A tisztánlátás érdekében
Ismételten sok sületlenségről, maga mutogatásról, szemfényvesztésről, ámításról és zagyvaságról olvashat, hallhat az érdeklődő sportágunk háza tájáról, az e téren világelsőnek is számító „színes” magyar médiában. Egy tisztességes szándékú, kíméletlenül őszinte honlap ezt szóvá is tette. Érdemes ennek kapcsán elemezni, mi is a szerepe a profi csapatokat felkészítő „team”–ben az erőnléti edzőnek. Kondi, fitness tréner, ahogy emlegetik még közszájon.

A hazai futball történetében külön irodalma van ennek is.
Valamikor az „all round” /univerzális, sokoldalú/ trénerek edzették a csapatokat, vagy ahogy a tradíciókhoz ragaszkodó hajdani edző legenda Sós Károly mondta: trenírozták.
Öröklődött a fizikai felkészítés tudománya, de főleg gyakorlata évtizedeken át.
A kiváló technikai alapokkal rendelkező magyar élgárdát /Tóth-Potya István munkájáról készült filmfelvétel szerint a húszas-harmincas években/ ruganyosságot, fordulékonyságot, ritmusváltást és felgyorsulási képességet segítő labda nélküli gyakorlatokkal próbálták „kondícióban tartani”.

Ekkor még tündökölt a magyar futball.

Igaz, már az 1936-ban megjelent a „Hogyan futballozzunk ?” című szakkönyvben /Holits Ödön, Mamusich Mihály/ ostorozták a magyar futballistákat és trénereket a csapatok „elégtelen kondícionális szintje” miatt.

Ez a folyamatos kritika, hagyománnyá vált a sportágban.
Hatására az ötvenes évek bomba sikerei után - addig Sebes, Sós, Bukovi, Kalmár, Szűcs és a többi vezető tréner kiválóan oldotta meg a játékosok felkészítését e téren is hiszen a világ elsők között voltunk - új módi tört be a magyar futballba.

Tornatanárok a frontvonalban.

A kötelező tatai alapozások során fő szerepet kaptak a tornatanárok, az „erőnlét nemzetközi szintű megalapozása céljából”. Klasszikus alakja e szakember gárdának a TF torna tanszékének zseniális tanára, Kerezsi Endre volt. Ő azonban tudta meddig terjed munkájának értéke, színes alakja volt a téli táborozások felkészítő csapatának. Nála változatosabb bordásfal, gimnasztikai, súlyzós, homokzsákos és számtalan egyéb kéziszer gyakorlattal senki nem rukkolt elő. Ez így bele is fért a felkészítés egészébe. Ez a szellemiség és szakmaiság hasznos volt, illeszkedett a rendkívül hosszú, monoton és mostoha téli felkészülés menetébe.

A Kerezsi által meghonosított hangulatos, szórakoztató eseményből rövid időn belül azonban érdektelen munka lett.

Amikor kötelezővé tették a tornatanárok bevonását, a „módszertanosok” ellenőrző tevékenységét a klubok életébe, a dolgok kezdtek visszájára fordulni.

Jellemző csúcspontja volt ennek az időszaknak a téli, lóversenytéri kötelező futóverseny az élvonalbeli csapatok számára.

Néhány kiváló szakember, bátor egyéniség és futballt magas szinten értő mester, sajátos úton próbálta megkerülni a téli alapozás magyar őrületét.

Illovszky Rudolf és Lakat Károly több hetes tapasztalat-szerző túrára, futballozni vitte játékosait Dél-Amerkikába, Afrikába és a világ több tájára.
Bajnokságot, olimpiai tornát nyertek csapataik.

A futballvilág gyorsan helyre tette ezt a kérdést is.

Minden profi csapat erőnléti edzőt foglalkoztat.
Az UEFA rövidesen bevezeti a kötelező „fitness trainer” licencet az európai klubküzdelmekben induló csapatok számára.

Mivel az élvonalbeli klubok európai versenyrendszere a szezonban nem ad lehetőséget ciklikus heti felkészülésre, a kondíció edzők szerepe mára egyértelművé vált.

Alapkövetelmény, hogy munkájukat minden esetben csak a vezető szakember irányításával és ellenőrzésével végezzék!

• fő profiljuk a sérült játékosok regenerálása és teljes edzésbe állítása
• a mérkőzés terhelés hatásainak elemzése, javaslattétel az egyéni foglalkoztatásra
• a tartalék játékosok és a keveset játszók kondícionális lemaradásának javítása
• a szezon kezdetek előtti felhozó fizikai terhelések /6-12 nap/ felépítése
• a kondícionális téren mutatkozó egyéni hiányosságok folyamatos tökéletesítése

Nem szólhatnak bele a csapatjáték alakításába, a taktikai, stratégiai döntések meghozatalába, a teljesítmény értékelésébe és a mérkőzések aktuális szakmai helyzeteinek megoldásába. /cserék, játékrendszeri, taktikai váltások stb. /

Nem ülnek a kispadon, mert nincs ott a helyük.
Ott ahol szerepük nem ezen keretek között játszódik, előbb-utóbb konfliktus kerekedik a teljesítményért felelős szakemberek és a fitness edzők között.