Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményünk és személyes tapasztalataink szerint állítjuk, hogy a labdarúgó edzők (még utánpótlás szinten is!) különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett, akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag szakirodalom foglalkozik az edzői stressz-szel, illetve a stressz-szel való megküzdés hatékony módszereivel.

Az edzők stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a jelentős részük képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az egyesületi vezetés, a szülők és a játékosok támasztanak. Az edzők közötti kollegialitás hiányáról pedig ne is beszéljünk! (Rosszindulatú versengésekről, fúrásokról sajnos mindenütt hallani …)

Az edzők belső feszültségét kiváltó stressz okokat az alábbi tényezőkben határozhatjuk meg:

• a játékosok magatartási problémái által okozott megterhelés;
• a játékosok folyamatos irányítása, ellenőrzése;
• a hatékony munkát hátráltató munkakörülmények;
• az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya;
• a problematikus kollegiális viszonyok;
• a szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok;

Természetesen az egyes klubok „stressztérképe” külön-külön is megrajzolható azok részéről, akik ott dolgoznak (!), s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”, hiszen a edző- stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott egyesületi „klíma”.

Az edzői szakma „személyiségfogyasztó” szolgálat. Magányos foglalkozás, a nevelő feladatot ellátó felnőtt igazi, valós társak nélkül, elkülönülten végzi a játékoktatás, tanítás munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális segítségkérés elutasítása, az önértékelési bizonytalanság, a munka sikerélményének szűkössége, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a magyar edzői kar többségét.
A stresszről és az általa okozott problémákról már volt szó.
Többször írtunk a témáról.

A legfontosabb „megelőző" alapelvet, most közöljük:

Tudjunk nemet mondani!

A túl sok felelősség is feszültséget okoz. Ismerjük meg a határainkat és maradjunk azokon belül. Tudjunk nemet mondani lelkiismeret-furdalás nélkül!

Arra pedig, hogy hogyan küzdjünk ellene, sokaknak van valami módszere. Tulajdonképpen mindenki használ valamilyen stressz kezelő stratégiát, csak vannak köztük sikeresebbek és kevésbé sikeresek is.

Sikertelen stressz kezelő stratégiák

A legkevésbé sikeres módszerek a nyugtató szedése, az alkohol és a cigaretta fogyasztás. Bár vitathatatlan tény, hogy utána átmenetileg kissé nyugodtabbnak érezzük magunkat, hosszú távú káros hatását mindenki ismeri. Az alkohol és a cigaretta helyett olyanok is akadnak, akik egyszerűen csak esznek. Mindenfajta feszültség ellen úgy védekeznek, hogy bekapnak valamit. Ez persze elhízáshoz vezethet. Vannak, akik egy fáradt, stresszes munkával töltött nap után lerogynak a tv elé, vagy a neten szörföznek.

 

Ezek a stratégiák sem az igaziak, hiszen nem állítják vissza az egyensúlyt, csak a pihenés érzetét keltik. Ezeknél hatékonyabb a társaságba járás, mely ugyan szintén nem pihentet teljesen, de legalább úgy szórakozunk, hogy közben emberi kapcsolatokban vagyunk.

Hatékony stratégiák

A mozgás
Az egyik leghatékonyabb stressz kezelési mód a sportolás, sétálás, mindenfajta mozgás. Mozgáskor a stressz által termelődött hormonok hatásai értelmet nyernek. A szapora szívverés, gyors légzés, magas vérnyomás stb. mind hasznossá válik, és az edzés során szépen visszaáll az egyensúly, nem fordul a szervezet ellen. Ugyanakkor a szervezet megszabadul egy csomó méreganyagtól és endorfin szabadul fel, amely a boldogság érzetét kelti.

