A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elfogadja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) doppingkódexét.
A ratifikálásra a FIFA májusi kongresszusán kerül sor. A kódexet - amely tartalmazza többek között a nemzetközileg elfogadott eltiltások mértékét, illetve előírja, hogy a versenyzőknek meg kell jelölniük, egy adott időpontban hol tartózkodnak - 2009. január elsejétől alkalmazzák majd a futballisták esetében is. A kódex elfogadása a feltétele annak, hogy egy sportág szerepelhessen az olimpia műsorán. (MTI)
A szakmai berkekben ennek igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani.

Mit tartalmaz ez a Kódex?

Úgy érezzük, hogy az élvonalbeli szakembereinknek, mint az élvonalra nevelő edzőinknek illik ezzel tisztában lenni. Így a teljesség igénye nélkül közreadjuk legfontosabb hazai vonatkozásait.

A Doppingellenes Világszervezet (WADA) Kódexének hazai vonatkozásai:

Az 1999-ben megalakult WADA, négyéves tevékenységének kiemelkedő eseménye volt, a 2003 márciusában Koppenhágában megrendezett II. Doppingellenes Világkongresszus, melyen a világ közel száz országából megjelent csaknem ezer küldött, kisebb kiegészítésekkel egyhangúlag elfogadta a WADA Code-ként elnevezett doppingellenes Kódexet. Az egyezmény szövegét a Kongresszust megelőző évben a WADA tisztségviselői az összes érdekelt célcsoport számára véleményezésre eljuttatták és a Kongresszuson elfogadott végleges szöveg a kezdeti tervezethez képest a harmadik variációt jelentette. A Kódex kibocsátása időszerű volt, mert a világon már követhetetlenné vált a különböző sportszervezetek, szövetségek és országok doppinggal kapcsolatos jogszabályainak áttekintése.

A Kódex - melynek jogászok által lektorált magyar változata hazai szakemberek számára hozzáférhetővé vált - először is meghatározza a dopping fogalmát. Foglalkozik az ellenőrzés szabványos kivitelezésével, a kijelöléstől a minta laboratóriumba szállításáig. Az eredmények menedzselésétől a szankciók meghozataláig és a fellebbezésig az ellenőrzés minden fázisát részletesen taglalja.

A Kódex szerint doppingolásnak minősül, a doppingellenes szabályok bármelyikének megsértése:

1. A sportoló bármely testmintájában talált tiltott vegyület, származék vagy módszer használata, jelenléte.
2. Tiltott vegyület vagy módszer használata vagy használatának kísérlete.
3. A doppingvizsgálat visszautasítása megfelelő indok nélkül, illetve vizsgálatra való kijelölés után a helyszínről történő önkényes eltávozás.
4. A sportoló hollétéről való információ adás elmulasztása.
5. A doppingellenőrzés bármely részének manipulálása vagy ennek kísérlete.
6. Tiltott vegyületek, illetve módszerekhez szükséges eszközök birtoklása.
7. Tiltott vegyületek, illetve módszerekhez szükséges eszközök kereskedelme, szállítása.
8. Tiltott szerek, illetve módszerek alkalmazása, illetve ennek elősegítése más sportolóknál.

A WADA Kódex szerint bizonyított doppingolás esetén a sportoló a következő szankciókra számíthat:

1. Az eredmény megsemmisítése.
2. Eltiltás a további sporttevékenységtől

2.1. Első esetben két évre
2.2. Második esetben örökre
2.3. Bizonyos vegyületek esetén hármas szintű a büntetési rendszer, azaz először a figyelmeztetéstől az egy éves eltiltásig is terjedhet a büntetés.

A doppingellenes jogszabályokkal kapcsolatban számos vita lángolt fel külföldön és hazánkban egyaránt. Sokan kételyeket támasztanak az iránt, hogy az egyes országok jogalkotásába hogyan illeszthetők be a Kódex előírásai. Magyarországon is esetenként képzavar uralkodik ezen a területen. Javaslatok hangzanak el a doppingolás büntetőjogi megítélésének bevezetésére, vagyis a doppingot használókat a Büntető Törvénykönyv paragrafusainak alapján javasolják büntetni. Számos országban ez valóban rendőrségi ügy, gyakran olvashatunk a sajtóban arról, hogy rendfenntartó szervek sportolók öltözőjében, gépkocsijában, illetve lakásán házkutatásokat tartanak doppingszereket keresve. Megítélésünk szerint a doppingolással kapcsolatban azokat kell keményen megbüntetni, akik a doppingszereket a gyártóktól a felhasználókig eljuttatják. A gyártókat ugyanis nem lehet megbüntetni, hiszen a dopping listán szereplő szerek mindegyike valamilyen betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve tünetek csillapítására készült és attól válik doppingszerré, hogy az orvosi előírás mellőzésével a gyógyszertári forgalom kikerülésével illegálisan kerül a felhasználóhoz.

A doppingot ugyanis két fő ok miatt tiltják:

1. Az esélyegyenlőség, illetve a Fair-Play megsértése – tehát ne jusson senki indokolatlanul előnyhöz azért, mert mert meg nem engedett szerekkel készül fel és arat győzelmet.
2. A nem rendeltetésszerűen használt gyógyszereknek bizonyított egészségkárosító hatásuk van rövid és hosszú távon egyaránt.
(www.nssz.hu)

Időről időre felmerülő kérdés és nem csituló viták tárgya az, hogy van-e a doppingnak ma alternatívája. Ezzel kapcsolatban a következő tényeket célszerű tudomásul vennünk:
Mérési adatok szerint a dopping listán szereplő vegyületcsoportok közül nem mindegyik fokozza a teljesítményt, amelyik igen, az viszont szignifikánsan.
Doppingmentesen készülő sportolók – annak ellenére, hogy minden tudományos támogatást megkaptak – több sportágban 5-10 %-kal lemaradnak a világ elitjétől.
A sporttudomány és a sportegészségügy viszont sok támogatást képes nyújtani és a kiemelkedő tehetségek - megfelelő felkészítés birtokában - bizonyos sportágakban doppingszerek nélkül is elsők tudnak lenni.
Tudomásul kell vennünk, hogy bár a doppingszerek egy része fokozza a teljesítményt, alkalmazásuk mind egészségügyi, mind etikai szempontból tiltott és senki számára nem jelenthet felmentést az a gyanú, hogy esetleg mások is doppingolnak.
Az összes legális lehetőséget ki kell használni, s ha ezekkel elértük teljesítőképességünk felső határát, ezt sportszerűen tudomásul kell venni.

Folytatás: mi minősül doppingnak?