Szakkifejezések - 2. rész

siteadmin, v, 2004-02-29 21:15

Pulzus (a pulzushullám)
A bal kamra által az aortába juttatott vérmennyiség pulzációt idéz elõ.
Ennek a változásnak az oka a rugalmas érfal, melyben a továbbhaladó vérmennyiség hullámszerûen továbbhaladó nyomás- és térfogatváltozást okoz, melyet pulzushullámnak, illetve egyszerûen pulzusnak nevezünk.

A pulzus sajátosságai
1. szaporasága (frekvencia).
Lehet szapora vagy ritka. Normális esetben a szívmûködések (systolék = szívizom összehúzódása)* száma és a pulzusszám azonos. A gyenge szívmûködés által kiváltott pulzushullám késve, vagy egyáltalán nem jut el a perifériákra, tehát pl. a csuklónál lévõ artériára. * (diastole= a szívizom elernyedésének szakasza)
2. a pulzus ritmusa.
Lehet szabályos, ami azt jelenti, hogy az egyes pulzusok közötti idõ azonos és s lehet szabálytalan, ami szabálytalanul jelentkezõ pulzushullámok által jelentkezõ nyomás és térfogatváltozást okoz.

 

A pulzusmérés választ ad a következõkre:

  • az edzés hatására változik-e a játékos keringési állóképessége?
  • milyen mennyiségû és intenzitású dinamikus terheléshez tud alkalmazkodni a játékos?
  • milyen hatékonysággal nyugszik meg a játékos keringési rendszere a terhelés végeztével?
  • az utánpótláskorú korban a keringési állóképesség fejleszthetõségének a végére kb. 17-18 életév végére milyen maximális pulzusadatokkal rendelkezik a játékos?

A pulzus tapintása
Hogyan mérjük és számoljuk ki a pulzusértéket?
Két fajta lehetõség van: Az egyik, hogy a csuklónál az orsócsont feletti ütõérnél, az arteria radialisnál lehetséges.

 

A hüvelykujj enyhe nyomásával 10 másodpercig számoljuk a pulzusütéseket, majd ezen értéket beszorozzuk hattal, így megkapjuk az egy percre mért pulzusszámot.

A másik, hogy az állkapocs alatt, a nyaki ütõérnél a mutató és középsõ ujj begyének 10 másodpercig számoljuk a pulzusütéseket, majd ezen értéket beszorozzuk hattal, így megkapjuk az egy percre mért pulzusszámot

Négyféle pulzusérték használatos az edzések során?

  • nyugalmi pulzus
  • terheléses pulzus
  • maximális pulzus
  • megnyugvási pulzus

 

A nyugalmi pulzus az az érték, amelyet rögtön ébredés után reggel az ágyban mérhetõ és ez az egészséges embernél állandó. Betegség, túledzettség, fáradtság miatt szaporább lehet a megszokottnál, s így jó figyelmeztetés, hogy valami baj van: könnyíteni kell az edzésen vagy teljesen elhagyni. A nyugalmi átlagpulzus felnõtt férfiaknál 60-75 percenként, míg nõknél kicsit több, 68-78. A gyerekek és a fiatalok pulzusa ennél az értéknél magasabb. Az edzett emberek pulzusa általában alacsonyabb: 40-60/perc.

A terheléses pulzus az az érték, amelyet rögtön a terhelés befejezésekor mérhetõ.

A maximális pulzusszám – 220 mínusz az életkor – rövid ideig tartó, kimerítõ edzés hatására mérhetõ. Élsportolók, kiemelkedõ teljesítményt elérni akarók edzésein tudományos mérések segítségével (spiroergometria, EKG, vérnyomás stb…) lehet meghatározni a maximális edzéspulzust a különbözõ edzésciklusokban. De egy anyagunkban rövidesen mutatunk egy gyakorlati példát, hogy hogyan határozhatjuk meg játékosaink maximális pulzusát. (Megemlítjük, hogy idõsebbek számára a maximális pulzusszám elérése – sõt megközelítése is – tilos!)

A megnyugvási pulzus az az érték, amelyet az edzés befejezése után mérhetõ kb. 10 perccel. Ekkor a pihenés hatására a terheléses pulzusértéknek csökkennie kell kb. a nyugalmi pulzus + kb. 20 értéke. Mérhetõ már az utolsó terhelés befejezése után - tehát az edzés levezetése elõtti idõszakban - kb. 2-3 perccel is, akkor legyen kb. 30%-kal kevesebb, mint a terheléses pulzus.
Ha szokatlanul lassan nyugszik meg a pulzus – hasonlóan a magasabb reggeli nyugalmi pulzushoz-, az a túledzés vagy betegség jele. Keressd az okát! Megfigyelések szerint ez a megnyugvási pulzusérték a legkevésbé megbízható, mivel több tényezõ is (külsõ, belsõ) befolyásolja.


Lap elejére