A labdarúgás egy olyan játék, amelyben hosszútávon az eredményességet alapvetően a „mit?" és a „hogyan?” elve határozza meg, ezért célszerű az egyszerűség oldaláról megközelíteni. Rögtön itt van a játékrendszerek és a kis-játékok kapcsolata. Mind a két területről már több száz oldalt adtunk közre. Így most csak egy pár gondolatban ismétlünk.

Juve iskola Madridban
Magyarországon elnagyolt, felületes - az edzők által kevésbé fontosnak tartott - területe a futballnak a védekezés. Aki a hazai mérkőzések jeleneteit szakszemmel követi, igazolja az állítást.

A minap a sportnapilapban egyik neves NB I-es edző kolléga így nyilatkozott: „Mert kik és hogyan szerzik a gólokat, ez egy kérdés. Nem spanyolviasz, hogy az eredményesség nem csupán a csatárokon múlik. Nem mindegy, mennyi támogatást kapnak a középpályáról a védőktől.

Az EB 2008 összegezése Bécsben
Több írásunkban is jeleztük: letisztázódott az él-futball. Követhető a nevelés folyamata, világos a versenyrendszer, érthető a fiatalok, amatőrök és a profik felkészítése. A csúcsra jutás több tényező függvénye. Nyilvánvalóan az adottságok, a rátermettség meghatározó. Hasonlóan döntő faktor az a labdarúgó kultúra, amelyben a kis focista nevelkedik.

Egy edzésjáték mozgásfeladatai dinamikus küzdelmet jelentenek. Ez a küzdelem természetesen nemcsak az ismert fizikai képességek fejlesztésére hat, hanem a játékon keresztül építi fel azokat a kondícionális összetevőket, melyekre a játékosnak szüksége van.
Az edző elsődleges feladata tehát sohasem az, hogy a gyorsaságot, az állóképességet, az erőt fejlessze, hanem az, hogy a játék mozgásfeladatain keresztül a mozgáshoz szükséges tulajdonságokat tökéletesítse.

A holland labdarúgásról szóló sorozatunk előző részében bemutattuk a hollandok életfelfogását, örökös tanulási és tanítási vágyukat, a játékhoz való hozzáállásukat, a játék oktatásában alkalmazott alapelveiket.

Peter Rudbaek, a Dán Labdarúgó Szövetség technikai igazgatója
Rutinos edző, végigjárta a szakmai lépcsőfokokat. Utánpótlásedző, majd utánpótlás szakág szakmai vezető, felnőtt csapat pályaedző, vezető edző, szövetségi munkatárs.

Játék a „zónákban”
A szabályok szerint a pálya két térfélre van osztva. Mi edzők, mégis gyakorlatban harmadokról (játékzónákról) beszélünk. Ezek szerint van: védő-, középső-, és támadó zóna.

Jürgen Klinsmann (Göppingen, 1964. július 30.) egykori német válogatott labdarúgó, aki játszott Európa több kiemelkedő klubjában, tagja volt az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon győztes német csapatnak is, melynek elsőszámú támadója volt. Ő volt a szakvezetője a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon bronzérmet szerzett német labdarúgó-válogatottnak.

A futball sokoldalú megközelítése
A hazai futball saját magával küszködik. Az ügyeletes megmondók keresik az igazságot és a receptet. Nem kis magamutogatással akarják feltalálni azt, amit mások már rég elmondtak. Sokszor azon is okoskodnak, amit a nemzetközi szövetségek szakemberei ismert tényként kezelnek.

A német labdarúgást nem kell bemutatni. Hiszen az 1954-es Vb aranyérmüktől (sajnos) kezdődően a mostani EB-ig, - ahol is másodikak lettek - mindig a legjobbak között voltak. Köszönhették ezt mindenekelőtt a mentalitásuknak.

Játékunkat a legcsodálatosabb és a legnemesebb küzdelemnek tartják szerte a világon. Ez így is van, nemhiába hatalmas az érdeklődés iránta. A legjobbjaink nemcsak egyszerűen technikás játékosok, hanem egyéniségek, intellektusok, zsenik. Kreatív emberek. Igazi művészek. Aztán ott vannak a cselek, a szép megoldások, a játékosok közötti kapcsolat, együttgondolkodás varázslatos világa. A közös öröm. És ott van a gól. Nincs is ennél szebb a világon.
(Csak annak, aki kapja …)

A 2008-as Európa-bajnokságon minden csapat négy védővel és középpályás biztosítókkal játszott. Ez utóbbiak létszáma lehet egy-vagy két fő. Vagyis a közvetlen támadás előkészítésére és befejezésére „elvileg” négy vagy öt játékosa marad a csapatok szakvezetésének, hogy ezeket a játékosokat úgy állítsa fel, hogy az a legalkalmasabb legyen az ellenfél védelmi falának a megbontásához, egyben lehetőséget adjon a támadás mélységi támogatására.

Mircea Radulescu (1941)
Játékos pályafutása alatt szerepelt a Universitat Craiova, Rapid Bucarest román I. osztályú csapatokban. Összesen 279 élvonalbeli mérkőzésen játszott.
Rutinos szakvezető. Edzői karrierje széles, volt a román olimpiai válogatott vezetőedzője (1980), majd a felnőtt csapat másodedzője (1981-84). Román szövetségi kapitány 1990-92-ig.

A testösszetétel
A test összetételét az ún. bioimpedancia módszerével mérhetjük. Ez az emberi szervezetre ártalmatlan alacsony frekvenciájú áram alkalmazását jelenti, amely egyben a legkorszerűbb meghatározó diagnosztikai módszerek egyike. Segítségével feltérképezhetők a test folyadékterei, a zsírszövet mennyisége. Sőt edzés során az izomszövet gyarapodásának mértéke is vizsgálható.