Fabio Capello és az angol futball
Ízig-vérig szakember
Ez a honi zűrzavar a fecsegés birodalma. Okoskodnak, megmondanak, pöffeszkednek, gátlástalanul hazudnak! „Mélyigazság” látásukkal magasba emelkedni vágyók világa tombol a futballban is.
Egyre kínosabb hallani, olvasni a sportágról. A hazait ráadásul nézni sem felemelő élmény. De van remény. Jön Capello, aki immár egy éve az angol válogatott főnöke.
Csekély angol tudásával is tekintélyt vívott ki magának játékosok, szurkolók előtt, de a média berkeiben is. Hogyan csinálja, kérdezhetik. Ért hozzá, látja a lényeget, hatni tud környezetére, hiteles.
A FIFA magazin kérdéseire válaszol.
Az angol futballban eltöltött egy év összegezése?
A sikerek ellenére van még bőven lehetőség az előre lépésre.
Melyik területen?
Újra fel kell fedezni a harci szellemet, amelyről az angol futball mindig híres volt.
Túl kell jutnunk azon az abszurd félelmen, amely a Wembley stadionban a közönség kritikája miatt az utóbbi években béklyóba köti játékosainkat.
Attraktív futballt, csak önbizalommal teli futballisták tudnak játszani.
Miben látja még az alapvető problémákat?
Sajnálatos, hogy a Premier Ligában játszók csak 40%-a angol.
Még zavaróbb ez a tény, ha összehasonlításban nézzük:
a Serie A-ban játszók 64 %-a olasz,
a Primera Divisionban 63% spanyol,
a Bundesligában 57% német,
és a Francia Liga I –ben szereplő játékosok 57%-a francia.Ez azt jelenti, hogy kevesebb hazai éljátékos áll rendelkezésemre az elit bajnokságból, mint az említett országokban kollégáimnak.

Másrészről ugyanakkor nem foglalkozatja az utóbbi idők legnagyobb csillagait, mint David Beckhamot és Michael Owent.
Mindig csak a legjobbakat hívom, azok közül is azokat, akik készek rá, hogy azt a futballt játsszák, amelyet elképzelek. Mindenki előtt nyitva az ajtó, de az igazság az, hogy csak a fizikailag csúcson lévők képesek megfelelni a mai futball technikai követelményeinek.
Nem volt könnyű kapitányt választania.
Terry és Ferdinánd a két főnök a pályán. Mindig középhátvédet választok. Baresi, Maldini, Hierro, Cannavaro a példa. A középső védő mindig átlátja a pályát, olvassa a játékot, befolyásolni, irányítani tudja társait.
Milyen különbségeket lát az olasz, spanyol és az angol futball között?
Olaszországban minden a taktikáról és az eredményről szól, mialatt Spanyolországban a központban a technika és az iram áll.
Angliában a játék az agresszivitásra és a „non-stop” akciókra épül.
Azonban a legnagyobb különbséget a lelátókon tapasztalhatjuk.
Angliában a szenvedély és a biztonság légköre az uralkodó!
Spanyolországban egy élvonalbeli mérkőzés hangulata egy nagy családi partira emlékeztet.
Olaszországban ellenben az ultrák mindent és mindenkit terrorizálnak, gyakran még a politikusoknak és a klubvezetőknek is meg akarják mondani, mit tegyenek!
Szidalmazzák a játékosokat, elállják a csapatokat szállító buszok útját..
Ez sajátos olasz jelenség.
Miért Spanyolország nyerte a 2008-as Európa Bajnokságot?
Régebben vad, szertelen volt a spanyol futball.
Nem fedezték fel a játék szépségét, és nem élvezték a játék örömét.
Ma vonzó, szervezett, hangulatos futballt játszanak.
Válogatott szinten kihasználták annak előnyét, hogy minden klub azonos szisztémában játszik, amely egységesen pozíciós játékkal, kiemelkedő technikai tudással és gyors rövid passzos játékkal párosul.
Hangsúlyozza sikerüket, hogy ez az új generáció – Xavi, Iniesta, Torres, Villa, Silva, Casillas - nagyon fiatalok, még hosszú sikeres jövő előtt állnak.
