Az edző kulcsszerepe - III.
Nagy egyéniségek gondolatai
Sorozatunk legújabb részében Fabio Capello és Roy Hodgson beszél az edzők számára fontos kérdésekről. Ők is világosan, tisztán és egyszerűen beszélnek. Semmi ködösítés. Persze a hátuk mögött több száz magas szintű mérkőzéssel a kispadon - tehetik is. Különösen fontos most a tiszta hang, amikor a hazai pályákon többnyire média futball folyik! Ezek az elismert szakemberek azért nem ködösítenek, mert nincs szükségük rá.
Értik a szakmájukat, tudják, hogy működik a profi futball és ismerik az él-játékossá válás útját. Nincs szükségük figyelemfelkeltő bombasztikus hírekre, hogy felhívják magukra a figyelmet, elterelve azt a hozzá nem értésükről! Ez csak az alkalmatlan, hozzá nem értő, posztjához körömszakadtáig ragaszkodó vezető és edző munkaeszköze!
Fabio Capello
Az UEFA szaklapja a „Technician” arra volt kíváncsi, hogy: - miként határozná meg az edzői stílusát?
„Azt hiszem, az edző és a menedzser keveréke vagyok. Szeretek bekapcsolódni a klub menedzselési és adminisztratív tevékenységébe, és nem akarok - elkülönülve az egésztől - csak a szigorúan vett szakmai kérdésekkel foglalkozni. Szeretem, ha belevonnak mindenbe, ami a klub életében történik. Egy kissé úgy szeretnék tevékenykedni, mint az angolok. Hiszek a teljes szívvel végzett kemény munkában, a csapatszellemben és a fegyelemben. Mindig azt mondom, hogy ha egy játékos fegyelmezett, tiszteli társait és komolyan dolgozik, jönnek a jó eredmények.
Máskülönben a bíztató eredmények csak egy rövid ideig tartanak. A szisztematikus, tudatos munka a tartós siker folyamatos bázisa. Győzni, csak állandó koncentrálással, eltökéltséggel és fegyelemmel lehet. Ez nem feltétlenül egy merev fegyelmet jelent. A tiszteletet adó belső parancsról beszélek: tisztelet az edzőnek, a társaknak, és tisztelet az embereknek, akikből élünk. Szurkolóknak, vezetőknek.
Ami a játékstílust illeti, az mindenek előtt attól függ, milyen játékosaid vannak. Ha például gyors észjárású, erős akaratú játékosokkal dolgozom, nekem is alkalmazkodnom kell, miközben saját elképzeléseimet próbálom megvalósítani”.
Roy Hodgson
Véleménye szerint melyek azok a hangsúlyos irányok a csúcs futballban, amelyek taktikai és menedzselési szempontból meghatározóak? - tették fel a kérdést az UEFA szaklapjában.
„Ami a menedzsmentet illeti, egyértelmű a perspektíva! Sokkal gyorsabban és nyersebben ítélkeznek ma egy edzőről, mint a múltban! Ebből kifolyólag, egy edzőnek nagyon kevés tere van érvényre juttatni filozófiáját, menedzselési módszereit, stílusát, mert lehet, hogy az eredmények nem jönnek azonnal és nem lesz ideje megvalósítani elképzeléseit. Mindez azt jelenti, hogy a legmagasabb szinten az a képesség, hogy a pénzedet a legalkalmasabb játékosokra költsd, és mielőbb illeszt be őket a csapatba, sokkal fontosabbá vált, mint az a múltban volt, amikor a menedzsereknek több idejük volt játékosokat képezni arra, hogy igazán rendelkezésre tudjanak állni.
Ma az értékítéletet az edző fölött sokkal inkább vásárlásai, mint az elvégzett napi munka színvonala alapján mondják ki.
Ami a taktikai trendet illeti, sok mindenről beszélhetnénk, de én három elemhez ragaszkodnék:
Az első és legfontosabb: az ellentámadások minősége és a labdaszerzés utáni helyzetek kihasználási képessége!
Másodszor: a futball-fizikum tökéletesedése és a csapatjáték gyorsasága!
Nincs kétség a felől, hogy a játék gyorsabb lett. A játékosok kiválogatása is ezt tükrözi!
Harmadszor: kevesebb lett a nagy tempójú kitámadás a védők részéről a frontvonalban és a taktikailag döntő előkészületi területen lévő támadókra. Mindez részben a les-szabály új értelmezése miatt! A csapatok aggódva a félreértésekből adódó helyzetektől, mélyebben tagozódnak. A széleket is jobban fedezik, de elsősorban a saját védő térfelükön.
A sorozat második részét itt olvashatja.
Következik Rafael Benitez és Jürgen Klinsmann
/Folytatjuk/
