A kapu 7,32 méter széles és 2,44 méter magas. A jó kapusnak mindig tudnia kell, hogy a kapuhoz képest Ő hol áll és hol van a labda. Ennek megfelelően a jó kapus folyamatosan helyezkedik, mozog a kapu előterében és mindig készen áll, hogy a védéshez megfelelő helyzetben legyen. Sok kapus a látványos megoldásokra törekszik, míg mások (és nemcsak a szerényebbekre vonatkozik ez a megállapításunk!) inkább a bravúrokra „mennek rá”. A lényeg mindkét esetben: megvédeni a kaput a góltól. A legfontosabb: ezeket az elveket nem elsősorban edzésen, hanem mérkőzéskörülmények között kell produkálni. A kapusnak is a MÉRKŐZÉSEN KELL TELJESÍTENI!

A kapus posztja különleges a csapatjátékban. Teljesítményét nem lehet pusztán „egyéni” játékosként értékelni. Nem csupán a csapat „tizenegyed” része. Sokkal több annál. Felkészültsége, szerepe, egyénisége alapja egy jó csapatnak. A kapusok edzése ennek megfelelőn, a maga sajátos világában „különleges is”. Kezdetben az edzésük abból állt, hogy kimentek a játékos társaikkal a pályára, bemelegítettek, majd beálltak a kapuba és várták a mezőnyjátékosok kapura lövéseit, íveléseit. Tevékenységük elsősorban arra szorítkozott, hogy megvédjék kapujukat a góltól.

Disztl Péter a magyar futball legutóbbi negyedszázadának egyik legjobb kapusa. A Videoton 1984-85-ös, UEFA Kupa - menetelésének hőse szinte visszavonulása óta foglalkozik utódjaival, jelenleg az FC Fehérvár, valamint a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kapusainak trénere. Tőle tudakoltuk, hogyan látja a kapusjáték jelenét, az elmúlt évtizedek változásait.

Edző: Disztl Péter, 37-szeres magyar válogatott

A fiatalkorú kapusok képzésének két nagy területe van: az oktatás és az edzés. Bár mindkét területet külön-külön is lehet elemezni, a foglalkozásokon komplex módon jelentkeznek.

A speciális pszichikai előkészítés döntő a kapusok felkészítésében. Ennek alapja, hogy az edző ismerje meg alaposan kapusát, és egyéniségének, lelki beállítódásának megfelelően állítsa össze az edzéseket.
Tamás Gyula UEFA A diploma, 11 szeres válogatott, kapusedző anyaga a gyakorló edző szemszögéből vizsgálja a témát.

A technika gyakorlása, a labdával végzett edzés a legfontosabb egy kapus számára. Az egyes technikai elemek szinte „sulykolásszerű” gyakorlása a napi technikai skálázáshoz tartoznak. Ezért is nagyon fontos, hogy ezek a kapusfoglalkozások valahogy, valamilyen szakmai meggondolásból külön is megoldhatók legyenek. A kapusfoglalkozások c. anyag 1. részében említést tettünk, hogy a kapusfoglalkozások milyen formáit alkalmazhatják a szakemberek manapság. A következőkben a kapusedzés hat formáját ismertetjük, attól függően, hogy hol helyezkedik el a csapat edzésmunkájában.

A támadó játékos megoldásai
Minden csatár vágya, hogy úgy törjön kapura, hogy csak a kapussal áll szemben. Ilyenkor van a legnagyobb esélye a góllövésre. Ez a helyzet azonban utólag egyben rémálma is lehet, hiszen ha nem tudja kicselezni a kapust, vagy nem tudja elpasszolni mellette a labdát, akkor az a legnagyobb „blama”. Ezért is talán ez az egyik legnehezebb játékhelyzet. Túl kell járni a „portás” eszén. Nem könnyű feladat, mondhatnánk „játékost próbáló”!

Az Amerikai Egyesült Államokban már évtizedek óta próbálkoznak a labdarúgás meghonosításával, egyelőre kevés sikerrel. A hetvenes években világsztárok igyekeztek népszerűsíteni a sportágat, pl. Pelé, Beckenbauer.

"Érdekes módon egész pályafutásom alatt szinte végig kísértek a tizenegyesekkel kapcsolatos mérkõzések, események."
Disztl Péter
37 szeres magyar válogatott kapus, UEFA „A” diplomás edzõ
Magyar válogatott kapusedzõje, a Vasas (NB.I.), a Felcsút (NB.II.) kapusedzõje.