A kezdeti lépések döntõ jelentéségűek.
Az óvódás és a kisgyermekkor a fejlõdés nagyon fontos idõszaka. Ebben az idõszakban olyan fizikai fejlõdésen, értelmi változásokon mennek keresztül, melynek hatásai az a sportpályafutását illetõen pozitív és negatív értelemben is meghatározóak. Ha örömét leli a játékban, lehet belõle kiváló labdarúgó, ha kedvét szegi a mozgás, nagyon értékes tagja lehet társadalmunknak, nem feltétlenül sportolóként.

A kisgyermekkori foglalkozásokra is pontosan fel kell készülni.

Szakmai szempontok:

• Minden gyermeknek legyen labdája! A korosztálynak megfelelõen, ez 3-as méretû legyen, akár gumilabdát is lehet használni.
• A gyermek labdarúgó nem kis felnõtt, tehát nem a felnõttek gyakorlatanyagát kell alkalmazni!

Pedagógiai szempontok!

• Ne legyünk türelmetlenek!
• Ne kiabáljunk!
• Nincs ügyesebb, még ügyesebb, netán ügyetlenebb játékos. Mindenkivel azonos lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel kell foglalkozni, és egyformán kell szeretni õket.
• Közléseink legyenek rövidek és pontosak. Ahhoz, hogy a gyermekjátékosaink ránk figyeljenek és ne a környezetükre – labdára, szülõkre, egymásra, célszerû, ha a gyermekeket megszólítjuk, hogy „gyertek ide hozzám, üljetek le” mondattal odahívjuk õket és elmondjuk a soron következõ feladatot.

A tanulási folyamatban:

• 5-6 éves korban cél a labda uralása, ismerkedés a labdával
• Döntõ a labdával való kapcsolat,
• A különbözõ nagyságú és minõségû labda – gumi, bõr, tenisz – érzékelését egyszerû játékokon keresztül kell kezdeni, hogyan kell a labdát megfogni, rúgni, megállítani stb.
• A gyermek érzékelje, hogy a labda milyen kemény, puha, gurul (lapos) vagy pattog (magas labda)

A foglalkozásokon alapvetõen négy fõ feladatcsoportot határozzunk meg:

• Labda nélküli mozgás fejlesztés, mely ugrásokat, futásokat, és ezek kombinációit tartalmazza játékos formában(!)
• Labdás ügyesség fejlesztés.
• Játékok. (fogó-, ugró-labdás feladat játékokat)
• Labdarúgó játékokat.

A feladatcsoportok nem merev kategóriák, lehet keverni is õket.
A feladatokat építsük egymásra.

A foglalkozások ideje 30 perc (maximum 40!)
Hetente többször is lehet ilyen foglalkozást tartani, hiszen a gyermekek magas mozgás igényének is meg kell felelni.
Ezek a foglalkozások NEM EDZÉSEK! Mozgástanulás, ismerkedés a labdával és a játékhelyzetekkel. Feladatok: kollektív és egyéni cselekvéstanulás.

Ne legyen:

• Terheléses futás.
• Felesleges gimnasztikai gyakorlatok. (netán stretching)
• Technikai-taktikai összjáték gyakorlatok.

Mekkora területeken gyakoroltassuk a gyermekeket?
Játszunk a területtel!
A nagyobb területrõl labdás feladatokkal mozgás a kisebb területre, a megjelölt egyik sávból, a másikba, a bal oldali négyzetbõl a jobb oldaliba, stb. …

Milyen területi formákat alkalmazhatunk?

• Négyszög alakzatokat.
• Téglalap alakzatokat.
• Kör alakzatokat.
• Háromszög alakzatokat.

Fontos, hogy ezekben alakzatokban a gyermekek mozgását, ne felnõttes szakkifejezésekkel irányítsuk, hanem az Õ gondolatviláguknak megfelelõen.
Vagyis:

• Gyertek ide labdával elõre az elsõ bójához!
• Menjetek labda nélkül a középsõ piros bójához!
• Rúgjátok a labdát a nagy körbõl a kis körbe!

Közléseinkben mindig az elsõ kifejezés a cselekvésre irányuljon!

A gyermekek ebben a korban kézzel ügyesebbek, mint lábbal, ezért a labda tulajdonságait, annak dobását, elkapását, vezetését elõször kézzel tanítsuk meg.

Labda dobása, fogása

• Kétkezes felsõdobás elõre, a labda után futás, labda megfogása.
• Kétkezes alsódobás, elõre, a labda után futás, labda megfogása.
• Kétkezes gurítások elõre, hátra, labda után futás, labda megfogása.
• Egykezes dobások elõre, labda után futás, labda megfogása.

A labda elkapása

• Labda levegõbe dobása, elkapása pattanás után.
• Labda levegõbe dobása, a pattanás pillanatában a földre szorítása.
• A labda földre pattintása, felugrás közben elkapása.

