Vannak dolgok az életben, amelyek természetüknél fogva megmagyarázhatatlanok.
Vannak érzések az életben, amelyek könnyet csalnak ki a szemünkből, ugyanakkor megmagyarázhatatlanok.
Vannak élmények az életben, amelyekről csak azok tudnak mesélni, akik átélik, mert mások számára megmagyarázhatatlanok.
Vannak emberek az életben, akiknek az érzéseit, gondolatait mi köznapi emberek nem tudjuk felfogni, megérteni, mert ezek a gondolatok számunkra megmagyarázhatatlanok.
Ilyen futballista Robert Spotswood.
Robertet csak könnyes szemmel lehet csodálni.
Ő sportágunk mindennapjanak a hőse.

Történt valamikor egy baleset az elmúlt években.
A dátum nem is számít, a körülmények sem.
A végeredmény viszont igen.

Robert Spotswood az USA egyik kórházának (Carraway Methodist Medical Center) ágyában arra ébredt, hogy a jobb lába eltűnt.
Hirtelen nem tudta mire vélni a dolgot, nem emlékezett semmire.

A fiatal Robertnek sokat jelentett a futball.

„Hat évesen kezdtem el focizni - meséli, mellette azonban kosárlabdáztam és teniszeztem is. De a futball világa volt számomra az igazi csoda.
A teljes boldogságot a labdarúgás jelentette. 16 évesen kimondottan ügyes játékosnak számítottam. A szakemberek is felfigyeltek rám és jó esélyem volt arra, hogy bekerüljek először a területi válogatottba, majd az USA korosztályos csapatába. Szüleimmel és edzőimmel együtt úgy láttuk, hogy szép jövő előtt állok”.

Azonban jött egy nap, ami megváltoztatott mindent.

Augusztust írtak.
Bulizni volt haverjaival. Kettő vagy talán négy sör után hazaindult. Sajnos az apja Range Roverjét vezetve. Ostoba módon több mint 80 mérföld sebességgel feltekerte az autóját egy fára. Nem volt egyedül. Barátjának, aki mellette - bekötve - ült semmi baja nem lett. Robert a baleset alatt és után szinte végig magánál volt. Utólag azt mondja, szinte átélte a saját végzetét. Érezte, hogy közeljött a „halál pillanata”.
Majdnem minden csont eltört a testében. A karjai, a bordái, tüdői összeomlottak, a medencéje elhasadt, harmadfokú égései voltak a lábán.
Teljesen kiszolgáltatott helyzetben volt, elkészült a távozásra, de a csoda megérkezett egy mentődoktor személyében.
Ez a doktor és Carraway Lifesaver helikoptere megmentették a tinédzser életét, majd az álmait is visszahozták. Ugyanis az első diagnózisok alkalmával a konzíliumot tartó orvosok úgy döntöttek, hogy a csípőnél kell eltávolítani a menthetetlen jobb lábat. Egy ortopéd orvos azonban vállalva a felelősséget eldöntötte, hogy ez teljesen felesleges, elég a térd fölötti amputáció.

„Megmaradtak az álmok”!
Ezt a gondolatot csak a későbbiekben érhetjük meg.

Csapattársai már az első napokban meglátogatták. Szinte nem is tudtak Robertnek mit mondani, csak körbevették és nézték. Majd a látogatás végén, ahogyan az ajtó felé tartottak, az volt az érzésük, hogy barátjuk „elsüllyed” a futball számára. Többekben felmerült az is, hogy egy idő után az élet iránti szeretete is távozni fog. A látogatás pillanataiban Robert gondolatai is kavarodtak. Örült barátainak, csapattársainak, de közben arra gondolt, hogy sajnos soha nem fog velük játszani. Ez az érzés sokkolta, jobban fájt neki, mint a lábának az elvesztése. Hogyan fog élni a futball nélkül?

A baleset után egy évvel Robert Spotswood megint futballozott.

Sőt kis idő múlva az USA nemzeti amputáltfutball-csapatának a játékosa lett.
Spotswood úgy döntött, hogy nem adja fel a szenvedélyét. Hat hónappal a balesete után, újra sportol: futballozik és szörfözik.

Robert Spotswood életének nagy részében – amikor nem futballozik - egy végtagpótlást használ. Amikor azonban labda kerül a közelébe „kétlábú" játékossá válik.

A játékosok - így Robert is - az alkarukra erősített mankókkal mozognak, így válnak „kétlábú játékosokká”. Ez a fajta technológia alkalmazása lehetővé teszi a számukra a kellő mozgékonyságot és sebességet.

„Az egész életemet a mozgás, a futball jelentette, egy ideig elvette tőlem a jó Isten, de aztán visszaadta a számomra.”
Tulajdonképpen ez az egész megmagyarázhatatlan.
Tényleg az?

Robert történetét Solomon Crenshaw-n keresztül mutattuk be egy amerikai weboldalon megjelent hír alapján, amely az amputált sportolók futballozására hívja fel a figyelmet. (Amputee Soccer)

Idézet az Amerikai Labdarúgó Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatából: /501 (c) non profit szervezeti egység.
Küldetésünk:

1. Társadalmi önbecsülést, önbizalmat és interaktivitást szerezni azon játékosaink részére, akik az élet által vezérelve az amputáltak közé jöttek, életüket, sportszenvedélyüket a futball játék határozza meg és itt érzik boldognak magukat.
2. Biztosítani kell ezen játékosok részére, hogy fejleszthessék képességeiket ahhoz, hogy teljes életet éljenek és méltón képviseljék az Egyesült Államokat a nemzetközi Amputált Futball versenyeken és a Paralimpiai küzdelmekben

Képek a weblapról:

Ehhez csak annyit lehet hozzáfűzni: ők a futball hétköznapjainak csodái!