A futball oktatási rendszerében az érdekes az, hogy minden képzési szakaszban meghatározhatók azok a célok, „előírások” amit az adott szinten a játékosnak el kell sajátítania, de fogalmazhatjuk úgy is, hogy amit az edzőnek meg kell tanítania. Amíg a felnőtteknél kizárólag - természetesen profi szinten - a csapat eredményessége az alapvető követelmény, addig a fiatalok nevelésénél az egyéni fejlődés áll a középpontban.

Akik az utánpótlás sport és ezen belül a gyermekfutball - 6-12 éves kor között - „környékén élnek” szomorúan tapasztalhatják, hogy a gyermekek jelentős része a testnevelési órákat nem szereti ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne vegyenek rajta részt, holott a gyerekeknek életelemük a mozgás. Ennek több oka van, elsősorban az, hogy a merev, sematikus, testnevelésórák semmilyen örömet nem adnak a gyerekek számottevő részének. Emiatt van aztán az is, hogy például az ország legnépszerűbb csapatának a „toborzójára” alig ötven gyermek jelentkezett.

A Ruislip Town Football Club. Csodaországban jártunk! Igen, ez maga a csoda, ahogy a futballal, a gyermekekkel foglalkoznak. A Ruislip Town FC története az 1970- es évekre nyúlik vissza. Ebben az időszakban még felnőtt csapatot is versenyeztetett a klub, amely az amatőr Athenian League- ben szerepelt. Az 1970- es évek végén azonban megszűntek, és hogy 1995-ben újraszületett a klub, az a Ruislip Town FC egyik volt játékosának, Alan Perrin-nek köszönhető. Alan a mai napig fontos szerepet játszik a klub életében, hiszen, mint elnök, edző és ún. gyermekvédő (futballgondok) működik közre.

Kit nevezünk tehetségesnek? Milyen tulajdonság a tehetség?
Átlag fölötti képesség, amely a megfelelő környezetben átlagost messze túlhaladó teljesítmény létrehozására teszi alkalmassá az egyént. Olyan fiatal játékos, aki kitűnik a társai közül tudásával, egyéni megoldásaival, mindenekelőtt EGYÉNISÉGÉVEL. A tehetség egy tapasztalati szint, amely nemcsak egy állapotot, szintet, hanem egy fejlődési görbét is magában foglal. A tehetség kifejezése mögött ugyanakkor a legfontosabb összetevő a motiváció.

A norvég labdarúgásra jellemző stílusjegyeket természetesen az utánpótlás labdarúgás szakmai munkájában is viszontláthatjuk. Érdekes módon a norvég nemzeti szövetség által publikált anyagok és az ország elitklubjainak látható játéka között komoly „tartalmi” űrt találunk. Mert, amíg az élvonalbeli norvég futballt a hagyományos szigetországi stílus jellemzi, sok ütközéssel tarkítottan, leegyszerűsített támadás felépítéssel, addig az utánpótlás játékosaik képzése során a játékosságot, a részletekre is kiterjedő játékfelépítést oktatják. Ami azonos mind a két területen, - tehát úgy az utánpótlás, mint a felnőtt futballra jellemzően - az a magas fokú mentális bázisra épített felkészítési, képzési rendszer.

A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) (németül: Deutscher Fußball-Bund) a német labdarúgás irányító szervezete. Az európai szövetségek közül az egyik legszervezettebb. Az egyesületek (a tagok) öt nagyobb közigazgatási terület alapján szerveződnek, melyek további 21 Regionális alszövetségben tömörülnek. A vezető szerep természetesen úgy szervezeti, mint szakmai területen a DFB-t illeti, de mindegyik szövetségnek megvan a maga önállósága különböző szakmai programok lebonyolítására.

Tapasztalt edző, bölcs gondolata
Jupp Heynkess: „Szeretem, ha a pályán a játékosom kreatív és tapasztalt!”
A kreativitás érvényesüléséhez az egyéniségen, a tehetségen kívül tapasztalatra is szükség van. Ezért is fontos, hogy a játékos célirányos tevékenysége, az edzés kiemelt szakmai feladatai a lehető legjobban hasonlítsanak a játékhoz. A tapasztalati ismeretek megszerzése már csak azért is döntő, mivel a játékban ugyanaz a helyzet kétszer nem fordul elő. Vannak egymáshoz hasonló játékhelyzetek, amelyeket gyakorolni és elemezni kell, de egyik sem azonos a másikkal.

