Kérdés lehet?
Tulajdonképpen nem, hiszen mindenki, még a dohányosok is tudják rá a választ.
Nem!
Mégis nekünk - EDZŐKNEK, TANÁROKNAK - az e területen való tevékenységünknek minden eddiginél hatékonyabbnak kell lennie! A dohányzást a WHO (World Health Organisation – az Egészségügyi Világszervezet) a XXI. század pestisének nevezi. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió meg szívja a cigifüstöt! A dohányzás következtében minden negyedórában meghal valaki.
Amellett, hogy maximálisan elismerjük és elfogadjuk dohányzás szervezetünket érő káros hatásait, ezen cikkünkben elsősorban a sportolásra (a futballra) vonatkozó részeket emeljük ki. Azokat a negatív hatásokra kívánunk rámutatni, amelyek egy fiatal, tehetséges labdarúgó élvonalbeli pályafutását alapvetően befolyásolják.

Kollégák!
Felelősségünk vitathatatlan.
Mi edzők a mindennapok rohanásában sokszor többet beszélhetünk a gyermekkel, mint a szülei. Tudnunk kell, hogy minden egyes játékosért harcolnunk kell!
Azért a játékosért is, aki soha nem lesz élvonalbeli játékos!
Mert nekünk elsősorban embert kell nevelnünk!

A dohányzás legjelentősebb káros összetevője a nikotin, amely az ember számára az egyik legerősebb méreg (!) Azonnali hatásként emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, szűkíti az ereket, negatívan befolyásolja az anyagcsere folyamatokat, a hormonok és a vitaminok (C, B1, B6) hatásait.

A dohányfüst 4,2%-át kitevő szén-monoxid a vérbe jutva a vörös vértestek oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz kapcsolódik. Ezzel a vörös vérsejtek 4-7%-át akadályozza az oxigénszállításban, ami a nem dohányzó embernél mért érték 23-szorosa.
A következő gondolatok sorsdöntők a futballista válás folyamatában!
Ugyanis a vér oxigéntartalmának csökkenése a test számos szövetének, sejtjének működését károsítja (lassítva a növekedést, a sebgyógyulást, a tápanyagfelvételt), csökkenti a szívizom oxigénellátását. Ez a későbbiekben kihatással van a felnőttkori életre, mivel súlyosbíthatja az esetleges koszorúér-betegség tüneteit, gyorsítja az érelmeszesedést.
Egy átlagos dohányos tüdejébe 10 év alatt 1 kg kátrány jut be. Ennek 70%-a lerakódik a tüdőben. Rákkeltő hatása ismert és bizonyított. A légutakat ingerli, köhögést vált ki, fokozza a légúti váladék (a köpet) mennyiségét és károsítja a légutak öntisztulási folyamatait. Emiatt dohányosokban gyakrabban alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok és gyógyulásuk elhúzódóbb lesz.

Leggyakrabban a légutakban és a tüdőkben alakulnak ki az eltérések. A légutak belső falát borító sejteknek és mirigyeknek a fentiekben már említett működészavara miatt igen gyakran alakul ki hörghurut és tüdőgyulladás (azaz heveny) és idült légúti gyulladás. Amellett, hogy gyakori tünet a köhögés és a köpetürítés, igen sokszor és főleg előrehaladott stádiumban légzészavar jön létre. Két idült légúti betegség legfőbb kóroka a dohányzás: az idült hörghuruté és a tüdőtágulásé.

Kollégák!
A fiatal játékos alkalmankénti köhögése, köpetürítése mögött cigizés is meghúzódhat!

A dohányzás leginkább azokat veszélyezteti, akik fiatalkorban szoktak rá a dohányzásra és felnőttként is rendszeres dohányosok maradtak. A felnőttkori megbetegedések és halálozási arányokat most kivételesen hagyjuk, hiszen minket, edzőket most elsősorban a fejlődő fiatalkori szervezet érdekel. Nagyon felelősségteljes a felvilágosító és az őrző tevékenységünk már csak azért is, mert sajnálatos módon a magyar családok nagy részében dohányoznak. Ne feledjük, hogy a tanulók 90 százaléka dohányfüstös környezetben nevelkedik. A fiatalok egyébként egyre korábban találkoznak először ezzel a káros szenvedéllyel és a rendszeresen cigarettázó gyerekek száma is nő.

Magyarország – mint annyi negatív példában itt is az élmezőnyhöz tartozik.

Hetente dohányzó 15 éves fiúk aránya

A Tüdőgyógyászat szaklapban, amely több mint 3000 diák válaszait dolgozza fel a következő megállapítások olvashatóak:

• „A 13 éves általános iskolások harmada túl van az első cigarettáján."
• „A 16-18 éves korosztályból a válaszolók közel fele tekinthető aktív dohányosnak."
• „Minden negyedik 18 éves függő dohányosként távozik a középiskolából. A rágyújtó fiatalok fele pedig kipróbált már valamilyen kábítószert is (!)"

Elszomorító!
Abban nem lehetünk biztosak, hogy az egyesületekben futballozó gyerekek között is ugyanezek az adatok jelentkeznének, ha átfogó felmérést készítenénk, mondjuk az NB. I-es klubok 12-18 éves játékosai között, de azt bátran állíthatjuk, hogy a fenti adatok mögötti tények azt mutatják, hogy nagy a leselkedő veszély a fiatal játékosainkra is.

A fiatalokat dohányzásra csábító tényezőket elsősorban két területre összpontosíthatjuk:

• környezetire és
• egy belső pszichikaira.

A környezethez a barátok, az iskolai környezet és a szülők tartoznak.
A barátokkal eltöltött idő egyik kelléke előbb – utóbb a cigaretta lesz, melyet a környezetének egy tagjától kap a játékos. A kipróbálás után – mivel a nikotinnak a szervezetre „kedvező” élettani hatásai vannak (eleinte enyhe serkentő hatás, éberebbnek érzi magát a használó, jó stresszoldó, feszültségcsökkentő) – a rászokás már nem nehéz. Sőt! A nikotin nagyon könnyen erős függőséget alakíthat ki.

E sorok írója a napokban, kora délutáni időpontban a XIII. kerület egyik fő utcáján autózott. Vége volt a napi tanításnak.15-16 éves fiúk, lányok jöttek ki az iskolából és húzódtak félre csoportosan az iskolaépületével szemközti oldalra, na meg leültek a villamos megálló padkájára. Szinte nem volt olyan fiatal, akinek a kezében, szájában ne lett volna cigaretta!!!

A belső pszichikai területhez a lázadás tartozik.
A cigizés szimbolikus lázadásként is működik. A gyermek az érettségét kívánja bizonyítani. Sajnos rosszul választva ki a rátermettségét.

Újjólag kiemeljük a felelősségünket, ugyanis ezen a területen nagy a szülői felelőtlenség és nemtörődömség. Ez elsősorban a napi megélhetésért folytatott rohanó küzdelem miatt van, hiszen a szülők „nem érnek rá” eleget foglalkozni a gyermekkel.

Anyagunkban a dohányzással kapcsolatos nevelői tevékenységünk fontosságát emeltük ki, bár tudjuk, hogy a nevelés alapvető színtere a család.
Az egyesület, de még az iskola sem csorbíthatja a szülők jogait és nem vállalhatja át kötelességeiket.

Köteles vagyunk azonban felismerni a családi nevelés hiányosságait, hátrányokat, segíteni azok csökkentését.