Labdavezetés

• Két kézzel, lépésben, majd futásban. Eleinte a pattanás után a labda megfogásával.
• Labdavezetés egy kézzel, az elõbbi feladatokat ismételve.
• Az irány váltogatásával. (jobbra, balra, elõre, hátra)

A fenti feladatokat lábbal is gyakoroltassuk, majd játék közben is lehet oktatni. Például:

Labdavezetõ fogó
8-10 játékos, mindenkinél labda. Egy játékosnál nincs labda. A gyermek labdát vezetnek, tetszés szerinti irányba, meghatározott technikai végrehajtással. A labda nélküli fogó üldözi a társait. Ha az üldözött labdavezetés közben pl. ráguggol a labdára, vagy rálép a labdára – megáll, „házban” van, tilos megfogni. A fogónak a másik társát kell üldözõbe vennie. Akit megfog, azzal szerepet cserélnek.

Kövess, ha tudsz!
Párokban vannak a játékosok. Mindenkinél egy labda. Az elsõnek kézzel, (lábbal) kell a labdát vezetnie, a mögötte lévõnek a nyomában kell maradni, és pontosan azt csinálni, mint az elõzõnek. A feladatot nehezíteni lehet az adott játékterületen elhelyezett bójákkal, gátakkal. Stb.

Ki találja el a bóját?
Mindenkinél egy labda. A játékterületen elhelyezünk 15-30 db. bóját. A játékosoknak a játéktéren kívülrõl kell eltalálni egy bóját. Ha eltalálta a területre befutva az adott bóját felszedve kívülrõl újra próbálkozhat. Mindenki annyi bóját szedhet össze, amennyit a labdájával eltalál.

Gyertek haza!
Mindenkinél egy labda. Elhelyezünk a pályán két 2 m x 1 m kaput. A játékosokat is felosztjuk két csapatra. Az egyik a piros, a másik a sárga csapat. Az adott játékterületen szabadon labdázhatnak a játékosok. Lábbal, kézzel, levegõbe dobálják. Az edzõ utasítására: gyertek haza! – a lehetõ leggyorsabban vezessék a saját kapujukba a labdát, az adott technikai végrehajtással. Variáció, ha az ellenfél kapujába kell ugyanezt végrehajtani. Az a csapat nyer akinek a játékosai elõbb jutnak el a célkapuba.

A foglalkozásokra a gyermekek azért jönnek, hogy focizzanak. Focisták akarnak lenni.
Ezt az igényt is ki kell elégíteni a foglalkozásokon.

Mi kell ebben a korban a futballjátékhoz?

• A labda rúgása és megállítása.
• A labda lábbal való vezetése.
• S ha ehhez még „hozott” ügyesség is társul, a labdával cselezés.
• A futballban az egyéni és a csapatjáték együttesen jelenik meg, ebben a korban azonban ez még nem lehet alapvetõ.
  Természetesen tudatosítsuk a gyermekekben a társ szerepét, de ne hatalmi szóval, hanem rávezetéssel.
  • Ugye könnyebb úgy játszani, ha a társadnak is odaadod a labdát?
  • Ügyesek vagytok így együtt!

Rávezetõ játékok:

Játék 2 kiskapura.
20x 30 m játékterületen belül 2–3 pár játszik 1:1 ellen, páronként egy labdával a területen elhelyezett két darab 2 m-es „nyitott” kapura. (A kapu mindkét oldaláról lehet gólt rúgni.) Akinél a labda van, az igyekszik gólt rúgni, ellenfele próbálja ezt megakadályozni. Gól esetén csere.
Figyeljünk arra, hogy azonos mozgáskészségû és alkatú gyermekek legyenek párban.

Labdarablás
20 x 30 m-es területen belül játszik két csoport. Pl. 4-4, 5-5, 6-6 stb. fõvel. Páronként egy-egy labdával. Minden labda nélküli játékos küzd a labda megszerzéséért, birtoklásáért. Sípszóra megállnak és a labdát birtokló játékos csoportjának 1-1 pontot adunk. Majd folytatódik a játék. Gyõz az a csoport, amelyik több pontot szerzett.

Futball-kézilabda
A játékterületet ketté osztjuk, mindkét térfélen egy-egy 2 m-es kapu van. Két-két csapat játszik egymás ellen, az egyik térfélen futballoznak a másikon kézilabdáznak. Kétpercenként cserélnek. Vagy térfelet, vagy feladatot. Célszerû magasabb bójákkal játszani és a bójamagasságig ér a gól.

A végére hagytuk a legfontosabb szakmai és pedagógiai elvet:
Ne kívülrõl utasítsuk a gyermekeket, hanem a pályán belülrõl mondjuk el a feladatokat és minden feladatot mutassunk be.