A cselezés a labdarúgó játék technikájának alapvető mozgása. Nélküle a játék nem lenne teljes és valljuk be nem lenne érdekes sem. A lelátón helyetfoglaló szurkolókat a mérkőzésen három dolog érdekli, a győzelem, a gól és az egyéni megoldások – amelyek a kapura lövésben és cselezésben jelentkeznek. Varázslatos dolog látni egy-egy a kívülálló számára szinte „megmagyarázhatatlan" cselt. Sok esetben nem is a cselező játékos az aki gólt lő, de a gólhelyzetet rendszerint ő teremti meg.

A jól cselező játékos nagy gondot tud okozni az ellenfél soraiban. Gyakran több védőjátékost is képes lekötni, ezáltal a társainak nagyobb lehetősége, területe van a játékhelyzetek megoldásához. Ez azt jelenti, hogy a jól cselező játékosnak minimum egy csapattársa üres, akihez szabadon passzolhat. Ebből a megállapításból viszont az következik, hogy a folyamatos csapatjátéknak feltétele a csel! Csellel tudunk megszabadulni a védőjátékostól, csellel lehet kényszeríteni a védelem átcsoportosítását a labdával jól bánó játékos irányába és fellazítani a védelmet a másik oldalon.

Ugyanakkor a felesleges, öncélú cselezések az utóbbi években megszűntek. Fegyelmezettebbek lettek a játékosok, igaz nem önszántukból. Leszűkült a területük, fegyelmezettebb lett a csapatjáték, a labdaelvesztések nagyon sokszor komoly veszélyt jelentenek a csapat védekezésében.

Kérdések merülhetnek fel a cselezés technikájával és a csapat stratégiájával kapcsolatban.

Milyen követelményeket támasszunk a cselekkel szemben?
Mikor hasznos?
Mikor nem célszerű?

A cselezés hasznos, ha:

• segíti a csapat elképzeléseit;
• nem gátolja a folyamatos játékot;
• a csel a támadás irányába történik;
• a saját vagy a társ helyzetbe hozását szolgálja;
• nem álló helyzetben történik;
• nem öncélú;
• a súlypontképzést szolgálva a pálya hosszanti tengelyének valamelyik oldalán;
• nem a közvetlen védelmi vonalban, vagy mögötte (pl. kapusnál) történik.

A csel nem más, mint az ellenfél tudatos megtévesztése. E tevékenységet végző játékos és a csapata időt, teret nyer a cselezés által ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az ellenfél kapujához. Ezek a mozgások természetesen a támadó csapat játékosaira vonatkoznak. Bár a védőjátékosok is végrehajthatnak cseleket. A védőjátékosok megtévesztő mozgásai, testcselei a labdaváltás pillanatát segítik. Egy-egy ilyen megtévesztő mozdulattal, mozgással a labda tulajdonváltását szorgalmazzák.

A csellel szemben támasztott elméleti „követelmények”:

• Hihető legyen;
• Olyan ritmusban történjen, hogy lehessen rá reagálni. Ha túl gyorsan végzi a labdás játékos egymás után a cseleket, nem lehet rá reagálni, mert az idegrendszeri folyamatoknak van egy ún. reakcióideje. A túlzottan gyors cselekre nincs idő rámozdulni; 
• Jellemző legyen az egyénre. Bár kétségtelenül sztárjátékosok „egyéni mozgásait” igyekeznek lemásolni az utódok, de a „másolás” sohasem lehet tökéletes, mert az egyéni mozgásszerkezet mindig érvényesül.

A cselezés alapjai:

• Labdakezelés két lábbal;
• Fordulékonyság;
• Hatékony megtévesztés;
• Trükkök a labdával;
• A labda folyamatos mozgatása illetve adott esetben megállítása;
• Önbizalom;
• Ritmusváltási képesség.

A cselezést és a labdavezetést a szakemberek általában egy kategóriába sorolás alapján oktatják, igaz tanításának nincsenek egységesen elfogadott alapelvei.
De abban minden edző egyetért, hogy a futball magas szakmaiságát csak a technikai tudás fejlesztésével, egyéniségek nevelésével és nevelődésével lehet biztosítani.

Általánosságban elfogadott alapelvek:

• Magas szintű ügyesség-fejlesztés;
• Labdaérzékelés fejlesztése;
• A boka és a labda folyamatos kapcsolata;
• Az egyéniség kibontakozásának támogatása, mint legdöntőbb elv.

Különböző iskolák vannak. Kettőt emelnénk ki.
A két legérdekesebbet.

A hollandoknál a 80-as évek végén és a 90-es évek elején a Coerver iskola, ahol is a holland szakember megfigyelte, aprólékosan elemezte a kor nagy játékosainak mozgását,  sajátos egyéni cseleit és ezeket építette be „labdaiskolájába”.
Nagyon látványos, pontosan kidolgozott módszer volt.

A Coerver féle módszer több alcsoportra osztható:

• A lábfej érzékelés kiépítése, amelyben minden helyzetben tökéletes kapcsolatban van a labdával, (nálunk elsősorban annak idején ezt a részt emeltük ki).
• Az 1:1 elleni játék fontossága. A labda megtartása, az ellenfél labdától való távoltartása, megtévesztő mozdulatok végzése, a cselezés alapmozgásai tartoznak ide, de ezek is a küzdelemben, a párharcban kell, hogy jelentkezzenek.
• A 2:1 elleni játék ismerete. A labdás játékosnak akkor van nagyobb lehetősége a védőt átjátszani, ha egy labda nélküli társ mellé (mögé, elé) érkezik, mert így a védő figyelme megosztódik.

Példa a Coerver módszerre:

A brazil iskola
A brazil futballiskola nem azonos avval a tévhittel, hogy az edző lemegy a tengerpartra és ott összeszedi a kész játékosokat. Az kétségtelen, hogy a brazil gyermekek a nap nagy részét futballozással, labdával töltik el, de a képzésükben megszámlálhatatlan kis helyi és nagyobb országos futballiskola vesz részt.
A brazil játékosok magas szintű cselező készsége elvitathatatlan, ez több dologból tevődik össze:

• „Érzik” a labdát. A képzési rendszerükben különböző labdatípusokkal dolgoznak (az utcai focit most nem beleszámítva). Játékeszközük a könnyű gumilabda, nehezebb futsal típusú labda majd az „igazi" mérkőzéslabda;
• Bármikor, bármilyen játékhelyzetben van egy labdás játékos, labda nélküli társa már érkezik hozzá segíteni;
• Hihetetlenül magas szinten tudják alkalmazni a ritmusváltásokat (labda mozgatásának a lassítását és a labda hirtelen felgyorsítását);
• Az érkező labdát a lehető leggyorsabban birtokba kívánják venni, ezáltal időt nyernek a labdával való további döntési helyzetekhez.
• Alapvetően kreatív játékot játszanak

Film a brazil iskoláról:

A több részes „Cselezni szabad” … sorozatunkban gyakorlati ötleteket is kívánunk adni a foglalkozások szervezéséhez.
Addig is néhány nagy egyéniség jellemző cseleiben merüljünk el.
Fantasztikusak.
Cristiano Ronaldo

Dennis Bergkamp (Arsenal)
Hihetetlenül precíz megoldásai miatt az európai labdarúgás egyik nagy egyénisége volt.

Zlatan Ibrahimovic, még az Ajax Amsterdam csapatában.
Mozdulatait látva nem csoda, hogy az Internazionale leigazolta.
A film címe: a „Cselkirály”