Együtt a példaképemmel

A pályán és a kispadon Gera Zolival


A NIKE-tól Gera Zoltán egy új stoplis cipõt kapott, melyet kimondottan az õ lábára készítettek Olaszországban. Rögtön ki is próbálta, mégpedig múlt hét csütörtökön az egyik budai sportközpontban.

Jó meccs volt - értékelték a sajtó és média képviselõi a látottakat.
A mérkõzés után ifj. Borgulya István riporterként is bemutatkozott. Hogy milyen sikerrel tartotta szóval Gera Zolit, azt majd a Korner legközelebbi adásában megtapasztalhatjuk, de egyes sajtóvélemények szerint a kis Borgulya már most olyan jól bánik a mikrofonnal, mint a labdával. Ez pedig nagy szó. Éppen ezért szerkesztõségünk vele készített egy rövid kis beszélgetést.


- Izgultál? Melyik feladat volt a nehezebb a pályán vagy a kispadon mikrofonnal a kezedben?


- Nagyon izgultam - válaszolta Borgulya. - Elõre felkészültem, mit akarok kérdezni, de így is volt bennem egy kis félelem. A pályán soha sem izgulok, mert ott van a labda, ott vannak a társaim és ha valamit nem csinálok meg jól, azonnal odafigyelek, hogy többet ne hibázzak.


- Hogyan értékelnéd a teljesítményedet?


- Zolitól kaptam egy pár jó átadást és ezeket a labdákat jól meg is játszottam, de sajnos gólt nem sikerült lõnöm. Talán majd legközelebb…


- Úgy tudjuk, Gera Zoli a példaképed, de ugyanakkor nagyon büszke vagy édesapádra Borgulya Istvánra, aki már régóta szerepel az élvonalban és újabban edzõként dolgozik. Szoktál tõle tanácsot kapni?


- Igen, nagyon gyakran. Külön is foglalkozik velem, elsõsorban technikai dolgokat tanulok tõle, fejelést, átadást. Van otthon egy nagy fal a kertben, annak a segítségével szoktam gyakorolni. Még edzések után is. Sokszor egyedül is.


- Milyen tanácsokkal lát el a leggyakrabban?


- Keményebb, pontosabb játékot kér mindig, meg azt, hogy többet fussak. Arra is mindig felhívja a figyelmem, hogy többet beszéljek, legyek bátrabb és, hogy több labdát kérjek a társaimtól.

Forrás: a megszûnt bozsikakadémia site,
melynek szerepét weblapunk átvette




Lap elejére