Lakat Károly dr.
1920. nov. 27. - 1988. dec. 3

Játékosként klubcsapatai: Ferencváros és ÉDOSZ
Válogatottság: 13 mérkõzés

Ügyesen helyezkedett, jó érzékkel szerelt és szívósan tapadt ellenfeléhez. A védekezés volt az erõssége, de a támadásban is megfelelt. Alacsony termetének hátrányát csak a levegõben, a fejjátékban érezte.

Lakat Tanár Úr – a magyar irodalom és történelem tanára – a rendkívül lelkiismeretes, szorgalmas és sportszerûen küzdõ labdarúgók közé tartozott. Edzõként is sikeres ember volt.
1956-ban kezdte edzõi pályafutását a Szegedi Haladásnál, utána következett a Tatabánya, az MTK, a Ferencváros, a Honvéd és végül a Salgótarján.
A végzettsége és habitusa miatt Tanár úrnak nevezett – nyugodtan mondhatjuk, hogy edzõlegenda legnagyobb sikereit az olimpiai csapat kapitányaként begyûjtött aranyérmek jelentették: 1964 -Tokió és 1968 - Mexikó.

Magyarországon a statisztikai adatok alapján a legtöbbször Lakat Károly ült a kispadon az élvonalban (625), az általa vezetett csapatok aratták a legtöbb gyõzelmet (272), s szerezték a legtöbb pontot (725) – (Az adatok számolásában a gyõzelem 2 pont, a döntetlen 1 pont)

Lakat Károly szövetségi kapitány 1982-ben (!) így nyilatkozott, az elõtte álló szakmai feladatokról:

„Döntõnek tartom a támadójáték feljavulását. Tudom sokan nem értettek egyet azzal, hogy egyértelmûen a támadó szellemû labdarúgásra képes játékosokat választottam ki és a korábbi évek védekezése helyett elõtérbe helyeztem a területvédekezést és a söprögetõ nélküli védekezést. Ezt a törekvésemet a feladatok bizonyos esetekben meghátrálásra kényszerítették, de nem adtam fel, hogy a védelem – ha szükséges – „egy- az egy ellen” felfogásban is képes legyen biztonságosan védekezni.”

Az edzõi hivatásról:

„Mindig a feladatot kell nézni, sohasem azt, hogy milyen osztályt tanít az ember. Egy a lényeg, a katedrán mindig a legjobb tudása szerint dolgozzon a tanár. Az edzõi hivatás sem különbözik a pedagógusétól".

A csapatjátékról:

"Igyekszem kétarcuvá formálni a csapatot, hogy egy-két cserével, az ellenfelek erejének, taktikájának a figyelembevételével otthon is, idegenben is képes legyen más és mást játszani. Itt is, ott is kellõ ütõerõvel rendelkezzék."

A honi futballról. (1980-ban)

„Az elmúlt esztendõkben erõteljes hangsúlyt kapott nálunk az erõnléti képzés. Jó szokásunk szerint ismét átestünk a ló túlsó oldalára, minden megváltást attól reméltünk, hogy a játékosokat megtanítjuk – futni. Mindez addig rendjén is lett volna, amíg a mérleg másik serpenyõjét nem hagyjuk üresen tátongatni, ha a fizikai követelményrendszer mellett kidolgozunk egy technikai követelményrendszert is.
Nos, ezt az ötletet avval söpörték le az elképzelés korábbi felvetõi, mintha a kemény edzésmunka, az abszolút erõnléti képzés ellenségei lennénk… Még sincs rendjén, hogy minálunk minden nagyobb szerepet kap, mint maga a tulajdonképpeni szakma, a játék ügyességi része a, a technikai képzés. Rendszeresen visszatérõ edzõi sirám, hogy a játékosok képzetlenek, képtelenek mit kezdeni a labdával, s játékügyesség tekintetében sem vehetik fel a versenyt a sportág vezetõ nagyhatalmainak képviselõivel.”

Dr. Lakat Károlyról mondták, írták.

MLSZ társelnöke, Vadászi Tibor:

"A maga számára nem tudott szebbet és boldogítóbbat elképzelni, mint a hazája képviseletét a nagyvilágban. Vezérelve az edzõi tisztesség volt, melynek létráján minden fokot végigjárt. Ifjúsági csapatoknál, alacsonyabb osztályú együtteseknél tanulta meg a szakvezetés minden fortélyát, kamatoztatta embert és labdarúgót nevelõ nem mindennapi képességeit, hogy azután a számára nagyon is kiérdemelt, magasabb régióiban is kivívja a sportközvélemény legteljesebb elismerését. Remek humorával, ironikus, de mindig a jobbítás érdekében tett megjegyzéseivel a kollégák, játékosok kedvence lett. Szakmai területen mindig is az újra, az elõrevivõre törekedett, még akkor is, ha sok esetben ez a harcot jelentett a számára. Edzésvezetésében maradandó nyomott hagyott a munkatársaiban. Nemcsak mutatni, de mondanivalója is mindig akadt a játékosainak."

Egy tanítványa a Rottenbiller utcai Általános Iskolából:

Intelligens, kemény, igazságszeretõ embert ismertem meg benne, akire több évtized távlatából is szívesen emlékezem.

Dr. Lakat Károly sírja a Farkasréti temetõben

Történetek a Lakat Károlyról.

Lakat és Albert ...

A Fradi egyik bajnoki mérkõzése elõtt megkérdezték Lakattól:
     - Albert játszik vasárnap?
A kítûnõ edzõ sokatmondó rövidséggel válaszolt:
     - Azt egyelõre nem tudom. Csak annyi biztos, hogy „fellép”.

Lakat és Mátrai ...

A sokszoros válogatott hátvéd nem nagy örömmel vette a hírt, hogy Lakat Károly lesz a Fradi edzõje.
    - Gyilkos módszerei vannak a Tanár Úrnak – jegyezte meg a többiek elõtt. Idõs játékos számára egyenesen öngyilkosság.

Lakatnak fülébe jutott ez a vélemény, de nem szólt semmit.
Egyik edzésen gyakorlatozás közben figyelmeztette Mátrait:
    - Sanyi, magának mára elég lesz. Abbahagyhatja, mert most következnek a „gyilkos” gyakorlatok.

A játékos felkapta fejét. Szeme összetalálkozott az edzõ mosolygó pillantásával. Mindketten elnevették magukat. Szent lett a béke!

Lakat és Novák ...

     - Igaz, hogy dr. Lakat Károly szövetségi kapitány azt mondta, nem okozhat gondot az idõeltolódás, hiszen a magyar futballisták általában hajnalban fekszenek le, ez pedig Mexikóban éppen az estével esik egybe...
    - Igen, ez pontosan így hangzott el - mondta Novák. 
Lakat doktorra különben is jellemzõ volt a szellemesség, remek hangulatot tudott teremteni az öltözõben. Olyan egyéniség volt edzõként, aki egy húron pendült a játékosokkal, viszont a futballban nem ismert kegyelmet.