A hobbifutball csúcsa

Skultéti Tamás
Megjelent: Heti válasz VI. évfolyam, 44. szám. 2006. november 2.


Mezey György, a legsikeresebb magyar futballedzõ a Bozsik utánpótlásprogram vezetõje, valamint az MLSZ szakmai és edzõközpontjának igazgatója volt.
Mostanra olyannyira eltávolították a szövetségtõl, hogy az elnök Kisteleki Istvánban csak jól meghatározható gazdasági érdekek képviselõjét látja.

Kisteleki István MLSZ-elnök nem talált önnek helyet a magyar labdarúgásban?



Ez annyira igaz, hogy Kisteleki István közölte is velem. De értek más meglepetések is: azt olvastam az újságban, hogy az MLSZ részérõl javasoltak a nemzetközi szövetségekbe, ott viszont azt mondták, hogy ez nem igaz. Egyébként a FIFA és az UEFA változatlanul igényt tart a munkámra - egyéni felkérés alapján. A saját helyzetemnél sokkal jobban zavar, hogy szétverték az UEFA által elismert edzõképzést és a Bozsik utánpótlásprogramot.


Utóbbi sokak szerint a magyar labdarúgás jövõjét jelentette, s az UEFA tavaly és tavalyelõtt Európa legjobb utánpótlásképzõ programjának választotta. Miért nem tetszett az illetékeseknek?



A program elõször politikai csatározások áldozata lett. Beindítása az Orbán-kormányhoz kötõdött: egy év után már hatvanezer újonnan igazolt gyerek futballozott. A Medgyessy-kormány idején, Gyurcsány Ferenc sportminisztersége alatt megszüntették a programot, és csak nagy nehézségek árán sikerült újraindítani az OTP és a Mol támogatásával. A mostani MLSZ-vezetés pökhendi módon elriasztotta ezeket a nagy cégeket. Szerintem bûn nem beengedni ezt a 7-800 millió forintot az utánpótlás támogatására. Remény volt arra, hogy öt év alatt négyszázezer igazolt játékos lesz, ami szükséges a magyar labdarúgás felemelkedéséhez, s már kicsit közelít a fejlett labdarúgó-kultúrájú országokhoz. Bár például Hollandiában több mint másfél millióan futballoznak.


A tizenhét évesek válogatottjának sikere összefügg a Bozsik-programmal?



Feltétlenül, hiszen a széles körû kiválasztás után kerülhettek a gyerekek a klubokba, így a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiára is.


Both József, a tizenhét évesek edzõje a Bozsik-program egyik vezetõje és az edzõképzõ elõadója is volt.



Nem véletlenül: így mérhettük le, hogy jól dolgoztak-e a kiválasztásnál a munkatársaim, és edzõként is megállják-e a helyüket. De említhetném Varga Istvánt is, aki szintén mindkét munkában részt vett, és a tizenkilenc évesek válogatottjának irányítója volt. Õ is szép sikereket érhetett volna el a csapatával, ha Kisteleki nem küldi el, s nem a válogatottat kevéssé ismerõ barátját ülteti a kispadra.


Mi a véleménye arról, hogy az edzõképzés most a Testnevelési Egyetemmel közösen valósul meg?



Visszatérés a Rákosi-korszakhoz, amikor moszkvai utasításra rendelték a Testnevelési Fõiskolához. Az UEFA nagyon szigorúan veszi az edzõképzés felügyeletét, minden egyébtõl elhatárolódik. Nem lehet az UEFA know how-t fölrúgni: az európai rendszerben kell dolgozni, amely a diploma kiadását a szövetséghez köti.


Az ön irányításával került ki legutóbb magyar válogatott a labdarúgó-világbajnokságra, éppen húsz esztendeje. Milyennek látta egyik utódja, a sok kritikával illetett Lothar Matthäus munkáját? Idejövetelekor elnökségi tagként egyedül szavazott ellene, távozásakor azonban kiállt mellette.



Elõször fenntartásaim voltak, mert nem ismertem futballedzõi munkáját. De kellemesen csalódtam benne. A kezdeti kapkodás után - ami némileg érthetõ, hiszen az együttdolgozás során ismerhette meg igazán a játékosokat - kitûnõ munkát végzett. Hihetetlenül érti a futballt, a magyar labdarúgást.


Mondana erre példát?


Kettõt is. Meghívtuk az UEFA edzõképzõjére, ahol megkérdezték, miért nem játszatja a válogatottat a külföldön megszokott négy hátvédes védekezéssel. Matthäus szerint a magyar játékosok vérébe nem ivódott be ez a védekezési forma: a négy hátvédnél a két belsõ védõ közül valamelyik mindig hibázik. Zseniális észrevétel. Ez lehet az oka annak, hogy nálunk húsz évig többnyire söprögetõvel játszottak.


