Közeleg az éjfél, ismét eltelt egy év,
szívünkben feléled egy-egy régi emlék.
Felidézzük az elmúlt szép pillanatokat,
a tovaszállt, meg nem élt, tűnő álmokat.

Titokban reméljük boldog évek várnak,
nem lesz benne többé szomorúság, bánat.
Köszöntsük hát együtt a következő évet,
kívánjuk, hogy álmunk sose érjen véget.
Ehhez kívánunk nektek nagyon Boldog Új Évet!

A futball világa olyan, mint maga az élet. Küzdelmes, nehéz, örömteli és kacagtató. Sokan állítják, hogy futball nélkül is van élet, mások éppen az ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni bennünket. Bill Shankly, a legendás angol szakvezető mondta: „Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb."
Egy-egy rangos esemény, mérkőzés túlmutat sportbéli jelentőségén. Játékunk nemcsak közvetít, hanem összehoz. Összehoz vallásokat, civilizációkat és kultúrákat, és közösen ünnepelünk.
Ezekkel a gondolatokkal és egy kis összeállítással szeretne weblapunk hozzájárulni a szilveszteri hangulathoz, a jókedvhez.

Válogatás sportriportereink beszólásaiból:

• „Az angolok szokás szerint meglepően agresszíven kezdtek.”
  (Hajdú B. István)
• „Azt kell mondanom, amit már Dobó István is mondott 1566-ban az egri vár védése közben: feljöttek a törökök.”
  (Hajdú B. István)
• „Elszállt Andersson lába, most hozzák vissza a stadionba.”
  (Knézy Jenő)
• „A kapusnak komolyan kell összpontosítania, hogy ne dőljön el addig, amíg a labda odaér.”
  (Hajdú B. István)
• „A gól nélküli döntetlen végeredménye: nulla-nulla.”
  (Vitray Tamás)
• „Az ellenfél egyszerűen nem tud eljutni a Porto kapujáig. Pontosabban el tud, csak labda nélkül.”
  (Vitár Róbert)
• „Elnézést, csak leesett a mikrofonom és felnyomtam magamnak.”
  (Faragó Richárd)
• „És most 22-es számmal beáll a 22-es játékos.”
  (Vitár Róbert)
• „De nagy gólt lőttél Preisinger! Mondhatnám, hogy ez a Bélák napja, de hát ő nem is Béla, hanem Sándor.”
  (Siklós Erik)
• „Tizenegyes, érdekes döntés. De lássuk csak, az argentinok újabb támadást vezetnek, szinte lekopírozzák az előző akciót és tizenegyes újra. Azaz bocsánat, ez az előző ismétlése volt.”
  (Vitár Róbert)
• „Szegény Koszta, biztos „elátkoszta” ezt a pillanatot.”
  (Gundel Takács Gábor egy öngólról)
• „A Vasas kapusa, Kakas dobja ki a labdát, amely Farkashoz kerül, aki jól passzol Nyúlhoz. Ha hozzáteszem, hogy a játékvezető Maczkó, akkor itt az egész állatkert.”
  (Vass István Zoltán)
• „Milyen jól el lehetne adni ezeket a játékosokat, ha gépkocsik lennének. Az eladónak csak annyit kellene mondania: ezt nézze uram, alig futott.”
  (Vass István Zoltán.)
• „Zamorano kicsit későn tette be és nem is volt jó.”
  (Gundel Takács Gábor)
• „Ez a bíró is inkább áramot vezetne …”
  (Hajdú B. István)
• Pár éve, unalmas magyar NB I.-es mérkőzésről közvetítés. Egy kisfiú teljesen váratlanul belekiabál a pálya szélén lévő mikrofonba: „Én vagyok a király!”, mire kis csönd, majd Hajdú B.: „A királyt hallottuk!”

Riporterek más sportágakról:

• Atlétika verseny. Gerelyhajítás. A finn versenyző következik. Riporter: „a stadion légkörét átszelte a finngereje.” ….. Utána nagy csend.
  (Gyulai István)
• „És igen, itt jön a magyar zászló! A felső szín piros, a középső fehér, az alsót nem látom.”
  (Knézy Jenő az olimpián)
• „Itt nekem egy pillanatra mindenem elment…!
  (Faragó Richárd, a Salt Lake City-i téli olimpiáról, amikor megszakadt a közvetítés)
• „A nyolcvanas években volt egy NDK-s korcsolyázónő, akit úgy hívtak, hogy Anett Pötsch (kéretik fonetikusan ejteni). Gyulai István még riporter volt. A szöveg kb. így szólt: „A kis Pötsch, hogy megnőtt tavaly óta! …”
• „Budapesten nemzetközi fedettpályás atlétika verseny. Férfi 60 m gát.
  A rajtsorrend ismertetése. Riporter: „A négyes pályán a jónevű görög futó: Szteliosz Bizbasz.”
  (Fülöp László)
• „Dunaújváros - Ljubjana kézilabda mérkőzés. Az egyik szlovén játékos látványosan feldobja magát a hetesen belülre. Mire Gulyás László: „ Úgy eldobta magát, mint katona a kibiztosított rakétát!”
• Röplabdában a nyolcvanas években kezdték alkalmazni az úgynevezett felugrásos adogatást, amikor a szerváló játékos jóval a hátsó pályavonal előtt dobja fel a labdát és szinte a pályán belülről indítja a labda beütését. Magyarország egyik legismertebb, sokszoros válogatott röplabda-házaspárja a Buzek házaspár is már így játszott. Vitár Róbert közvetítése: „Buzekné, ahogyan a férje szokta, hátulról …!”

Végezetül néhány film a futball „komoly” jeleneteiből: