Sporttáplálkozási tévhitek
Christine Rosenbloom Ph.D. R.D.
A Georgia State University táplálkozástudományi tanszékének vezetője
A játékosok mindig keresik a titkos receptet, hogyan tehetnek szert előnyre ellenfelükkel szemben, és az, amit esznek, közelebb viheti őket a céljukhoz.
Mivel a sporttáplálkozás tudománya még fejlődő területnek számít, sok az el nem oszlatott mítosz és téveszme. Valószínűleg mindegyikünk hallott már az alább felsorolt „gondolatokról”, de vajon tisztában vagyunk-e a valódi tényekkel?
| 1. mítosz: mérkőzés és edzés előtt kerülendő a cukor fogyasztása. A mérkőzés előtt fogyasztott cukor hatására megnövekszik a vér glukóz és inzulin szintje, ami kifejezetten előnyös a játékosok számára. A cukor is egyfajta szénhidrát. A szénhidrát, akár étel, akár ital formájában juttatjuk edzés vagy verseny előtt a szervezetbe, növeli a teljesítményt. A sportoló, aki nem táplálkozik megfelelően, fáradt lesz. A fáradt sportoló pedig nem tudja a legjobb formáját nyújtani. |
 |
| 2. mítosz: sportitalokra csak az egy óránál hosszabb ideig tartó fizikai igénybevétel esetén van szükségük a játékosoknak. A sportitalok akkor is hasznosak lehetnek a játékosok számára, ha a fizikai igénybevétel kevesebb, mint egy óráig tart, különösen abban az esetben, ha intenzív erőfeszítést kell végezniük. Ezek az italok nemcsak a profi sportolók javát szolgálják. A szénhidrátot és elektrolitokat tartalmazó sportitalokból mindazok előnyt faraghatnak, akik hosszúra nyúlt, szünettel megszakított mérkőzésen vesznek részt. Az italok fogyasztása még több ivásra serkenti a játékosokat, ami rendkívül fontos, mivel a dehidratáció (kiszáradás) az egyóránál rövidebb ideig tartó tevékenységek során is felléphet. A sportitalok fogyasztásával egyszerű módon megnövelhetjük a teljesítményt és megelőzhetjük a dehidratációt. |
 |
| 3. mítosz: a testkép beteges torzulása. A férfiak is egyre többször szembesülnek a „tökéletes férfitest"-tel" kapcsolatot elvárásokkal, és sokszor a különböző magazinokban megjelenő képek, címlapfotók határozzák meg a mércét. Egyre több játékos elégedetlen a megjelenésével. Erre hogyan reagál? Konditerembe és szoláriumba jár, többlet energiát vonz el attól, ami a valós feladata és élethivatása lenne: felkészülni az edzésre, mérkőzésre. |
 |
| 4. mítosz: a vitaminok és az ásványi anyagok többletenergiát adnak a sportolóknak. A vitaminok és a különféle ásványi anyagok segítenek felszabadítani az ételekben jelenlevő kémiai energiát, önmagukban azonban nem biztosítanak többletenergiát a sportolóknak. Energiát a gabonafélékben, zöldségekben, gyümölcsökben, húsokban és tejtermékekben gazdag étrendből nyerhetnek a sportolók. Az ételben található energia felszabadításához szükséges vitaminok és ásványi anyagok egyébként szintén megtalálhatóak a megfelelően összeállított étrendben. Néhány játékos esetében szükséges lehet az étrend ásványi anyagokat is tartalmazó multivitamin-tablettákkal való kiegészítése, bár, ezek önmagukban nem biztosítanak többletenergiát a szervezet számára. |
 |
| 5. mítosz: a tápanyagok optimális aránya: 40 % szénhidrát, 30 % protein és 30 % zsír. Egyes étrend-összeállításokban a napi energiaszükséglet 40%-át a szénhidrátok, 30 %-át a fehérjék és 30 %-át a zsírok fedezik. A hasonló arányokon alapuló étrendek hátrányosan befolyásolják a teljesítményt, mivel alacsony a kalória-, illetve szénhidráttartalmuk. A kutatások azt bizonyítják, hogy a sportolók számára előnyösebbek azok az étrendek, amelyeknél az energia hozzávetőlegesen 55-58 %-a szénhidrátokból, 12-15 %-a fehérjékből, 25-30 %-a pedig zsírokból származik. |
 |
