Az OTP-MOL-Bozsik Akadémia zászlóbontása
2004. október 13. Puskás Ferenc stadion
OTP, MOL, MLSZ sajtótájékoztató.

A magyar futball „újkorának” történelmi pillanata. Dr. Csányi Sándor OTP Rt. Elnök-vezérigazgató, Hernádi Zsolt, MOL Rt. Elnök-vezérigazgató, Dr. Bozóky Imre MLSZ Elnök aláírja a Bozsik Program újra indításának lehetõségét megteremtõ szerzõdést. Ott volt mindenki, aki számít a magyar futballban. Orbán Viktor volt miniszterelnök is megtisztelte az eseményt, amely a magyar futballban soha nem látott érdeklõdés mellett zajlott.

A két tekintélyes cégóriás, évi ötszázötven millióval támogatja a magyar futball utánpótlás nevelését a 2002-ben elindított, majd 2003-ban megszüntetett Bozsik program felélesztésén keresztül.

Mivel sok volt a zavarkeltés a program körül, tekintsük át röviden a történetét a tisztán látás okán. A magyar futball az elmúlt évtizedekben elvesztette tömegbázisát. Számtalan fórumon jelezték a szakemberek: az utánpótlás korú labdarúgók számát illetõen, - a lélekszámhoz viszonyítva - Európában az utolsók vagyunk.

Lássunk néhány példát, a nagyjából hasonló populációjú országokból: 

A téma nem eredményességi oldalról való megközelítésben még fontosabb. Európa országaiban a kormányok óriási energiákat fordítanak a fiatalok szabadidõbeli elfoglaltságának, a nemzet és az egyén számára leghasznosabb eltöltési lehetõségeire. A problémakör annyira ismert, hogy nem elemezzük ismét. Azt viszont ki kell hangsúlyozni, hogy a sport, - a rendszeres testmozgás - mint a szabadidõ eltöltésének leghasznosabb eszköze vitathatatlanul elsõdleges szereppel bír egy nemzet életében. A labdarúgásnak kiemelt szerepe van ebben. A nemzetközi statisztikák szerint, a rendszeresen sportolók 60%-a labdarúgó.

Abban is egyetért a futballvilág, hogy az indulásban óriási szerepe van az iskolának, de a képzés, a rendszeres foglalkoztatás színhelyei az egyesületek. Ahhoz pedig, hogy valaki helytálljon az európai futballban, 15-16 éves felkészülési folyamaton kell átmennie. Így a nagy átlag 23 éves korára éretté válik a legmagasabb szinten való szereplésre. A magyar futball e téren is, - a játékosok számának döbbenetes csökkenésén kívül - szinte mindent elvesztett.

Komolytalanná vált a szakemberek képzése.
Az európai modellel köszönõ viszonyban sincs a kelet európai államokban egységesített, moszkvai mintára bevezetett, centralizált állami képzési rend.

Mindent újra kellett és kell építeni.

Az UEFA nagy segítséget nyújtott a szakember képzés megújításában.
Az európai képzési modell bevezetésével átadta a legújabb nemzetközi ismereteket. Európa legelismertebb szakemberei bábáskodtak az UEFA edzõképzés magyarországi bevezetésében.

Erich Rutemöller, 
Német Labdarúgó Szövetség
Edzõképzõ Központ Igazgató

Andy Roxburgh,
UEFA 
Technikai Igazgató

Michel Sablon,
Belga Labdarúgó Szövetség
Technikai Igazgató

Ma már elmondható, - a nemzetközi segítségnek köszönhetõen - hogy a hazai edzõk birtokában vannak azoknak a gyakorlati és elméleti ismereteknek, amelyek a korszerû képzés alapfeltételei.

A másik nagy feladat a tömegbázis újra építése. Ehhez kevés a szövetségi akarat, csak ezen a szinten ez nem megoldható. A tömegbázis visszaszerzéséhez és a kultúrált foglalkoztatáshoz, - a sportághoz kötéshez – pénz kell.
Kérdés: lehet–e várni olyan mérvû lojalitást, a sportág és a nemzet jövõjéért való aggódást tehetõsebb nagyvállalataink vezetõitõl, hogy áldozzanak a labdarúgásunk feltámasztására?
Ahhoz pedig nagyon érett és távlatokban gondolkozó politikusi gondolkozás kell, hogy az állam, - a számára egyáltalán nem közömbös gondok megoldásában – szerepet vállaljon.

2002-tavaszán fellélegzett a magyar futball társadalom. Állami segítséggel program indult a futball tömegbázisának – a tömegsport alapjainak – intenzív növelésére és a fiatalok kultúrált foglalkozatási lehetõségeinek megteremtésére.

Az MLSZ Szakmai és Edzõképzõ Központját bízták meg az Európában is elismert utánpótlás program bevezetésére.

Az országot megyénként kis körzetekre osztották. /3-5 kis település/.
4-6 kiskörzetet egy-egy nagyobb település köré fûztek, - ezek az alközpontok, - amelyek harmonikus szakmai kötõdéssel kapcsolódtak a megyei központokhoz /megyeszékhelyek/. A budapesti programot hasonló elvek alapján építették fel. Példaként Békés megyét mutatjuk be.
A program a kiskörzeti tornákkal kezdõdött három korosztályban. /U7, U9, U11/.
A tornákat korosztályonként azonos méretû pályákon, egységes szabályokkal játszották. Például nem voltak játékvezetõk, nem voltak csapatgyõztesek csak egyéni díjazottak /a legjobban cselezõ, szerelõ játékos stb./.
A kiskörzetek legjobbjai a kiskörzeti válogatottak tornáival folytatták, majd azok válogatottjai alközpontonként mérték össze tudásukat.
Így alakultak ki a megyei válogatottak, amelyek a következõ szezonban régiókon belül mérkõztek meg.

Mégis sikerült befejezni egy kis összefogással.
Dr. Szieben László MLL elnök és csapata, Mészöly Kálmán és Ebedli Ferenc kezdeményezésére, adódott a zánkai lehetõség.
Az MLSZ és az MLL közös finanszírozásában le lehetett zárni a 2002-ben indított program elsõ felét. A regionális válogatottak tornáin követhetõ volt a gyerekek fejlõdése, immár a tudomány segítségét is felhasználva. /lásd weblapunk más oldalait./ A az

A Bozsik program 2004 októberében újraindult.
Az OTP és a MOL vezetõinek bátor, bíztató kiállásával remény nyílik, hogy megálljon a sportág alapjainak további szétesése.
Hosszabb távon valós esély adódhat az európai élvonalhoz való közeledésre is.
A profi vezetõk OTP-MOL-Bozsik Labdarúgó Akadémiának nevezték el az új programot, mert azok a fiatalok akik bekapcsolódnak, egy nagy család kötelékébe is kerülnek. Két virágzó nagyvállalat támogatásával nagyobb a fejlõdési lehetõségük.