Webstite-unk "klubtagoknak" aloldalára levelet kaptunk.
Idézzük kollégánk gondolatait, s a felvetett kérdésére válaszolunk.

"Tisztelt szerkesztõk!
Külföldi edzõkkel beszélgetve csodálattal beszélnek egy bizonyos "Duna-menti iskoláról", amit 30-40-es és az 50-es években képviseltek magyar edzõk szerte Európában, és évtizedekkel megelõzték korukat.
Konkrétan az a kérdésem, hogy kik lehettek azok az edzõk, és ha volt ilyen, mik voltak azok az újdonságok, amik megreformálták, Európa fociját? (u.i: gondolom , nem utánpótlás-képzéssel foglalkoztak)"

Az egyetemes labdarúgás szerves része a magyar futball hõstörténete.
Kiváló válogatott csapatok, klubcsapatok, nagyszerû játékosok és magas szinten alkotó edzõk jellemzik e több, mint száz év történetét.
A magyar futballnak több „aranykora” volt.
Igaz ez még akkor is, ha a helsinki olimpiai „aranycsapatunk” sikere mellett „csak” két ezüstérem jutott a világbajnokságok döntõiben (1938 és 1954).
Nem szabad elfelejteni, hogy

• A magyar válogatott pl. Bosznia Hercegovina ellen játszotta a 812. hivatalos nemzetek közötti mérkõzését. Megjegyezzük a nagy tanítómester, Anglia 600 körül jár. Egyedül Brazília van ezer fölött, de ott beszámítják a „B”, az olimpiai csapat összes mérkõzését, és a válogatott csapat klub együttesek elleni összecsapásait is.
• A mai napig a magyar válogatott mérte a legnagyobb csapást a sportág feltalálóira az angolokra. 
• Mi nyertük a legtöbb olimpiai bajnokságot.
• Van világbajnoki, BEK és olimpiai gólkirályunk, Aranylabdásunk. 
• Játékvezetõink szerepeltek az összes nagy kupadöntõben, valamint a világbajnoki nyitó és záró mérkõzéseken.
• Az európai országok a mi futballunk alapján – megirigyelve a sikereinket - szervezték Európa-szerte a saját nemzeti futballrendszerüket, míg nem a labdarúgás a világ legismertebb játékává fejlõdött.

Ennek a csodálatos sikertörténetnek vannak ismert és elismert csapatai, játékosai és edzõi is.
Az edzõk közül szeretnénk megemlíteni egy párat név szerint, gondolataikkal együtt.
Ezen neves edzõk, volt játékosok az adott kor futball-szellemiségének megfelelõen fogalmaznak a játékról, melyet nemcsak õk képviseltek, hanem az idõben velük együtt élõ utánpótlásedzõk is.
Hiszen ez alapján nevelték a játékosokat, ez alapján tartottak „toborzókat”, melyeken több száz labdarúgó palánta akart az adott egyesületbe igazolt játékosként bekerülni.
Sajnos nem úgy, mint manapság, amikor nagyítóval kell keresni az egyesületbe a gyerekeket.
Nézzük tehát a korai nagy magyar egyéniségeket, a teljesség igénye nélkül:

Schlosser Imre
A futballról: „az elsõ és a legfontosabb tényezõ az, hogy a diákságot ne zárják el a futballsportban való szerepléstõl és érvényesüléstõl. Elsõrendûen fontos volna azoknak a diákfutballistáknak a továbbfejlesztése, akiknek képességeirõl már volt alkalmunk meggyõzõdni és akik szakavatott kezek munkája alatt rövidesen a nemzeti válogatott csapat állandó oszlopai lehetnének”
„Schlosser Imre és a magyar futball 35 esztendeje.
A 75-szörös magyar válogatott játékos visszaemlékezései.
Budapest 1934.

