Tél van. Didergős reggelek, sok esetben jéggé fagyott, játékra alkalmatlan pályák az egyik oldalon, drága, de kicsi tornatermeka másik oldalon és két-három hónap tétmérkőzés nélkül. Nyugodtan nevezethetjük ezt az időszakot a nehéz helyzetben lévő magyar labdarúgás tragédiájának. Igaz, az utóbbi időben sok műfüves pálya épült. Ezek pályamérete változó. Van közöttük nagypálya is, de a többség kisebb területű. Ez önmagában nem baj, hiszen jó játékbeosztással, az edzések megfelelő előkészítésével és szervezéssel nagyon sok fejlesztő gyakorlatot, játékot tudunk játékosainkkal elvégeztetni.

Használjuk ki ezt a hosszú időszakot!
Készítsünk tervet, hogy mit szeretnénk ebben az időszakban megvalósítani!
Necsak az egyes edzésekre készüljünk fel, hanem az egész időszakra állítsunk fel célokat és feladatokat.

A termi edzések sajátosságai:

• Kiemelten tudjuk fejleszteni a játékosaink helyzetmegoldási képességét, - elsősorban a kis játékokon keresztül - ezen belül az egyéni (taktikai) támadó és védekező viselkedés, magatartást;
• Bármilyen „furcsán” hangzik, nagyon jól előkészíthetjük bizonyos nagypályás csapatjáték elemek alapelveit. Például a játék-ritmusváltását, a labdabirtoklást, a mélységi átadás jelentőségét. Az itt gyakorolt elemeket jól át lehet vinni a kinti, nagypályás játékba;
• Lehetőségünk van részletes hibajavításra, játékhelyzet elemzésre, anélkül, hogy „fáznának” a játékosok;
• Sok mérkőzést tudunk játszani 3:3, 4:4, 5:5 ellen;
• Sok játékost lehet mozgatni;
• A termi hangulatnak van egy különleges „feeling"-je: nagyon komoly munkát tesz lehetővé, jelentős terhelés mellett. A termi hangulat vidám és „jóleső munkát” eredményez;
• A futballra jellemző játék intervall terheléseket jól lehet adagolni.
  Van egy régóta érvényes alapelv: rövid, magas terhelés, minimálisan kétszeres pihenőidővel. A terhelések ne tartsanak két percnél hosszabb ideig.

Gyakorlat - technikai munka
Elvek:

• Pontosság;
• Sok labdaérintés;
• Folyamatos végrehajtás;
• Változatos, sok variációs gyakorlatok.

A gyakorlatok variálásának jellemzője:

• Irányváltások (óramutató járásával egyezően, illetve ellenkezően);
• A mozgás tempójának változtatása (lassú, gyorsabb);
• A pihenő (sarok vagy az oszlopban következő) játékosok gyakorlatba bekapcsolásának variálása;
• Labdacserék (a tornapadra történő passz után a másik labdájával kell folytatni a gyakorlást);
• Különböző passztechnika alkalmazása (belsővel, külsővel, teljes csüddel; valamint két láb között labdavezetés stb.);
• Több játékos „egyidőben” történő gyakorlása.