Vérbeli csatár és kitűnő ember volt …

Pont egy éve, hogy kaptuk a hírt, elhunyt a magyar futball legendás alakja, Szusza Ferenc, a klubhűség mintaképe.
Egy klub - egy játékos. Csak az UTE, Bp. Dózsa, Ú. Dózsa játékosa volt. 463 NB I-es mérkőzésen 393 gólt szerzett.(!) Teljesítményét a világon senkinek sem sikerült túlszárnyalni. 1945, 1946, 1947 és 1960 évben a bajnok csapat tagja. 1942-56 között 24-szeres válogatott, mely mérkőzéseken 18 gólt szerzett. 1959-től edzőként működött.

Nagy játékintelligenciájú, technikailag és taktikailag igen képzett, mindkét lábbal óriási lövőerejű belső csatárjátékos volt. Posztja szerint összekötő. A kombinatív játékhoz kitűnő érzékkel rendelkezett. Társait tervszerűen foglalkoztatta. Pályafutásának második felében, amikor már elegendő tapasztalatra tett szert, az egész támadósor játékát mesterien irányította. A belsőhármas mindegyik helyén magas színvonalú teljesítményt nyújtott.

Emlékek pályafutásából:

„S hogy mi minden múlik a véletleneken: a bajnokság kezdete előtt a Törekvéssel játszott a nagy csapat barátságos mérkőzést. 1:1 volt a félidő. Berzi rálépett egy jeges rögre, és megrepedt a bokája. A trénerük átkiabált a másik pályára: a Szusza gyereket küldjétek ide! A második félidőben hét gólt rúgott, s ezzel nyertek 8:1-re, és vasárnap játszott az NB I-ben. Azt írta a Képes Sport: negyedórán keresztül tündökölt a kispesti csatársor, ám egy óvatlan pillanatban a fiatal újpesti balösszekötő, Szusza olyan védhetetlen gólt zúdított a kispesti hálóba, hogy még az ellenfél drukkerei is elismerőleg bólogattak. De Szusza nem állt meg. Egyáltalán nem volt lámpalázas, mert nemsokára csaknem ugyanarról a helyről újabb védhetetlen gólt lőtt a másik sarokba. Kiváló játékos lesz ebből a fiúból. Ez volt a kezdet. És hasonlóképpen folytatódott.”(1)

Magyarország - Ausztria 5:2 1947. Budapest
(G: Szusza 2, Puskás, Egresi, Bortoli (öngól)
Jobbról: Hajós Alfréd (1902-ben válogatott), Zsngellér, Horváth F., Grosics, Egresi, Puskás F.,
Lakat, Balogh II. S.,Rudas, Szusza, Nagymarosi, Sűcs S., Patkoló, Szalay II. Kirádi, Szilágyi, Gallowich szöv. kap.

Egy csodálatos pályafutásnak mindig vannak érdekes, meghökkentő eseményei, melyek valahol az illető emberi értékeit is mutatják. Ilyen például az, hogy gólkirály nem tudott soha lenni. 1945-ben az úgynevezett gyorsbajnokságban az utolsó forduló döntött (egy góllal) – Zsengellér javára. Hogyan?
Addig minden kornert Zsengellér rúgott. Akkor azonban Szusza sétált ki mosolyogva a zászlóhoz, s beadása után már benn is táncolt „Ábel” fejéről a gól.
Nem Szusza lett a gólkirály ….

Kevésszer volt válogatott. Ennek két oka volt. Egyrészt ott volt Puskás …
Aztán meg egyszer csak kimaradt a válogatottból ...
Így emlékezik: „Moszkvában két mérkőzést játszottunk. Ilyenkor mindig felfokozott volt a hangulat. Győzelemnél is meg kell beszélni a dolgokat, de vereség után még inkább. Bozsik Cucuval voltunk egy szobában, aminek a terasza a Vörös tér felé nyílott. Pont ezektől a … kaptunk ki – mondtam.
Ez volt a legszebb szoba. A többiek is feljöttek. Ebben a hangulatban a pezsgő is előkerült. Valaki kidobott egy üveget a tér felé. Jó kondiban volt, túlment a vonalon, ahol a politikai vezetők közlekedtek kocsijaikon. Ekkor persze nem volt ott senki. Nagyot pukkant. Terrorcselekménynek vették. Jött a rendőrség a hotelba. Sebes Gusztáv, a szövetségi kapitány tudta, hogy kié az a szoba. Megkérdezték Cucut, azt mondta, ő nem volt. Bozsik párttag volt. Egy párttag nem hazudik.
Mentek tovább. Én is mondtam, hogy én nem voltam. Én nem voltam párttag. Most már megmondhatom a Buzánszky Jenő volt, aki most is a barátom, de akkor nem mondtam.” (2)

Játékos pályafutása után edzőként dolgozott.
1962-63 és 1966-68 között a Rába ETO, 1963-65 és 1980-81 között az Ú. Dózsa, 1969-ben az Egri Dózsa, 1970-71 között a Górnik Zabrze lengyel, 1972-77 között a Betis Sevilla, 1978-79 között az Atlético Madrid edzője volt. Ez utóbbi két spanyol csapatnál végzett tevékenysége során a "Mágus" nevet kapta az ottani szurkolóktól.

Simonyi Imre költőnknek igaza van: már csak nagyon kevés az, ami megőrzésre érdemes – írta. „Egy régi mosoly, egy sóhaj, amire senki sem figyelt időben, egy Krúdy-beszéd, egy Márai-mondat, egy zónapörkölt szagosmise előtt az Otthonban, egy Zsengellér-trükk vagy egy Szusza-bomba a Megyeri úton ….”

Szusza Ferenc
1923. december 01 - 2006.augusztus 02.