Vannak olyan területek nekünk labdarúgó edzőknek, amelyekről alkalmanként kapunk információkat. Márcsak azért is, mert ezek az ismeretek alapvetően nem hiányoznak a munka során. Mi mégis fontosnak tartjuk azzal a megközelítéssel, hogy egy alapszintű tájékozódás bizonyos területeken mindenképpen hasznos lehet a számunkra. Ilyen kérdés a koleszterin-szint problémája.

Ebben a kérdéscsoportban „duplán” vagyunk érdekeltek, hiszen játékosaink élettani értékei mellett fontos, hogy mi szakemberek is úgy éljünk, hogy a kispad okozta stressz hatásokat szervezetünk el tudja viselni.

 A zsiradékbevitel körüli érvelési variációk időről időre és országról országra változnak. Hol ajánlatos a vajas zsemle, hol életveszélyes. Olykor kizárólag olajjal kell főznünk, máskor minimum a libazsír engedélyezett. Hol tartózkodjunk a tojástól, hol fogyasszuk jó étvággyal. De mennyit és miért, és szükséges-e az állati zsiradék egyáltalán?
Ki ismeri ki magát?

Vérzsírok, triglicerid, koleszterin: mindannyiunk által gyakran hallott kifejezések, amelyeket általában valami titkos, baljós homály vesz körül. A legtöbben nem tudjuk, mik ezek pontosan, és mi a jelentőségük? A magas koleszterin szinttől mindannyian irtózunk, sokan valami káros anyagnak hisszük, pedig a szervezetünk számára nélkülözhetetlen vegyület.

A szervezet által termelt koleszterin résztvesz a sejtmembrán képződésben, szabályozó szerepet tölt be az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatok kialakításában, a nemi-, és a stresszhormon kialakulásában, az epe termelődésében és a D-vitamin képzésben. Élet-fontosságú az anyagcseréhez.
Szögezzük le: a koleszterin semmiképp sem egy ellenséges idegen anyag, bármennyire is ezt szuggerálja olykor némelyik reklám.
Sőt koleszterin nélkül nem tudnánk élni!
A koleszterinkérdés nem egyszerű, hiszen az említett pozitív hatások csak meghatározott mennyiségi értékek között valósulnak meg. A tartósan magas koleszterin és triglicerid szint hosszú távon kifejezetten káros. Ma Magyarországon a vezető egészségi és teljesítmény beszűkülési okokat a szív- és érrendszeri gondok jelentik. Ezeknek az egészségi problémáknak négy fő rizikófaktora van: dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás és magas vérzsírszint.
Remélhetőleg játékosaink nem dohányoznak, nem jellemző rájuk a cukorbetegség fajtái, és a labor eredményeik nem mutatnak magas vérzsír szintet.

Kétféle koleszterin van, és ezek egyensúlya adja az egészséges koleszterinszint kulcsát.
Az LDL koleszterin a „rosszfiú", amely felelős azért, hogy a koleszterin lerakódik az artériákban, és így közrejátszik azok elzáródásában.
A másik a HDL koleszterin a „jófiú", amelyet ma már hasznosnak tartanak, hiszen „aknaszedőként" működik, és visszajuttatja a koleszterint a májba, ahol feldolgozásra kerül és kiválasztódik a szervezetből.

Az egészéges, a közepesen szűkült és az elzáródás közeli artéria ábrája.

A tartós magas koleszterin- és trigliceridszint érelmeszesedést okoz, mely a szívkoszorúerekben is megjelenik, előidézve a szív oxigénhiányos állapotait, súlyos esetben az infarktust (a szívizomzat egy részének elhalását). Kimutatták, hogy a 10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát. A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékű koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható.
Ezeket a gondolatokat lefordítva egy céltudatosan készülő játékos részére annyit jelent, hogy a koleszterinszint rendszeres mérésével és beállításával sokat tehet, hogy szervezetét olyan állapotba hozza, amely megfelel a topfutball követelményeinek.
Mit tehetünk a vérzsírok szintjének csökkentése érdekében?

