Az edző nagyon sokat tud segíteni játékosa fejlődésében. A jól felépített, napi edzések alapvetően segítenek a játékosok egyéni készségeinek és képességeinek az érvényesüléséhez. Az igazán jó edző rávilágít a játék legfontosabb részeire. Melyek ezek? Mindenekelőtt a kombinatív játék alapelemeire, a labda nélküli mozgások fontosságára, a labdás technikai és taktikai gyakorlatokban érvényesülő törvényszerűségekre, de ide csatlakozik a játék látásának, és az előregondolkodásra való tanítás fontossága is.


A gondolkodás és a játék.

• A gondolkodás maga az élet és ezért játék is.
• A játék kommunikáció és ezért gondolkodás is.
• A gondolkodás interakció és kapcsolatteremtés, kontroll és elengedés, ezért játék is.
• A játék mozgás, próbálkozás, gyakorlás és felfedezés, mely magas fokú gondolkodást igényel.
• A gondolkodás érzelmeink és szenvedélyünk szavakon túli kifejeződése, ezért egyfajta kontrollált játék.
• A játék önmagunk elhelyezése, a mozgás önkifejezés, önmegismerés, mely gondolkodáson alapul.

A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek az a célja, hogy a gondokra, problémákra megoldást találjunk. Az hogy gondolkodunk, azt jelenti, hogy vannak problémáink, amit meg kell oldanunk. Egyesek szerint a gondolkodás az agy nyelve, tehát az agy így fejezi ki szándékát. A gondolkodásnak több megközelítése ismert.
A játék oktatási menetéhez gondolatunk: jobb ha felkészülten várjuk a lehetőségeket, mint ha a lehetőség készületlenül talál. Vagyis az edzéseink összeállításánál abból kell kiindulnunk, hogy az állandóan módosuló játékhelyzetek egymást követően újabb és újabb feladatokat jelentsenek a játékosok részére. Ez a helyzet állandó problémamegoldást igényel, melyek a tanulási folyamatot megalapozó megismerő funkción keresztül jelentkeznek.

Már említettük: a megismerés kategóriája átfogó fogalom, amelyhez a következő területek tartoznak és amelyeket a cikksorozatunk előző részeiben már elemeztünk:

• figyelem, megfigyelőképesség (sorozatunk 1. része, olvasható itt )
• érzékelés-észlelés (sorozatunk 2. része, olvasható itt )
• emlékezet (sorozatunk 3. része, olvasható itt)
• gondolkodási funkciók (befejező, 4. rész)

A gondolkodás a legmagasabb rendű megismerési funkció.
Nem egyszerű folyamat, mert mindenekelőtt célirányos, céltudatos tevékenységet igénylő, amelyben a játékos, mint egész személyiség vesz részt.

(Platontól idéztünk, aki természetesen nem a futball oktatására vonatkoztatta gondolatát, hanem az "emberrel való bánásmód"-ra, mintegy törvényileg fogalmazta meg!)

A gondolkodás folyamatát megalapozó célok:

• Önmaguk megismerése, felismerése
• Szűkebb és egyre bővülő környezetben, esetünkben a futballjátékban való eligazodás
• Az egyre ingergazdagabb környezetben való magatartás
• E környezetre való hatás gyakorlása.
• E környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
• E környezetben való kommunikáció

A gondolkodás folyamatát megalapozó feladatok:

• A játék környezetének megismertetése, felfedeztetése.
• A futball fogalmi rendszerének kialakítása, az eddigi és a tanulandó ismeretek rendszerezése,
• A játékban jelentkező különbségek játékosok általi megfigyeltetése
• Analizáló (azonnali elemző)- és szintetizáló (összegező) képesség fejlesztése.
• Általánosítás, konkretizálás.
• A játék „apró” részleteihez való ismeretek fejlesztése:
• Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
• Testfogalom fejlesztése.
• Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
• Elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
• Hangulatok, érzelmek felismertetése.

• Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése

A futball lényege, a játékként végzett tevékenység öröme!
Ez a megállapítás vonatkozik az utánpótlás futballra, de a profi futballra is.

A gondolkodás fejlesztését igénylő játékok elsődleges haszna az, hogy felkeltik a játékos érdeklődését, s tevékenységre sarkallja őt. Változatossá teszi az éppen időszerű tananyagot. A hatékony tanítás egyik jellegzetessége az, hogy többféle tanítási módszert használ. A játékok pedig éppen arra jók, hogy változatosságot vigyenek bármely tantárgy oktatásába, mivel biztosítják

• az egyéni tanulást,
• a tanulópárban való tanulást,
• a kiscsoportos tanulást,
• a nagyobb csoportban, illetve csapatban végzett munka lehetőségét.

A gondolkodást is meg kell tanulni ...
Felvetődik a kérdés, vajon a kreatív gondolkodás tanulható, tanítható dolog, nem velünk született képesség?
Is-is.
Nyilvánvalóan képesség, amelynek köszönhetően a kreatív agy felismeri a lehetséges összefüggéseket, de ezzel a képességgel kell tudni bánni is. Minden készség, képesség használatához, fejlesztéséhez módszereket kell elsajátítani, a kreatív gondolkodás fejlesztésének pedig több, de mindenkor a játékból kiinduló módszere van. A mindenkori külső „felkeltő” ingerektől az adott feladattól függ, hogy szükséges-e egyáltalán a gondolkodás.
Ha megfelelő ingerkörnyezetet biztosítunk a játékos részére és benne is megvan a tehetség, akkor ezek a kreatív gondolkodás eredményességét segítik.
Az, hogy kreatívan gondolkodunk, azt jelenti, hogy vannak problémáink, amit meg kell oldanunk.
Egyesek szerint a gondolkodás az agy nyelve, tehát az agy így fejezi ki szándékát.
Vagyis
A futball (is) a fejben dől el ...