Zánka 2005. Antropometriai mérések

siteadmin, cs, 2005-06-30 20:06

Az OTP-MOL-Bozsik Akadémia felkérése Dr. Petrekanits Máté, a BHSE Humet Klinika Terhelésélettani Laboratóriumának vezetõje több alkalommal meglátogatja csapatával a zánkai tábort, hogy antropometriai és terhelésélettani mérésekkel tesztelje a kiválasztó táborba érkezõ játékosokat.
Ilyen típusú adatfelvételeket már tavaly is végeztek, így az idei eredmények már összehasonlítási alapot is jelentenek.

A NUPI iskolai táborában a játékosokról csak az antropometria adatokat vették fel (2 x 160 fõrõl), míg a regionális tornán a Bozsik Akadémiába "belépõ" 1993-as korosztály alkati felmérése mellett terheléses vizsgálatok is lesznek. Úgymint:

Conconi teszt korosztályonként (a maximális pulzus és anaerob küszöb meghatározása)
Mérkõzésen játékterhelés követése pulzus számmal (Polar óra,- és elemzõ rendszerrel)

Szerkesztõségünk felkérte Petrekanits Professzort, hogy beszéljen ezen felmérések jelentõségérõl. E cikkünkben az antropometriáról ejtünk szót, a következõ interjúnk a Conconi tesztrõl szól, majd a sorozat harmadik részében a játékterhelés követése pulzusszámmal témát ismertetjük.

Kérdés: mi a vizsgálatok célja?

Az antropometriai vizsgálatok azért vannak, hogy megismerjük a testalkati és testösszetételi adatokat.
Ezáltal meg tudjuk adni az edzõknek a várható testmagasságot, ami azt jelenti, meghatározhatjuk minimális eltéréssel, hogy milyen magas lesz a játékos felnõtt korában és a testösszetételi adatok segítségével már most behatárolhatjuk a játékos majdani erõsíthetõségét.
Vagyis hogyan, és mennyire lehet erõsíteni az adott játékost, milyen szerepkörre alkalmas a labdarúgáson belül. Már ebben a korban (U-10-11 év) is lehet látni, hogy ki az, aki valójában alkalmas a teljesítmény sportra, és mi ezeket a játékosokat próbáljuk megkeresni. Az edzõ ugyanis rengeteg munkát fektet bele, hogy képzett játékos legyen a neveltjébõl, mi ennek a munkának a sikerlehetõségét tudjuk megalapozni.
Az adatokat összehasonlítjuk, hogy a világ élmezõnyébe tartozókhoz képest milyen magasak, milyen erõsek lesznek és milyen alkati tulajdonságaik lehetnek. Milyen lesz az izomzatuk, a testösszetételük.

Kérdés: vajon a mi játékosaink az említett mutatók alapján közelíteni tudnak a világ topfutballjához?

Úgy érzem, hogy jó irányba mozdultunk azzal, hogy pár éve ezeket a vizsgálatokat elvégezzük és hogy az új játékcentrikus képzési rendszert helyeztük elõtérbe.
Megemlíteném, hogy a felnõtt NB. I és NB. II. csapatoknál is hat vizsgálatot csináltunk, és akik a magyar bajnokságban dobogó közelben vannak azok 180 cm. fölötti átlagmagassággal rendelkeznek.
Visszatérve a kérdéshez, a magassághoz egy bizonyos tömeg is járul és így egyértelmû, – bár ez fizikai megközelítés – hogy azok, akik magasabbak azoknak nagyobb a súlyuk is, nagyobb az izomtömegük, ezáltal pl. erõsebben tudnak ütközni, rúgni, elrugaszkodni, könnyebben meg tudják tartani a labdát.
Nem arról van szó, hogy nem lehet egy-egy alacsonyabb, nagyon ügyes gyerekbõl kiváló játékos, de az általános trend azt mutatja, hogy ha az alkatilag magasabb, erõsebb játékosokból merít az adott sportág ott az eredményesség meglapozottabb lehet. Lásd például vízilabda sportágat, amely nagyon jól dolgozza fel ezeket az adatokat.

Kérdés: a külföldi éllabdarúgók és a magyar játékosok izomzati összehasonlításánál milyen különbséget tapasztal?

Az alkati mutatók meghatározzák, hogy kit mennyire, hogyan lehet erõsíteni, ez azért döntõen genetikai kérdés. De mi meg tudjuk mondani, hogy ki alkalmas arra, hogy megerõsödjön. Ezek a módszerek, melyeket magas szinten alkalmazunk, külföldön is elfogadottak. Felkészültségünkhöz tény, hogy közel százezres magyar referencia adatmennyiséget tudunk megadni.
A lényeg: elõfordul, hogy valakit rendszeresen erõsítenek, de tömeg növekedés nem történik meg, mert olyan az alkata, hogy nem lehet rá „felpakolni” izmot, sõt nagyon sok esetben lesérül, rásérül a játékos és nehezen gyógyulnak az ilyen jellegû sérülések. Nekünk a mért adatokból erre a majdani erõsíthetõségre kell információkat adni, hogy mire számíthat ad edzõ.

Kérdés: mennyire lehetünk derülátóak a jövõt illetõen?

Érzem, mivel már nem elõször vagyunk itt Zánkán, hogy jó úton haladunk. Meg vannak azok a szakmai törekvések – nincs is más lehetõségünk – amelyek nélkül nem tudjuk felvenni a versenyt az élfutballt játszó országokkal. Azokat a módszereket, amiket a világ ismer - nagyon sok esetben a magyarok találták ki – módszeresen alkalmazni kell. Ez nem kerül annyiba, mintha elkezdenénk kísérletezni több éven keresztül, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik alkalmasak a teljesítménysportra. Márpedig labdarúgásunk elemi érdeke, hogy a sok tehetséges, labdaügyes játékosból kiválasszuk azokat, akiknek van és lesz lehetõsége, hogy újra a topra juttassa a magyar focit.

Köszönjük, találkozunk az egyesületi regionális tornán, az élettani mérések bemutatásánál.

A mérési paraméterek és magyarázata

TTM	Testmagasság
TTS	Testsúly
HUS	Felkar szélessége
TDS	Térd szélessége
VAS	Váll szélessége
MKS	Mellkas szélessége
MMG	Mellkas mélysége
CRS	Csípõ lapát szélessége
MKK	Mellkas kerülete
FFK	Feszített felkar kerülete
FK	Felkar kerülete
AKK	Alkar kerülete
CUK	Csukló kerülete
KZK	Kézfej kerülete
COK	Comb kerülete
ASK	Alszár (vádli) kerülete
BOK	Boka kerülete