Varga István
UEFA Pro

SEGÍTSÉG KELL A FUTBALLNAK (NS 2006 augusztus 4. Kun Zoltán - Vincze András) cikk címével egyet kell érteni.
Én magam is régóta hangoztatom.
A írás tartalmával, már vannak kételyeim, sõt néhány helyen egyenesen felháborítónak tartom, de vannak benne igazságok is. Már önmagában sem helyénvaló, hogy csak akkor szólal meg a tollforgatók szakmai lelkiismerete, amikor vereséget szenved valamelyik kupacsapatunk.
Gyõzelem esetén mély hallgatás tapasztalható.
Kudarc esetén nagyon jól tudják a futball minden baját. Pl.: felkészületlenek az edzõk, gyõzelem esetén még soha nem olvastam, hogy felkészült lenne az edzõ. Vajon miért csak a negatívumokat emelik ki, nagyítják fel? Biztos, hogy a felkészítésbe is csúsztak hibák, de mivel nem voltam ott, néhány eredménnyel a hátam mögött sem merném kijelenteni, hogy csak szakmai hibák vezettek a vereséghez, pl.: a Debrecen esetében.

Ilyenkor elõszeretettel veszik elõ az edzõképzést. Ez már eléggé elcsépel duma, érdekes módon mindig ugyanazoktól. Svéd példát említ a cikk szerzõje, hibásan. Ugyanis már 1999-ben 13 UEFA Pro, és több, mint kétezer UEFA "A" diplomás edzõjük volt. (Az UEFA 2004 év végi statisztikai adata)
Nehezen hihetõ a képzés idõbeli elnyújtása, hiszen a PRO képzés óraszáma 370 óra, ez nehezen húzható 4 évig. Nálunk ez másfél évig tartott.
Azt viszont Magyarországon is hangoztatták az edzõképzõ vezetõi, hogy a tanfolyamokon a hallgatók ismereteket kapnak, ez a mindennapi munkájukban alkalmazva nap mint nap, hónapról hónapra, évrõl éve válik tudássá. Tehát a sok év alatt szerzett tapasztalat érleli meg az edzõt. A tanfolyamok sehol nem tartanak 4-5 évig.

Nagyon örülök, hogy az urak most leírták és nagyon egyet értek velük „a fiatalabb edzõknek el kell fogadni az élvonalbeli kispadig vezetõ út évtizeden át tartó tanulással van kikövezve”.
Csak az a baj, hogy Önök még néhány éve még azt hangoztatták, jöjjenek a fiatalok!

Megpróbálták a tapasztaltabb edzõket leírni, lesöpörni a kispadról, hellyel-közzel sikerrel tették. Ez nagy hiba volt.
Hogyan mernek kijelenteni olyat, hogy a magyar edzõk nem karizmatikus egyéniségek. Hát akkor pl. Garami József, Mezey György, Csank János, Gellei Imre, Egervári Sándor stb. micsoda?

Mit jelent az önálló futball egyetem?
A világon sehol sincs ilyen.

Higgyék már el, nem hibátlan a szakmai munka nálunk, de nem ezzel van a legnagyobb baj, hanem azzal a légkörrel, ami az egész futballunkat körülveszi. Nem nagyon van nálunk az Önök által említett hókusz-pókuszoló csodaedzõkbõl. Egészen másról szól az eredménytelen magyar futball.
Hány külföldi edzõ volt nálunk sikeres?
Egy sem!
Tehát akkor valahol máshol kell az igazi bajt keresni, nem a szakmában.

Azt viszont nagyon is üdvözítõnek tartom, hogy az utánpótlásedzõket kellene jobban megfizetni. Nevetséges dolog, hogy 40 ezer Ft-ért dolgozik a legtöbb utánpótlásedzõ. Tehát nem szakmai csõdrõl beszélni, hanem arról, hogy mi mindent lehetne tenni a futball népszerûsítése érdekében.
Miért nem állították a magyar gyerekek elé követendõ példaképpé Illés Bélát, Halmai Gábort, vagy másokat? Jó játékosok a közelmúltban nálunk is voltak. Nem szerencsés az edzõi szakmát keverni a vezetõi szakmával. Éppen a jelenlegi MLSZ vezetése bizonyítja a legjobban, egy szövetséget, vagy futballcsapatot nem lehet úgy irányítani, vagy vezetni, mint egy áruházat, vagy egy gyárat.

A klubtulajdonosok joggal háborognának, ha nekik kellene elvégezni mondjuk egy manager tanfolyamot. De az ügyvezetõknek igenis kell rendelkezniük futballtársaságok vezetõi ismereteivel. Ezt a magyar futballban is meg kell elõbb-utóbb követelni.
A futballklub irányítása nem egyszerû vállalkozás-vezetés. Egyet kell érteni azzal, hogy kevés a magán tõke a futballban. Nem szerencsés, ha egy újságíró Szima Gáborról, Jámbor Jánosról, vagy Kovács Péterrõl, mint tulajdonosokról azt állítja, hogy nem a lehetõségeikhez mérten fizetnek. Ez így nem más, mint a tulajdonosok zsebében való turkálás, ehhez nincs joguk. Nem beszélve arról, hogy ezek az urak valóban fizetnek, vagyis nem a szélhámosi kört gyarapítják. Vannak hozzájuk hasonló tulajdonosok a másodosztályban is.

Beszélni kellene arról is, hogy a különbözõ csapatok utánpótlás képzését az államnak kellene dotálni, hiszen a fiatalokkal való foglalkozás állami feladat is.
Kevés a pénz a futballban?
Ez így igaz.
Éppen ezért fontos, hogy tudja mindenki, aki a labdarúgásban dolgozik, játékos, edzõ stb., hogy a jelenlegi MLSZ elnök eddigi ténykedése mínusz 900 millió Ft (550 millió OTP-MOL támogatás, 350 millió TV-közvetitések hiánya). Ez azért fél év alatt nem semmi! Ez tovább fog nõni, hiszen egy csomó per van az MLSZ ellen, a legújabb a spanyol Villareal kártérítési pere.

Igen sokat segíthete, ha mi rendeznénk 2012-ben az Európa-bajnokságot, de nem old meg mindent. Arról nem is beszélve azt az Olaszországot nézik hülyének, aki világbajnok, vagy a lengyeleket, ukránokat, akik most is kint voltak a VB-n.
Sajnos nem állunk olyan jól, ahogyan ezt hirdetik.
Az EB kapcsán jut eszembe milyen ledorongolást kapott szerkesztõségünk egy tagja az újság hasábjain keresztül évekkel ezelõtt amikor azt mondta, hogy több pénz kell a fociba. Pedig akkor is arról volt szó, hogy a körülmények javítására a gyerekek képzésére kell a pénz.
Az esélyt a gyorsabb felzárkózáshoz nem csak az EB jelentheti .
Az esély megvolt 2006 január végéig.
Az OTP-MOL Bozsik Akadémia, a korosztályos válogatottak, az UEFA által elismert edzõképzés volt az esély a felzárkózásra, amit bizonyos körök megállítottak, felszámoltak, tönkre tettek, mert más volt az érdekük.

Most két kupavereség kapcsán újból csak kritizálni, belerúgni a futballba több mint hiba.
Nem a foci szeretetét, féltését mutatja.
Valami mást …