A dél-amerikai srácok kedvenc időtöltése

Kevesen értik Ronaldinho, Robinho, Kaká, Ronaldo, Messi, Saviola, Tevez – és a többi dél-amerikai sztár - sikereinek titkát. Pedig egyszerű. Puskás Öcsiék is így cseperedtek világklasszissá egykoron. Labdaérzék, játékszeretet, kitartás, akarat, örömérzés a labdával, a személyiség kiteljesedése a játékban. Napi öt-hat órai labdázás, gyakorlás, a „nagyok” utánzása, játék. Ennyi a titok.
Az európaiaknak furcsa ez. Már gyerekkorban hozzászoktatják őket, hogy a futball nem áll másból, mint edzők által irányított másfél órás edzésekből, hét közben egy gyakorló és hétvégén egy (van gyerek Magyarországon, akinek három) bajnoki mérkőzésből. Itt a kész recept: miként ne lehessen valakiből futballista.

Ha van egy kis szabadidőtök srácok - a futószalagon eltöltött heti edzéseken kívül -, vegyetek elő egy labdát és játszadozzatok vele, amint a filmen is láthatjátok.
Dédelgessétek, szeretgessétek.
Szelídítsétek meg lábbal, fejjel, vállal, combbal, sarokkal. Szoktassátok magatokhoz.
Mindig természetes legyen, hogy ott pattog körülöttetek. Ha fekszetek, ültök, levegőben vagytok, legyetek készek a birtokba vételére: tudjatok mit kezdeni vele kapkodás, görcsös erőlködéstől mentesen, lazán, mosolyogva, hiszen a labda barátotok.
A hozzátok legközelebb álló engedelmes barát.
Előbb-utóbb azt teszi, amit ti akartok. Kedvesen, szelíden jön felétek, vagy vágódik hozzátok lepattanva, mert valaki rosszul bánt vele.
Aki haragszik rá, nem barátkozik vele szívesen, attól menekül. Elpattan, távolodik, rossz irányba megy, más, megértőbb, szelídebb, finomabb bánásmódra vágyik.

Ha játszadoztok, egy cél vezéreljen benneteket: örömöt okozzon pattogása, pörgése, nyesése a társhoz, emelgetése, megállítása a lábfejen, fejen, térdhajlatban, vagy a nyak és a fej gödrében.

Mindig mosolyogjatok, ha vele vagytok.
Élvezzétek társaságát.
Százszor, ezerszer próbáljátok újra és újra megszelídíteni.
Ha békés türelemmel kitartotok, hozzátok nő, elválaszthatatlan társatokká válik.

A világbajnok Ronaldo gyerekként nagyon nagy nyomorban élt.
Iskolából hazatérve a szegényes zsúfolt faviskóba ahol éltek, az ajtónyitáskor első dolga volt, hogy megkérdezze édesanyját: hol a labda?