Gyógynövények
A kamillateáról tudjuk, hogy remek gyulladásgátló, de nem szabad megfeledkeznünk enyhe nyugtató- és idegerősítő hatásáról sem. Ezért egy-egy pohár kamillatea jótékony hatású, különösen este, lefekvés előtt.
A levendula virága a fürdővízbe téve fejtheti ki hatását.
A 18. század óta ismert, Paracelsus által kifejlesztett karmelitavíz egyik fő hatóanyaga a citromfű volt, amely szintén nyugtató hatású.
A ginzeng a mellékvesére kifejtett hatása révén segíti a szervezet stressz-szel szembeni ellenállását.

Az állattartás
A háziállatok tartása, közelsége sokaknak segít a stresszes mindennapok leküzdésében. Itt mindenekelőtt a kutya és a ló tartására lehet gondolni. A velük való őszinte és önzetlen baráti kapcsolat nagyon sokat jelent mind a két fél számára. Ugyanakkor nehéz ezt a kapcsolatot az edzőnek felépíteni, mert alapvető kívánalom, hogy az etetés, a sétáltatás történjék mindig ugyanabban az időpontban, vagy ha ez nem megy, legalább valamiféle rendszert igyekezzünk az állat életébe vinni. A kutyák például nagyon szeretik a rendszerességet, ezért még a heti egy koplaló napot is minden további nélkül megszokják, ha a gazda következetesen alkalmazza. Ehhez családi segítségre van szüksége!

A természet közelsége és ereje
Jótékony hatással van az egészségre az, ha valaki a természet közelében él. A pszichológus kutatók azt gondolják, a zöld területek segítenek a stressz oldásában, és több lehetőséget kínálnak a a meglévő belső feszültségek feloldására. Szerintük a szabadban végzett testgyakorlatok és a jobb minőségű levegő szintén hozzájárul a jobb egészségi állapothoz.

A masszázs
A masszázs jót tesz stressz, fejfájás, nyak-, hát- és válltájon jelentkező izommerevség esetén, felpezsdíti a nyirokkeringést. Akár szakértő, akár hozzátartozó végzi, pozitív hatása vitathatatlan.

A zenehallgatás
Oldja a stresszt, és relaxációt okoz. Lazító hatás gyakorol, csökkenti a stresszt, pontosabban az azt jelző kortizol hormon szintjét. A kutatók úgy gondolják, hogy az örömöt okozó zene hallgatása az agyban endorphin felszabadulást okoz, ez a „boldogsághormon” pedig egészségvédő hatású.

A nevetés A nevetés nagyszerű eszköz a stressz ellen. Tanulmányok bizonyítják, hogy a nevetés mérhetően csökkenti a felgyülemlett feszültséget, és mérhetően erősíti az immunrendszert! Nevetéssel több vért juttatunk az agyba, aminek hatására endorfin (a boldogsághormon) termelődik.

 
Az alvás
Vannak olyan reggelek, amikor nemcsak testileg érezzük magunkat frissebbnek, hanem szellemileg és lelkileg is úgy érezzük, teli vagyunk energiával és nincs rajtunk az a nyomás, ami előző nap még jelen volt.
Orvosilag igazolt tény, hogy alvás alatt erősebben csökken a kortizol hormon szintje a vérben, mint éber állapotban. S az is igazolt, hogy az alvás álmodási fázisában a legerősebb a kortizol csökkenése. Ha valakit mindig felébresztenek az álmodási fázisában, (vagy valaki mindig felébred magától, mert lidérces álmai vannak), pár nap alatt kialakulnak azok a tünetek, amelyek a súlyos stresszben élőknél van jelen. Ebből egyértelműen kiderül, hogy nem az alvás mennyisége, hanem milyensége határozza meg, hogy mennyire pihentető.
Attól, hogy többet alszunk, nem leszünk kevésbé stresszesek. Az alvás mélységén múlik, hogy mennyi stressz oldódik fel. A mély, nyugodt éjszaki alváshoz hasonló állapotot el lehet érni relaxációs technikákkal is.

Források
Pedagógiai Szemle
ehow.uk
columbianmissian.com