Megjegyzés:
2005-2006. Magyarország
Szövetségi irányítással verik szét a magyar labdarúgás egyetlen megújulási lehetõségét az OTP-MOL-Bozsik Labdarúgó Akadémiát, melynek céljai között megtalálható Schlosser Imre gondolata. Ne feledjük, hogy amíg a magyar utánpótlás labdarúgás rendszerében az önmagát egyedülinek kikiáltó Góliát FC. által közzétett statisztikai adatok folyamatos létszám növekedést mutattak ki, addig az MLSZ által igazolt játékosok száma csökkenõ tendenciát jelzett.
Hogy is mondta Schlosser Imre? – „fontos volna a diákfutballistáknak a továbbfejlesztése”

Schlosser a játékról:
„ Trénerünk abban az idõben még nem volt. A magunk módszere szerint treníroztunk. Egyéni rendszerünk az volt, hogy ha nem volt mérkõzés, mindig egy kapura lövöldöztünk. A kapu háta mögött egy három emeletes bérház tûzfala emelkedett. Mi nagy buzgalommal rúgdostunk kapura s a labda, ha a kapu mellett vagy fölötte süvített el, nagy csattanással pattant vissza a ház faláról és mi kapásból, igazítás nélkül lõttük újra a labdát. Tudom biztosan, hogy nagy labdabiztonságomat ebben az idõben szereztem. ”…  

Molnár Ignác

„Az edzõ minden egyes edzésre éppen úgy elõre készüljön, mint a jó tanár az elõadásra. Ne az edzésen találja ki az edzõ, hogy a következõ percben mit is fog végeztetni játékosaival”
A edzésmûsor összeállítása lehetõleg mindig úgy történjék, hogy abban fõleg olyan gyakorlatok szerepeljenek, amelyek a labdarúgójáték egyes részeit képezik.
Fontos, hogy az edzések alatt a játékosok állandóan mozgásban legyenek. Ha a játékosok az edzésen megszokták az állandó mozgást, akkor a mérkõzéseken sem fognak ácsorogni a pályán, hanem folyton mozogni fognak. Mozgás alatt természetesen nem lötyögést értek, hanem gyors, robbanékony, villászerû mozgást.
Igyekezzünk minden gyakorlatot ilyen friss, gyors, robbanékony mozgással végeztetni, hogy ez a villanásszerû mozgás átmenjen a játékosok vérébe.”…
„Még egy jó tanács: már említettem, hogy az edzések mûsorát úgy kell összeállítani, hogy az ne jelentsen robotos munkát a játékos számára. A legtöbb játékos azért unja az edzést, mert az edzés mûsora unalmas, hangulattalan, színtelen s szinte gépiesen végeztetik vele a különbözõ gyakorlatokat. Minél több játék fûszerezze tehát az edzésmûsort, de lehetõleg minden labdarúgó gyakorlatot is úgy kell végeztetnünk, hogy az játékszerû legyen.”
„Edzõ bajtárs, ne feledd: az ifjú nem élhet játék nélkül. A játék éppen olyan fontos az ifjú számára, mint a levegõ”

Molnár Ignác:
Mit csinál a labdarúgó, ha nem rúg?
Stádium sajtóvállalat Rt, Budapest, 1943

Fischer Mór és Faragó Lajos

„A játékos szereplésének sikeressége, egész mûködésének eredményessége a vele született tehetségen és gyakorlaton kívül, még egy fontos tényezõtõl függ, s ez a játék-intelligencia. Vagyis a labdarúgáshoz nemcsak erõ, hanem nagyfokú értelem is kell.”
Ne becsüld le az ellenfelet. Az önhittség a játék kezdetén könnyen az erõsebb fél kudarcára vezethet.
Ne légy szórakozott – ami azt jelenti, hogy játék közben a játékon és ne máson járjon az eszed.
Ne rúgd el a labdát vaktában magadtól, hanem továbbítsd valakihez. Így tehát nem az a legfõbb cél, hogy mielõbb megszabaduljunk a labdától hanem, hogy a labdát eltávolítva magunktól, jó helyen lévõ partnerünkhöz továbbítsuk azt.”

Fischer Mór-Faragó Lajos:
A futballjáték technikája
A sportlap kiadása, Budapest, 1920

Holits Ödön és Mamusich Mihály dr.:

„Ha tehát nem akarunk elbukni a nemzetközi futball versenyében, akkor a következõ feladatok várnak ránk:

I. Át kell alakítani a játékunkat a modern futball követelményeinek megfelelõen. El kell vetni minden felesleges sallangot, ami a régi közép-európai stílusból maradt ránk. Gyorsabbá, egyszerûbbé, elõretörõbbé, céltudatosabbá, energikusabbá és eredményesebbé kell tenni játékunkat. De meg kell õrizni a régi iskolából rafinált csatárakcióinkat, lapos passzjátékunkat, ötletes húzásainkat, amelyek sakk-mattá teszik a szembenálló védelmet.

