá.
A jegyzőkönyvet meg kell őrizni.

7./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ a Testület megalakulásának, felosztásának, valamint más Egyesülettel történő egyesülésének elhatározása,

b./ az Alapszabály elfogadása és módosítása,

c./ a Testület feloszlása esetén a Testület vagyonával való rendelkezés,

d./ az Elnök, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása, (a visszahívás írásbeli indoklása kötelező)

e./ az Elnökség és a beszámoló bizottság beszámolójának elfogadása,

f./ döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés saját hatáskörébe von.

8./ A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, a V. §. 7. pontjának a c. bekezdéseiben meghatározott ügyekben kétharmados szótöbbséggel hozza.
Minden tagnak, küldöttnek egy szavazata van. Szavazat egyenlőség esetén a Testület Elnökének szavazata dönt.

9./ A Közgyűlés a határozatát nyíltszavazással hozza, a tisztségviselők megválasztásánál azonban titkos szavazást kell tartani. Amennyiben a tisztség viselők megválasztásánál a jelöltek létszáma megegyezik a mandátumok számával, nyílt szavazás is tartható. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a Közgyűlésen a jelen lévők egyharmada indítványozza.

10./ Megválasztott tisztségviselőnek azt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több, mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül sem kapja meg a szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között, újabb szavazást kell tartani. Szavazat egyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
A Testület választott szervei és tisztségviselői a Közgyűlésnek felelőséggel tartoznak.

11./ A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely testületi tag jogos magánérdekének védelme, vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

12./ Abban az esetben, ha a Közgyűlés összehívása, nem az Alapszabály szerint történt, de minden tag jelen van és egységesen szavaznak „igen”-nel a Közgyűlés összehívásának elfogadására, úgy a Közgyűlés határozatképes és határozatai érvényesek.

13./ Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja az állami, társadalmi és gazdasági szervezeteket.

Az Elnökség

1./ A 14 főből álló Elnökséget, az Elnököt és 13 tagot a Közgyűlés választja meg a Testület tagjai közül négy éves időtartamra.
Az Elnökség tagjai tisztségükben újra választhatók.

2./ Az Elnökség feladata a Közgyűlések közötti időszakban a Közgyűlés határozatainak végrehajtása és a Testület irányítása.

3./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik a két Közgyűlés közötti időszakban:

a./ a Testületi tevékenység irányítása, Közgyűlések összehívása,

b./ a Testület költségvetésének kidolgozása az éves program, munka és ülésterv jóváhagyása,

c./ a Testület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése,

d./ különböző Bizottságok létrehozása, megszüntetése, ezek vezetőinek kinevezése, visszahívása,

e./ a tag felvétele és kizárása tárgyában benyújtott fellebbezések elbírálása,

f./ fegyelmi jogkör gyakorlása,

g./ ügyrendi határozat meghozatala,

h./ az Alapszabályban nem nevesített bizottságok és munkacsoportok felállítása, egyedi megbízások adása,

i./ a Közgyűlések, illetve a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetés-tervezetek és zárszámadás előkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

j./ a Testület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése,

k./ döntés a külföldi kiküldetésről, illetve a külföldiek meghívása ügyében,

l./ döntés az emlékérmék, díjak, jutalmak odaítéléséről,

m./ a Testület szervezeti és működési ügyrendjének jóváhagyása,

n./ a Testület vagyonának befektetéséről való döntés,

o./a Testület tagdíj mértékének megállapítása,

p./ tiszteletbeli tagsági cím adományozása,

r./ minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe és amelyeket az Elnökség a hatáskörébe von.

4./ Az Elnök az Elnökségi ülést szükség szerint, de legalább negyedévenként köteles összehívni. Az Elnökségi ülés időpontját és napirendjét az Elnökség tagjaival nyolc nappal az ülés előtt közölni kell. Ha az Elnökségi tagok egyharmada a napirend megjelölésével kéri, az Elnök a rendkívüli Elnökségi ülést tizenöt napon belül köteles összehívni.

5./ Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon a tagjainak legalább kétharmada jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést – változatlan napirend mellett – legalább három nappal későbbi időpontra kell kitűzni, amely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

6./ Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazat egyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

7./ Az Elnökség ülésén jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyv vezető ír alá.

