A koffein hatása a játékosra
Futballunk hőskorában - Sárosi Dr. és Titkos idejében, de ide sorolhatjuk az „Aranycsapat” játékosait is - a mérkőzés, edzés előtti kávézás ugyanúgy hozzátartozott a „szakmai felkészüléshez", mint a bemelegítés. Napjainkban a „szokásos” fekete kávén és fekete teán kívül nagyon sok olyan italt lehet fogyasztani, amelyeknek igen magas a koffein tartalma. Kétségtelen, hogy a koffeinnek élinkítő hatása van. Kérdés azonban az, hogy a sportoló szervezete mennyi koffeint visel el gond nélkül? De feltehetjük a kérdést úgy is, hogy a labdarúgónak szabad-e fogyasztani ilyen koffeindús italokat?
Van, aki több csésze kávét, teát, vagy több pohár koffeint tartalmazó üdítőt megihat rövid időn belül, anélkül, hogy különösebb hatását érezné, míg mások már egy adag után élénkebbek lesznek. Az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget. Jó azonban tudni, hogy az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffein mennyiség 300 mg.
Mindjárt a legelején tisztázzuk, sajnos rajta van a dopping listán. Aki versenyre készül, annak vigyáznia kell a mennyiségekkel (a tiltás kb. 6 csésze kávénak megfelelő koffein felett lép érvénybe, pontosabban: a vizelet koffeintartalma nem érheti el a 12 mikrogramm/ml értéket). Bár a koffein az erőkifejtés mértékére is hatással van, főként az állóképességet növeli. Így, bár használhatjuk rövid távú erőkifejtésekhez is, de inkább a hosszú távú, aerob igénybevételeknél előnyös a hatása.

Élettani hatások:
- javítja a reakcióidőt és a koordinációt (200-300 mg)
- fokozza a hosszabb állóképességi teljesítményeket (250-350 mg; 5-6 mg/kg)
- kisebb mennyiségben nem befolyásolja az erő- és rövid idejű állóképességi teljesítményeket (7 mg/kg alatt)
- aktiválja a központi és szimpatikus idegrendszert
- növeli a szabad zsírsav felszabadulást a zsírszövetből
- akadályozza a glükogenolízist (vagyis csökkenti a szénhidrátforgalmat)
- vízhajtó hatású.
Dopping vétség
- pozitív határérték: 12 mikrogram/ml a vizeletben
- 200 mg koffein 2-3 óra múltán 3 mikrogram/ml vizeletbeli koncentrációt eredményez
- gyakorlati határdózis napi kb. 300-400 mg.
A mennyiséget körültekintően kell megválasztani. Bár hihetetlenül növeli a teljesítményt - akár 40-50 %-al! - de ehhez egy 80 kg-os embernek kb. 6 csésze erős kávét, vagy 12 doboz kólát kell meginnia. Képzeljük csak ezt el, például egy mérkőzés előtt! Vajon milyen gyorsan indulna be a játékos egy labdára a „bendőjében” lévő komoly mennyiségű folyadékkal?
Nézzünk a tudomány segítségével a koffein hatása mögé!
| Kutatásokkal bizonyították, a koffein nemcsak élénkít, de a rövidtávú memória működését is befolyásolja, ezáltal javul a koncentráció és a figyelem. Az ember rövidtávú memóriája olyan élethelyzetekben aktiválódik, mint egy telefonszám megjegyzése, a bemutatkozó partner nevének memorizálása, vagyis minden olyan helyzetben a rövidtávú memória lép működésbe, amikor pillanatnyilag zajló megismerés zajlik. Amint azt kutatásokkal is alátámasztották, ezekre a folyamatokra hat jótékonyan a koffein. Innsbrucki kutatók ugyanis bebizonyították, a kávé nemcsak élénkít, de az agy figyelemért és koncentrációért felelős területének (munkamemória) működését is javítja. Megfigyelésüket mágneses rezonancia-vizsgálattal (MR) támasztották alá. A műszer segítségével egyértelműen kimutatható vált, hogy a koffein az agy munkamemóriájának területein látványos aktivitást idéz elő. Tizenöt kísérleti személy vállalkozott arra, hogy aláveti magát a koffein tesztnek: huszonnégy órát „koffeinmentesen” töltöttek, majd egy részük száz milligramm koffeint (ami körülbelül két csésze kávénak felel meg) kapott – mindeközben végig MR-szkennerrel követték a változásokat. A vizsgálat során az MR-vizsgálat kimutatta, a homloklebeny területe erőteljesen aktiválódik: ez a terület irányítja a rövid távú memóriát (munkamemóriát), az agy ezen területe felel a koncentrációért és a figyelemért. A kísérlet során ezenkívül azt is megfigyelték, hogy azok reakcióideje, illetve a kérdésekre adott helyes válaszaik aránya jelentősen jobban alakult, akik koffeint kaptak, szemben azokkal, akik nem fogyasztottak koffeint. A kutatások nem terjedtek ki a koffein hosszú távú memóriára, a normál agyfunkciókra gyakorolt hatására, illetve azt sem tudják pontosan meghatározni, hogy a kávé mennyi időn keresztül fejti ki hatását, illetve, hogy a koffein hatása mennyire dózisfüggő. |

Az utánpótlás edzőknek is komoly feladatuk van, természetesen a dobozos energiaitalok elterjedt fogyasztása miatt!
Kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjék a gyermekek étkezési szokásának alakulását, mivel a túlzott koffeinbevitel náluk könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet.
A játékosok legyenek körültekintőek.
Az a legjobb, ha szakemberrel, például az egyesület (Futballakadémia) orvosával, élelmezési szakemberével konzultálnak az élénkítő hatású élelmiszerek /italok/ fogyasztásáról.
Feltételezhető, hogy ezek a szakemberek folyamatosan kapcsolatban vannak az edzőkkel, játékosokkal. Hetente, havonta egy-egy előadást tarthatnak a játékosoknak az életviteli szokásokról és ilyenkor szóba jöhet a dohányzás kérdése, a reggeli fontossága, a folyadékbevitel döntő jelentősége mellett, a koffeint hatású italok kérdése is.
Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffein bevitelünket, fontos, hogy tisztába legyünk a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások élénkítő hatóanyag tartalmával. Ehhez következzék egy kis összefoglaló:
„Koffein-kalkulátor"
- egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg,
- egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,
- egy csésze fekete teában 20-90 mg,
- egy csésze zöld teában 5-30 mg,
- egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg,
- egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban (!) 10-30 mg koffein van,
- egy pohár (kb.2,5 dl) energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.
Ennek alapján általánosan elmondható, hogy koffein szempontjából a mérsékelt fogyasztásnak naponta kb. 3 csésze kávé felel meg. Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörköléstől, elkészítési módtól, a főzési időtől), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől.
Az üdítőipari termékek között segíti az eligazodást, hogy a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó italokon - az Európai Unió 2002/67/E irányelvével összhangban - a koffein jelenlétét fel kell tüntetni.
|
|
Fontos szempont, hogy különböző élénkítő italok a koffein mellett - az ízesítéstől függően - egyéb összetevőket (pl. cukrot, tejszínt, stb.) is tartalmazhatnak, amit szintén figyelembe kell venni a fogyasztásnál, hiszen befolyásolják a testtömeg alakulását, és ezzel összefüggésben az egészséget.