Először is célszerű a koleszterinszintet rendszeresen ellenőrizni (rutin laborvizsgálat). Kívánatos lenne, hogy a laboratóriumi vizsgálat során a triglicerid értéke ne legyen magasabb 2,2 mmol/l-nél, a koleszteriné 5,2-nél, viszont a HDL-koleszterin („jó koleszterin”) szintje 1,2-nél ne legyen alacsonyabb. Ha problémánk van a magas koleszterin értékkel, akkor életmódbeli változtatásokra van szükség.

Fontos a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, az esetleges súlyfelesleg leadása és a helyes táplálkozás. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a mérsékelt, rendszeres alkoholfogyasztás is jótékony hatással van a lipidszintünkre, de természetesen nem célravezető, ha a megelőzésnek kizárólag ezt a módját választjuk.

Milyen ételektől kell óvakodnunk?

Fontos az állati zsiradék fogyasztásának korlátozása, a növényi eredetűek javára, és a telítetlen zsírok fogyasztása, melyek képesek a vér koleszterinszintjét csökkenteni. Telítetlen zsírsavakat tartalmaznak egyes növényi eredetű zsiradékok, és a halfélék. Közismert, hogy az eszkimók a koleszterin gazdag táplálék mellett éppen a hallal fogyasztott telítetlen zsírsavak jótékony hatásának köszönhetik, hogy elkerüli őket az infarktus. A növényi eredetű táplálékok - szemben az állati eredetűekkel - egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.

Hazánkban évtizedeken át jellemző volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvező fordulat történt. Felmérések szerint ma már főleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelőzi a sertészsírét és a vajét. Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegőrző hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt.

Együnk több teljes őrlésű lisztből készült ételt! Korpás kenyeret, barna rizst és barna tésztát, zabkását - mindegyikük javít a koleszterinszinten.

Fogyasszunk alacsony zsírtartalmú tejtermékeket! A szója olyan zsírokat tartalmaz, melyek nem emelik az LDL koleszterin szintjét. A mérsékelt mennyiségű szójafehérje védelmet nyújthat a szívbetegségekkel szemben. Főzzünk olívaolajjal, továbbá válasszunk olyan ételkészítési módot, mely a minimumra csökkenti a felhasznált zsírmennyiséget. Ilyenek: a grillezés, a sütés vagy párolás teflon edényben. Kevesebb vajat vagy margarint használjunk. A halak, mint a makréla, a szardíniák, a lazac és a tonhal szintén hozzájárulnak a HDL-szint növeléséhez és a vér zsírszintjének csökkentéséhez. Ezek a halfélék gazdagok egy allicin nevű anyagban, mely emeli a HDL-szintet. Lehetőség szerint hús helyett minél többször válasszuk a halat, viszont ha húst eszünk, vágjuk le róla az összes látható kövér részt, és kerüljük a feldolgozott húsféléket, mint amilyen például a szalámi. A sovány csirke, pulyka és a vad húsa a legjobb választás.
Ha az életmódbeli változások nem vezetnek eredményre, lehetőség van a koleszterinszintet gyógyszerek segítségével kordában tartani, manapság ezek a szerek a leggyakrabban rendelt készítmények között vannak.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vérzsírok nem ellenségeink, sőt nagyon is fontosak a szervezetünk számára; a jóléti társadalommal együtt járó rendszertelen és helytelen étkezés, a testmozgás hiánya, valamint a zaklatott, rohanó életvitel azonban megváltoztatja zsíranyagcserénket is. Így kerülhetnek előtérbe a szív- és érrendszeri betegségek, melyek mára már sajnos népbetegségnek nevezhetők. Nagyon fontos tehát, hogy komolyan figyeljünk életmódunkra, hiszen olyan betegségekről van szó, melyek kialakulását késleltetni tudjuk, sőt meg lehet őket előzni.