És a másik példa?



Kérdeztem egy volt debreceni, remek felépítésû játékosról. Elmondta, hogy õ is kitûnõ futballistának tartja, de van egy nagy hátránya: csípõben merev, ezért egyéni edzésekkel kell javítani a fordulékonyságát. Ilyen apróságokat csak egy különleges képességû szakember vesz észre. Egyébként nagyszerûen összerakta a válogatottat. Akkor küldték el, amikor beérett volna a munkája.


Dicstelenül.



Felháborító, balkáni módon zavarta el Kisteleki István. Megalázták, ahelyett hogy megköszönték volna a munkáját. Tették ezt egy olyan zseniális futballszakemberrel, aki a brazilok és az argentinok idehozatalával hosszú idõ után igazi futball-lázat teremtett az országban, s akit a világ minden részén nagy tisztelettel fogadnak.


Nemrég vizsgálta az UEFA a magyar-horvát Eb rendezésének körülményeit. Milyennek látja az esélyeket?



Nem vagyunk esélytelenek, de egy esetleges Eb-rendezés önmagában nem sokat ér. Egészségtelen futballbázisra nem érdemes stadionokat építeni, mert a megfelelõ utánpótlás megteremtése nélkül majdnem mindegy, hogy rendezünk-e Európa-bajnokságot vagy sem.


Lát-e politikai, gazdasági összefüggéseket az ön, illetve Lothar Matthäus és Bozóky Imre korábbi MLSZ-elnök eltávolítása, valamint Kisteleki István hatalomra jutása között?



Az MLSZ gyönyörû tükörképe a magyarországi állapotoknak, a politika és a gazdaság összefonódásának, a kapcsolati tõke mozgósításának, a hatalomvágynak.


Mit szól Bozsik Péter rövid kapitányi karrierjéhez?



Már a kinevezése megfontolatlan lépés volt. Akárcsak a mostani felmentés. Kapkodás, fejetlenség jellemzi a szövetség munkáját. Az MLSZ elnöke kizárólag a mögötte álló Várszegi Gábornak és körének a gazdasági érdekeire van tekintettel. Bárkit felemel és bárkit elejt, aki ezt a célt szolgálja. Az Európa-bajnokság megrendezését is ennek az érdekcsoportnak a szolgálatába állítanák.


A napokban jelent meg negyedik könyve „FIFA VB - a helyszínrõl” címmel. Sok érdekességet tartalmaz a szakemberek számára, de a nagyközönségnek is izgalmas olvasmány.



Hat hétig a FIFA szakértõjeként a helyszínrõl figyelhettem az idei világbajnokságot. Saját és kollégáim tapasztalatai alapján írtam meg a könyvet, végigkísérve az egyes csapatok alakulását, fejlõdését, csúcsra jutását és bukását.


Míg a szakemberek többsége Brazíliát várta világbajnoknak, ön a verseny elõtt megjósolta a brazilok kudarcát. Miért nem nyertek a világ legjobbjai?



Carlos Alberto Parreira, a brazil edzõ nem tudta gyõztes csapattá kovácsolni a sztárokat, megteremteni az idõsebb és fiatalabb labdarúgók egységét. Nem akarta kihagyni Ronaldót, de Adrianóról sem tudott lemondani. Ronaldinho, Carlos Alberto és Cafu a bajnoki és kupaküzdelmekben elfáradt, csapnivaló teljesítményt nyújtott.


Merre tart a világ labdarúgása?



A legjobb játékosok kezdik hobbinak tekinteni a világbajnokságot. Ezért volt a sok szoros mérkõzés: a kis csapatok bizonyítási vágya sokszor kiegyenlítette a tudásbeli különbségeket. A sztárok ott nyújtanak kiemelkedõt, ahol hetente hetvenezer fontot vagy eurót keresnek: a Chelseaben, az Interben, a Realban, a Barcelonában. Az illetékeseknek sürgõsen lépni kell, hogy a világbajnokság ne a hobbifutball csúcsa legyen. Egy-egy Bajnokok Ligája-mérkõzés magasabb színvonalú, nagyobb idegi és fizikai csatát hoz, mint sok világbajnoki meccs.


A könyv megírása után hogyan alakul az élete?



Változatlanul sokat foglalkoztat a FIFA és az UEFA, s most több idõre el tudok menni itthonról. A napokban kaptam ajánlatot egy ázsiai országból, hogy az ottani utánpótlás irányítója legyek technikai igazgatóként. De, õszintén szólva nem exportálni szeretném az utánpótlásképzést, hanem itthon tenni érte.




Lap elejére