Az egyértelmû bizonyítékok észlelésekor sokszor már késõ a beavatkozás.
Ha marihuánás cigarettát, megégett kiskanalat, altatók dobozait találja, ha pénz tûnik el, ha sokat költ s gyerek, ha megváltoztatja öltözködési stílusát: meleg idõben is hosszú ujjú ruházatot hord, vagy napszemüvege mögé próbálja rejteni rendellenes pupilláit, akkor már kialakult a drogfüggõsége.

A legfontosabb tanács a szülõknek, ha felfedezik, hogy a gyermekük kábítószerezik: ne essenek kétségbe.
Ne éljenek a büntetések eszközével, ne legyenek gorombák, mert csak dacot váltanak ki.
Meg kell keresni a mélyebb indítékokat.
Érdeklõdjenek az iskolában a gyermekükrõl: nincsenek-e tanulmányi problémái, szorongásai a dolgozatok miatt, nem gyötri-e kudarcélmény vagy önbizalomhiány, rendben vannak-e a baráti kapcsolatai?
Ugyanezeket a kérdéseket az egyesületi életével kapcsolatban is vizsgáljuk meg.

Jó lenne, ha az iskolában és az egyesületben a tanár, az edzõ tartson pl. két havonta megbeszéléseket, ahol a napi problémák mellett utalhat a „leselkedõ veszélyekre” is, így a drog kérdésére.
Javasoljuk, azután otthon mondják el gyermekeiknek, mirõl volt szó a „szülõi értekezleteken”.
Beszéltessük õket ezekrõl a kérdésekrõl. Belsõ lelkiismeretükre hatva, - de vigyázva arra, nehogy „besúgónak” érezzék magukat, - kérdezzék meg õket, tudnak-e olyan társukról, aki szipuzik, kábítószeres bélyeget vagy cigarettát vásárolt.
A kapott információkat pedig õrizzük meg, nem kell a világba kiáltani! Járjunk óvatosan utána. S ha igaznak bizonyul, akkor keressük meg a továbblépés lehetõségét. Mindez a gyermek érdekében történik!

Kenderszármazékok

Marihuána, hasis.
Többnyire növényi formában találkozni velük. Az indiai kender szárítva (marihuána) vagy gyantaként (hasis) kerül forgalomba. Színe az eltelt idõtõl függõen világosbarnától sötétbarnáig, mélyzöldtõl feketéig változik.
Általában dohánnyal keverve szívják; szaga illatos, enyhén émelyítõ. Mámoros állapotot, elégedettséget eredményez. A marihuána euforikus hatása körülbelül egytizede a hasisénak. Függõséghez, rövid távú emlékezetkieséshez vezet; növeli a hörghurut és egyéb tüdõproblémák kockázatát.

Ópiumszármazékok

Mákból nyerik a gubó metszésével. A nyer ópiumhoz zsírt és egyéb anyagokat adagolnak és megeszik. A füstópiumot pipában szívják. A mákteát mákgubóból fõzik. Potenciacsökkentõ, narkotikus hatású. Használata kifejezetten veszélyes. Ide tartozik a heroin is, mely ópiumszármazék. Fehér vagy többszínû por, gyengébb vagy erõsebb ecetszagú. Használata: felszippantják vagy bõrbe szúrják. A hozzászokás hamar és nagymértékben jelentkezik. Elengedettséget és eufóriát eredményez, kiszáradáshoz és étvágyvesztéshez vezet. Rendkívül erõs függõséget okoz.

Kokain

Finom, fehér kristályos anyag. A kokacserjébõl állítják elõ zuglaboratóriumokban. Általában leforrasztott plasztik zacskóban forgalmazzák, de feltûnik tablettaként is. Gyakran alkalmazzák töltelékanyagokkal (pl. szõlõcukor, koffein, tejcukor, közönséges hintõpor). Általában orron át szippantják fel - szívószállal, olykor intravénásan befecskendezik. Az említett töltelékek gyakran embóliát okoznak. A tartós szippantgatások következtében az orrsövény kifekélyesedhet és átlyukadhat.
Crack. A kokain és a szódabikarbóna keveréke. Megjelenésében apró gipsz- vagy krumplicukor-darabkákra hasonlít. Gyakori, hogy pipában szívják el. Eurófiát eredményez. A rohamot hamar lehangoltság követi, amelybõl a felépülés 1-2 napig is eltarthat. Rendkívül erõs lelki függõséghez vezet.

Hallucinogének

A központi idegrendszerre ható, a gondolkodás fellazulását okozó pszichotróp anyagok. Legfontosabb a drogosok szempontjából az LSD (kémiailag lizergsav-dietil-amid). Apró színes tabletták vagy zselatinkockák formájában vehetõ be. Az LSD-t kezdetben értékes pszichiátriai gyógyszernek tartották, késõbb ismerték fel, hogy háromszor erõsebb hallucinációs hatásokat vált ki, s igen csekély mennyiség is elegendõ egy 8-16 órás "utazáshoz".

Amfetamin

Izgató és fáradtságot csökkentõ hatása miatt gátolja az elalvást. Az álomkór nevû betegség gyógyszereként 1930-tól alkalmazzák. Az álomkórt az afrikai csecselégyfajok terjesztik. Az amfetamint hívják tanulástablettának is. A szintetikus szerrel megszerzett tudás ugyanakkor egyáltalán nem tartós – vallják a szakemberek!
Az amfetamintabletták a sportolók világát is elérték, hétköznapi szóval ezt nevezik doppingszernek.
Ide tartozik a discodrog!
Kiváltója a leghírhedtebb amfetaminszármazék, az Extasy (EX, XTC) hatóanyaga. Az Extasy tabletták gyógyszer formájúak, színesek, melyeket különbözõ nyomott ábrákkal kínálnak. Legnagyobb veszélye a testhõmérséklet emelkedése 42-43 Celsius fokra. Szakmai kifejezéssel úgynevezett hõsokk alakulhat ki, következményeként az izomfehérjék szétesnek. A diszkóból hazatérõ fiatal nem képes elaludni, több liter vizet elfogyaszt, majd letaglózottan alszik – akár egy teljes napon át.