II. Revízió alá kell vennünk az egyes játékosok szerepét a modern futball követelményei szerint.

III. Tanulmányoznunk kell a taktikai formációkat, mint a védekezésben, mind a támadásban, hogy ne álljunk ki védtelenül a nemzetközi találkozásokon.

IV. Tökéletesíteni kell a játékosok kondicionálására vonatkozó ismereteinket és hozzá kell idomítani technikai felkészültségünket a modern futball kívánalmaihoz.

V. Mindezek keresztülvitelére szakképzett edzõkre van szükségünk, akik a fõváros futballsportja mellett a vidék sportjának fejlesztésével is foglalkozzanak.

Holits Ödön és Mamusich Mihály dr.
Hogyan futballozzunk?
Gergely R. Könyvkereskedése Budapest 1936.

Dr. Kovács Ferenc:

„A pályán a játék képe csak úgy alakulhat, úgy formálódhat széppé, izgalmasság és stílusossá, ha abban a játékban következetességet, ésszerûséget és az összhangot meg lehet találni. Az ide-oda való szaladgálás, kapkodás, a nyers fizikai erõbõl való labdarugdosás szép és élvezetes játékot egyáltalán nem okoz. Fel kell készülni tehát okosan mindenre, mert csak kellõ oktatás és elõkészület után mondhatja el magáról mindenki, hogy <állom a sarat!> De akkor se bizakodjon el senki, mert a legjobb felkészültség mellett is érheti kudarc az embert!”
Ezen kis tanulmányomban kitérek a labdarúgás alapelemeire; továbbá a tervszerû játékot akarom munkámon keresztül megismertetni, mivel tervszerûség nélkül igazi labdarúgás el sem képzelhetõ!"

Dr. Kovács Ferenc:
Alakzat vagy rendszer
Pápa, 1945

Pálfai János

„Mit kell tudnia egy játékosnak, hogy "jó játékos" lehessen?

• Jó labdakezelés (technika)
• Labdarúgó harcászati ismeretek (Taktika, rendszer, stílus)
• Jó erõnléti állapot

„Mindent alaposan, gondosan tanítsunk és gyakoroltassunk. Sose feledjük: elsõ a tökéletes labdakezelés és csak ezután következik a többi ismeret. A fiatalok edzésében sok legyen a játékos gyakorlás."

Pálfai János:
A labdarúgás edzése
Budapest, 1946

Eddig a labdarúgásunk történetének korai idõszakából megjelent szakkönyvekbõl idéztünk, mintegy bizonyítva, hogy gondolataik a mai napig érvényesek.
Ugyanakkor említsünk meg két nagy edzõegyéniségeket, akik a gyakorlati munkában alkottak nagyot.
Tóth-Potya Istvánt, aki játékos pályafutása után itthon és külföldön nagy sikerrel mûködött edzõként. Ráadásul Õ volt az, aki kezdeményezte a Magyar Tréner Kollégium, a labdarúgóedzõk elsõ hazai szervezetének megalakítását.
Sebes Gusztávot, aki 69 mérkõzésen keresztül ült a válogatott kispadján. Az eredményessége, szerintünk a mai napig utolérhetetlen: 69 mérkõzés 50 gyõzelem, 12 döntetlen, 7 vereség, 278-97 gólarány, (81,16 %-os siker)

„A teljesség igénye nélkül” - írtunk a bevezetõnkben.
Ezért nem szabad elfelejtkeznünk azokról, akik személyiségükkel, tevékenységükkel örökké maradandót alkottak a magyar labdarúgás történetében. (Kár, hogy egyesek elfelejtkeznek ezekrõl a kimagasló szakemberekrõl.)

Jöttek a közelmúlt, mai napig csodált szakemberei, akik még azt az eredményt és szellemiséget tudták produkálni, melyek a magyar labdarúgást a világ élvonalában tartották.

• Lakat Károly „Tanár Úr”- olimpiai bajnokság
• Baróti Lajos - 117 alkalommal ült a válogatott kispadján
• Illovszky Rudolf – a kispad nagy mestere – 445 mérkõzéssel
• Kovács Ferenc – a Videoton sikerének „kovácsa”
• Mészöly Kálmán – 61 meccs játékosként, 61 meccs szövetségi kapitányként
• dr.Mezey György – Európa legjobb szövetségi kapitány 1985-ben, az UEFA edzõképzés magyarországi meghonosítója.

És azóta …
Folytatjuk!