Érdemeit, eredményeit felsorolni nem lehet.
Értékeit még kevésbé.
Õt nem lehet gólokkal, nyert bajnokságokkal, kupákkal mérni.

Megfogalmazhatatlan, mitõl vált a világ legismertebb embereinek egyikévé!
Legendás futballtudása sem elég önmagában ehhez.
Pelével együtt emlegetik Õt, mint a valaha élt legnagyobbakat.
Nem igaz.
Puskás nem hasonlítható össze senkivel.

Volt valami a személyiségében, valami megfoghatatlanul vonzó, leírhatatlanul kiemelõ, megkülönböztetõ, felsõbbségesen egyszerû.
Örök gyermeki és mindent tudó atyai.
Valami szeretetre méltó és tiszteletet parancsoló, egyszerre emberi és égbõl kapott.
Nem lehetett közömbösnek maradni Róla beszélve, elgondolkozva.
Jó volt tudni, hogy van, létezik, figyel ránk, törõdik velünk.

Nagy terhet hagyott ránk: azt a futballt - a magyar futballt - amit hû társaival tett a világörökség részévé. Ápolnunk kell tovább.

Ez a futball nem tûr gyûlöletet és ellenségeskedést, ez a futball csak az igazmondást bírja.
A játékban és környezetében egyaránt.
Közös felelõsségre ösztönöz.
Ez nem lehet képmutató és álszent, nem lehet hazug és csalárd, nem lehet középszerû, a külsõségek felszínességében kielégülõ.

Holnap nélküle, máshogy lesz minden.
Másnak kell lennie, különben becsapjuk Õt.
Õt, aki feltétel nélkül hitt a magyar futballban, a magyar futball örök nagyságában.

Élete nyitott könyv.
Tanít, hogyan kell mindezt elérni.