8./ Az Elnökség munkájáról köteles legalább évenként a Közgyűlésnek beszámolni.

1./ A Testület legfőbb tisztségviselője az Elnök.

2./ Az Elnök feladata:

a./ a Testület képviselete, az Elnökség összehívása és vezetése,

b./ az Alapszabály, a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának szervezése és koordinálása,

c./ a Testület dolgozói feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

d./ a Testület szervei által hozandó határozatok tervezeteinek elkészítése,

e./ a Testület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása,

f./ aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,

g./ hírközlő szervek tájékoztatása a Testület működéséről,

h./ a tagok felvételével, kizárásával és törlésével kapcsolatos eljárás,

i./ fegyelmi jogkör gyakorlása,

j./ dönt és intézkedik az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben.

3./ Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa megbízott Elnökségi tag helyettesíti, aki e minőségben az Elnököt megillető összes jogot gyakorolja.

Az Ellenőrző Bizottság

1./ Az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés által négy évi időtartamra választott három tagból áll.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásuk ideje alatt a Testületben más tisztséget nem tölthetnek be.

2./ A Bizottság kizárólag a Közgyűlésnek van alárendelve, csak annak tartozik felelőséggel, de az Elnökség kérésére tapasztalatairól tájékoztatást nyújt

3./ Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzésének tárgya az egyesült egész tevékenysége. Figyelemmel kíséri a Testület Alapszabály szerinti működését, különösen a rendelkezésre álló eszközöknek az Alapszabályban meghatározott célokra történő felhasználását, ellenőrzi a Testület pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és nyilvántartásra vonatkozó előírások betartását.
Az Ellenőrző Bizottság megállapításairól tájékoztatja a Testület vezető szerveit és beszámol a közgyűlésen.
A Bizottság szükség szerint tanácsadókat, eseti szakértőket, vagy testületi tagokat is bevonhat a munkába.

4./ A Bizottság vezetőjét a testület hatáskörébe intézkedési jog nem illeti meg, azonban megállapításainak nyomán intézkedésre felkért tisztségviselő erre nyolc napon belül válaszolni köteles.

5./ A Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Amennyiben nem határozatképes az ülés, azt nyolc napon belül újra össze kell hívni, amely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A Bizottság a határozatát szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt.

6./ Az Ellenőrző Bizottság tanácskozási joggal képviselteti magát az Elnökség, illetve a Testület bármely más szervének ülésén.

A Bizottságok

Az Elnökség a Testület működésének eredményessége érdekében ad hoc Bizottságokat hoznak létre és meg is szüntetheti.

Az Elnökség kinevezi és visszahívhatja az ad hoc Bizottságok elnökeit és tagjait.

A Testület vagyona és gazdálkodása

1./ A Testület bevételei:

a./ a tagsági díjakból származó bevételek,

b./ a Testület által szervezett rendezvények bevételei, egyéb bevételek,

c./ a tagok és más természetes és jogi személyek, valamint a jogi szervezetek által tett felajánlások, hozzájárulások, támogatások,

d./ a Testület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,

e./ költségtérítés címén érkező bevétel.

2./ A Testület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

3./ A Testület gazdaságilag önálló, a működéshez szükséges pénzeszközöket és a vagyont saját maga biztosítja.
Ennek érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4./ A Testület bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a Testület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

5./ A Testület a pénzeszközeit, pénzintézettel való megállapodás alapján számlán kezeli.

6./ A Testület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásért az Elnök felel.

A Testület megszűnése

1./ A Testület megszűnik:

a./ ha a Közgyűlés a Testület feloszlását kétharmados szótöbbséggel kimondja

b./ ha feloszlatását, megszűnését a bíróság megállapította,

c./ ha más egyesülettel, vagy társadalmi szervezettel történő egyesülését a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta.

A Testület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként a Testület volt ügyintéző szerve, az Elnökség jár el.

Vegyes záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk. Az 1989.évi II. Törvény, valamint a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

Kelt, Budapest, 2001. november hó 27. napján

Egervári Sándor

Elnök