Régen kasztiliaiak, katalánok, galiciaiak, aragóniaiak, baszkok játszottak a válogatottban, most spanyolok!
Taktikai szempontból mire tanított az idei EB?
Nagyon nehéz új dolgokat felfedezni a futballban manapság.
Alapvető trendek vannak, amelyet be kell tartani azoknak, akik eredményes futballt akarnak játszani!
Minden csapat, bármely formációban is játszik, egyben egységes: „9-1-es”
szisztémának hívják ezt a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy a labda elvesztése után kilenc játékosnak védő kötelezettségei vannak, míg egy marad a frontvonalban elől - magányos támadóként nevezik – akihez azonnal előre lehet juttatni a labdát labdaszerzés után és akit azután mélységből támogatnak.A különbség gyakran a kapusban és az élcsatárban mutatkozik a csapatok között. Lásd Casillas és Torres, vagy Buffon és Luca Toni példáját, hogy a VB és Eb győzteseknél maradjunk.
Mit tesz azért, hogy az angol futball előre lépjen válogatott szinten is?
A futball mindig egy ország kultúrájának a tükre. Én nem akarom megváltoztatni az angol futball jellegzetességeit. Nagyobb taktikai fegyelmet és tudatosabb csapatjátékot szeretnék kialakítani. Lehetőséget akarok adni minden egyes játékosnak, hogy saját egyéniségét jobban kibontakoztathassa a játékban.
Egy kis latin ízt akarok vinni az angol futballba Franciaországból, Olaszországból, Görögországból, Spanyolországból de még Portugáliából és Horvátországból is, hiszen ezek az országok domináltak az elmúlt évtized Világ és Európa bajnokságain, egyetlen kivételtől eltekintve, amikor 2002-ben a brazil válogatott nyerte a VB-t.
Az angol futball nem a „rúgd és fuss” és az „előre a labdát fel a boxba” stílusból áll.
Mindegy mi az eredmény, de a pályán nem egy csoport futballistának, hanem minden esetben egy csapatnak kell állnia.
Úgy gondolja ezért szerződtetett külföldi edzőt az angol szövetség?
Nem csak a játékosok 60%-a külföldi, hanem jelentős számú edző is más országból való.
Scolari, Wenger, Benitez, sőt Alex Ferguson is, aki Skóciából jött.
Óriási klubsikerek állnak az angol élcsapatok mögött, de a válogatott 50 éve nem nyert semmit.
Miért Angliát választotta?
Gyerekkori álmom volt.
Már 2000-ben jelölt voltam de az FA Erikssont választotta.
Mindent megteszek, hogy újraélesszem a szellemet, amely egykor a tanító mestere volt a sportágnak.
Nem is értem, hogy eshetett vissza Anglia a világranglista 15. helyére.
Érdekes változtatásokat vezetett be.
Igen, ez igaz. Bevezettem a ketchup és chips helyett a mediterrán étrendet.
Megtiltottam, hogy a játékosok étkezés közben és más közös programokon a mobiljaikat használják. Mindezekben partnerekre találtam.
Kik azok a legkiemelkedőbb egyéniségek, akikkel valaha együtt játszott, vagy játékosai voltak?
Gigi Riva és Dino Zoff a játékos társaim közül, Marco van Basten és Paolo Maldini a tanítványaim közül.Talentumukért, professzionalizmusukért és győzni akarásukért tiszteltem őket.
2012-ig szól a szerződése, a londoni olimpiáig ...
66 éves leszek addigra, nyugdíjba megyek. Sok még az elmulasztott megismerni való szerte a világban. Nem akarom kihagyni.
Élvezi az életet Londonban?
Imádok itt élni.
Rengeteg a felfedezni való! A Barbican Center, a Sotheby’s a British Múzeum a Tate Gallery és a Royal Albert Hall.
Kiváló éttermek, remek konyhákkal olasz, japán és keleti kínálatokkal.
Azután a legnagyobb lehetőségek az új hobbim űzésére, a golfozásra.
Mintha Milánóban, vagy Torinóban lennék.
Otthon érzem magam, csak egy kicsivel hűvösebb van, több az eső és a köd ...