Nyugtatók

Különbözõ színû és alakú tabletták vagy kapszulák, amelyek törvényesen, receptre kaphatók. Szájon át veszik be. Aluszékonyságot, elengedettséget okoznak. Lelki függõséget eredményeznek. Alkohollal való fogyasztásuk veszélyes, elvonása epilepsziás roham kialakulása miatt halálos kimenetelû lehet.

Morfium

Az óriumból vonják ki. Különbözõ oldatait az orvostudományban használják fájdalomcsillapító, érzéstelenítõ, nyugtatószerként. Drogként való használata eü. Dolgozók körében terjedt el. Egyébként viszonylag nehéz hozzájutni. Eufórikus, súlytalan lebegéshez hasonlóállapotot idéz elõ. Használója teljesen elrugaszkodik a valóságtól, tökéletes álomvilágban él. Hatása nagyon rövid ideig tart. Túladagolása eszméletvesztéshez, majd légzésbénuláshoz vezethet.

A vázolt hétféle kábítószer megannyi tragédia okozója lehet.

A függõség (dependencia) azt jelenti, hogy a fogyasztó már képtelen kábítószer nélkül élni.
A drogéhség szélsõséges állapot, amit az anyag bármely úton való megszerzése követ. Az elvonási tünetek (pl. viszketés, epilepsziás rohamok, hányás, depresszió, eszméletvesztés) azok a gyötrelmek, melyek a következõ adag beadására késztetnek.
A kábítószeres droghiánya sajátos tüneteket eredményez: feszültséget, nyugtalanságot, fokozódó félelmet, összeomlást, izzadást, hideg verítéket. A drogdózis az a kábítószeradag, amelyet a használó szervezete megkövetel. Fontos ismérv az is, hogy a drogból egyre több kell. Gyógyszerek is lehetnek drogok, például a nyugtatók és az altatók, a megítélésben perdöntõ a rászokás.

Az alapprobléma tehát nem a drog, hanem a vele visszaélõ ember. A kábítószerek története ugyancsak bizonyíték erre.

A drogosok hada a honi discok egynémelyike köré – fõleg mögé – húzódva hódol tragédiákba torkolló szenvedélybetegségének. A kábítószerekhez fordulás nagyon gyakran a gyermekek, a fiatalok sajátos menekülése a szétesõ, védelmet nem nyújtó családtól.

Drognak neveznek minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak mûködését, s ezzel együtt más lesz az ember közérzete, hangulata és igen gyakran a magatartása is.

Orvosilag a központi idegrendszer mûködésének zavarait, valamint az ember személyiségének átalakítását ítélik a legjellemzõbbnek. Egészségromboló szenvedélyként ugyancsak említik.
Érdekes különbségtétel lehet, hogy az USA-ban máig az alkoholt tartják az elsõ számú kábítószernek.

Mit tehetünk mi edzõk a szülõkkel együtt, ha a környezetünkben elõfordul kábítószerezõ fiatal.
A legfontosabb feladatunk a türelmes segítségnyújtás.
De ne mi gyógyítsunk.
Erre megvannak a felkészült, képzett orvosok, pszichológusok, drog prevencióban, rehabilitációban jártas szakemberek. A mi feladatunk az odafigyelés, a fiatalokkal való lelkiismeretes foglalkozás, vagyis a nevelés.

Kosztolányi Dezsõ mondta: „Mielõtt ítélkeznél a kokainistán, gondolkozz el az okain is tán!”

Hogyan segíthet a szülõ a gyermekének, edzõ a fiatalnak, ha ilyen helyzetbe kerül?
Mind a ketten sokat tehetnek érte, így együtt, hiszen a mindennapok harcában megfáradt apa és anya energiájából az otthoni dolgokra kevesebb jut. Ami természetesen hiba, hisz a legfontosabb az életben a gyermek, a család és a szeretet. Ezeket pedig fel kell építeni.

Beszélgessünk!

• Minden embernek szüksége van arra, hogy beszélgessen másokkal, s õt is meghallgassák!
• A szülõ és gyermek, az edzõ és a játékos közötti beszélgetések igénye alapvetõ emberi szükséglet!
• A beszélgetések elmaradása siettetheti a gyermeknél a problémák bekövetkezését.
• Ha a beszélgetésekre nincs belsõ igény vagy lehetõség, akkor a szülõ, az edzõ elszigetelõdik a gyermektõl!

Hallgassuk meg a fiatalt!

• A gyermek mondanivalójának meghallgatása alapvetõ a jó beszédkapcsolat szempontjából!
• A gyermek meghallgatása nem mindig könnyû és egyszerû dolog.
• A szülõnek, az edzõnek oda kell figyelnie gyermeke mondandójára.
• Próbálja megérteni gyermeke gondolatait, mondani valójának mélységét.
• Idõt kell fordítani a gyermek érzéseinek, cselekedeteinek, terveinek megértésére.
• A gyermek által közölt dolgokra történõ reagálásunk ne legyen azonnal elutasító!
  Vagyis lehetõleg ne kezdjünk el vitatkozni vele.
  Rögtön meggyõzni úgysem tudjuk. A véleményének formálására meg idõt kell szakítanunk.

A legfontosabb, hogy szeressük a gyermeket, játékost, még akkor is, ha hibázik.