Az intelligencia és a kreativitás, vagyis az alkotóképesség tekintetében nagyok a játékosok közötti eltérések. Egyesek könnyebben, gyorsabban, mások nehezebben, lassabban oldják meg a feladatokat, dolgozzák fel az önmagukból és a külvilágból származó információkat. Voltaképpen az intelligencia megértési, értelmezési, helyzetfelismerő és megoldó képesség, amellyel megfelelő viselkedés, választási mód jár együtt.

„Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen vesztünk, még az se fontos, hogy jók vagyunk! Egyedül az számít, hogy játszunk-e?” Sport és család? Futball és gyermek? Nehéz kérdés! A jó szülő-gyermek viszony az alapja a gyermek jövőbeli életének. Mondhatjuk olyan fontos ez, mint egy épületnek a szilárd és erős alap. Egy ilyen erős alapra építhető fel egy esetleges sportolói karrier alakulása. Ezt a folyamatot ideális esetben a szülő támogathatja, de nem forszírozhatja a saját vágyai által hajtva. A játékos, az edző és a szülő hármas szoros és őszinte együttműködése szükséges ahhoz, hogy valóban kiemelkedő eredmény szülessen, vagy a "másik" oldalról nézve a gyermek személyiség fejlődése értékes lehessen.

Tisztázzuk előre! A labda nélküli futás nem egy fizikai képesség megjelenése. A játékban, a labda birtoklásához nem csak a technikai elemekre van szükség, hanem taktikai felkészültségre. Ez magában foglalja a labdás játékos labda megtartási és passzolási törekvését, illetve a labdás játékos segítését a labda nélkül helyezkedő társai részéről. A labda nélküli futás, helyezkedés nem elsősorban fizikai képesség kérdése.

Érdekes anyagot kaptunk. Elolvasása közben döbbentünk rá, hogy hol is tartunk. Milyen a mi futballunk háttere? Sokszor, nagyon sokszor említettük már: sokkal több igazolt játékosunknak kellene lenni ahhoz, hogy Európa élvonalához felzárkózhassunk. Az UEFA edzőképzési projektnek megfelelően kellene képezni a játékosainkat, stratégiailag jól felépített, szervezett kiválasztással megtalálni a tehetséges játékosainkat. Folytathatnánk, de íme egy példa, hogy egy kis település mennyire komolyan veszi ezt a csodálatos játékot. Fantasztikus anyag! Igaz, mindez Ausztriában történik.

A mérkőzések okozta stressz sok játékos és edző számára nem csak kellemetlen körülmény, hanem komoly veszélyforrás. Igen veszélyes, mert a sikertelenség, az elvárások nem teljesítése folyamatos rossz idegállapotot jelent, ami nemcsak a játékban, hanem a mindennapok életében is jelentkezik. Például komoly betegségeket okozhat. Ma már nem tilos erről beszélni, bizony a stressz komoly problémákat jelenthet nemcsak az edző, hanem a játékosok számára is.

Elöljáróban: alapos, felkészült szakmai anyag!
A játékban sok esetben a küzdelem dominál. Ez a megállapítás részben igaz is, de nem szabad elfelejteni, hogy a futballban a felszabadultság, az alkotás jelenti az igazi örömet. Ez különösen igaz a gyermekfutballban. A gyermekektől - de a felnőttek játékából - sem szabad elvenni a játékosság örömét. Az örömöt többféleképpen lehet biztosítani. Játékos feladatokkal, ügyességi gyakorlatokkal és mindenekelőtt gondolkodást fejlesztő játékokkal lehet biztosítani a fejlődést.

Labdarúgásunk gyors és látványos felemelkedésének zálogai lehetnek a futballakadémiák. Az akadémiákon ugyanakkor nemcsak és nem elsősorban a minél jobb labdarúgók képzését tűzik ki célul az intézmények szakmai vezetői. Szinte mindenütt kiemelik, hogy olyan fiatalokat szeretnének nevelni, akik az élet más területén is megállják a helyüket. A választ a Nyugat-Európában évtizedes hagyományokra visszatekintő bentlakásos futballiskolákban vélik megtalálni a szakemberek.

A jó teljesítmény elérésének kulcseleme a helyesen megválasztott edzésmennyiség ill. intenzitás. Abban az esetben, ha kevés a mennyiségi munka vagy nem elég intenzív, akkor a játékos nem tudja megvalósítani a mérkőzés sorozathoz szükséges formáját, mondhatnánk aluledzett marad. Mégis sokszor jobb teljesítményre képes, mint az a sportoló, aki szinte éjt nappallá téve edz: sokat és igen intenzíven. Mindennek oka a túledzettség kialakulása, amely rendkívül leronthatja a sportteljesítményt.