Beadás az alapvonalról – 1. rész

karcsi, sze, 2010-03-17 20:02

Játékunk lényege a gól, a győzelem. A gólok szakmai előzménye több mint 60 százalékban a beadás. Mondhatnánk: a jó beadás gólt szül. Ha a szélről érkező beadás megfelelően érkezik ma csatár elé, akkor már csak a befejezőn múlik, hogy a szurkolók összeborulnak a siker láttán, vagy bosszúsak a kihagyott helyzet miatt. Egyértelmű, hogy a legveszélyesebb hely, ahonnan be lehet adni a labdát az alapvonal. Ugyanis amikor az alapvonalról passzolják vissza a labdát a támadók a befejezéshez, akkor a védők szemben állnak a saját kapujukkal.
Ebben a helyzetben több mint valószínű, hogy a védők szögletre mentenek, vagy „ütik-vágják” a labdát akárhova, de el a kaputól jelszóval. Sőt az öngól lehetősége is jelentkezik, mint „végső megoldás”.

Annak, hogy egy beadás minél használhatóbb legyen, több feltétele van.
Fontos, hogy a beadó játékos felnézzen és az adott pillanatban kell döntenie, hogy hová akarja irányítani a labdát, ha megtalálja a megfelelő célt – a megfelelő területet, akkor már csak a „címzettnek” kell pontosan érkeznie.
Azt hisszük az előbbiekben megfogalmazott célt, mindenki ismeri.
Mégis vannak bizonyos alapszabályok:

A beadó játékosnak nem szabad a labdát a kapushoz túl közel beadni.

A beadó játékos a kaputól kanyarítsa el a labdát, mert ha visszafelé tekeredik - a csatár útjába - akkor a rámozgó befejező játékos előnyös pozíciót tud felvenni ezen labdára indulásnál.

Ha van lehetősége a beadó játékosnak, akkor próbálja meg „kicsalni a kapust” a kapujából.

Rajzban ezek az elvek a következőképpen „néznek ki”:

A szögletzászló környékéről történő beadási lehetőség esetén:

„A" zóna. Hosszú oldal.
Ide azért célszerű játszani a labdát, mert ki lehet kerülni a kapus esetleges védőtevékenységét, a kapusnak a beadás előtt a rövid oldal felé is biztosítania kell, és innen viszont már nem ér át a hosszú oldalra.
„B" zóna. Elsődleges befejező zóna.
Ide azért célszerű játszani a labdát, mert a befejező játékosok közül egy vagy kettő lendületből ide érkezik és a védőt/védőket megelőzve elsőnek érhetik el.
„C" zóna. A rövid oldali befejező zóna.
A védőt megelőzve vannak olyan „speciális” játékosok, akik képesek az utolsó pillanatokban megelőzni a védőt és a kapust és a labdát elsőnek elérve a kapuba továbbítani vagy maguk mögé pörgetni a labdát, ahova társuk érkezik.
„NO” zóna. A kapus zónája.
Ide lehetőleg ne adja be a labdát a szélső pozícióban lévő játékos. (Bár a kapus és a védők hibájából innen is esik gól, de célszerű ezt a részt kihagyni.)

A büntetőterület oldalsó területéről történő beadási lehetőség esetén:

„A" zóna. Hosszú oldal. A kapusok nehezen mozdulnak ki erre a területre, elsősorban azért, mert nagy a hibázási lehetőségük, bár a labda hosszú repülési ívét tekintve ez nem tűnik lehetetlen játékhelyzet megoldásnak.
„B" zóna. A támadó a védők között felugorva, azokat megelőzve hatékonyan fejezheti be az akciót (lásd az utóbbi időben Wayne Rooney góljait)
„NO” zóna. A kapus zónája.

Az alapvonal és a büntetőterület sarkáról történő beadási lehetőség esetén:

„A” zóna. A beadás kerülje ki a kapus és a védők lehetséges mentését.
„B” zóna. Visszagurítás a mélyből érkező támadók felé. Ez esetben célszerű, ha a rövid oldalra már egy támadó érkezik és mögé jön a beadás.
„C” zóna. A rövid oldalra lendületből érkező támadó lábára történő „ütempassz” az esetek nagyrészében sikeres.
„NO” zóna. A kapus területe

Gyakorlatok:
1.

Cél: szélső területről belőtt beadások értékesítése, érkezések megszervezésével
Játékterület: 2 félpálya, a kapuelőtértől 20 méteres sáv
Játékosok: egy - egy szélső játékos (beadó pozícióban), 3 érkező játékos folyamatos szerepcserével, a kapuban váltott kapusok
Érkezések:

„A” területről belőtt labda esetében: rövidre, hosszúra, középre érkezés

„B” területről belőtt labda esetében: rövidre, visszagurításra a rövid mögé és a hosszúra érkezés.

Szabály: mindig a szélső játékos határozza meg, hogy honnan, melyik területről adja be a labdát, ehhez a mozgáshoz kell alkalmazkodnia a befejező játékosoknak. A befejezéseket illetően az edző meghatározhatja, hogy a labdát egyből kell kapura küldeni, vagy a les szabály figyelembevételével meg lehet játszani egy társat, aki a kapott labdával befejezi az akciót.
Variációk: az edző középen védekező játékost szerepeltethet passzív vagy aktív feladatta
Kulcspontok: a beadás technikai végrehajtásával kapcsolatos követelmények: pontosság, megfelelő erő, érkező játékosok területének megjátszása,

Cél: 6:6 elleni játékban a szélső területről belőtt, visszagurított beadások értékesítése, az érkezések megszervezésével
Játékterület: félpálya, az oldalvonalak kapu irányába történő levékonyításával el tudjuk kerülni, hogy nagyon „szélesek” legyenek a beadások. A "vékonyítással" a beadási szöget le tudjuk szűkíteni.
Játékosok: 2 x 6 fő + 2 kapus
Felállás: 4 védő (középpályás), 2 belső ék,
Szabály: a négy védő (középpályás) közül a játékban az egyik szélső helyzetben bead, a másik a két ék mozgásától függően támadást befejező pozícióba megy fel. A játékot a kapus indítja a a védőknek kigurított labdával, innen kell felpasszolniuk az ékek felé a labdát, akiknek a feladata megtartani, majd a felfutók felé területre lepasszolni a labdát.
Érkezések: az ékek közül az egyik a rövidre a másik mögé érkezik, míg a védőtérfélről egy játékos a kapu előtti középső és „hosszú” részt futja be.
Játékhelyzetek:

Amennyiben a kapus véd, azonnal kidobhatja egy kontratámadásra a labdát.

Sikeres támadás befejezés esetén a játékosok alapfelállásba rendeződnek és a gól kapó csapat kapusa indítja a játékot.

Ha a labda az oldal-, vagy alapvonalnál hagyja el a játékterületet, úgy a védekező csapat kapusa indítja a játékot, a játékosok alapfelállásba rendeződése után.

Szerelés esetén folyamatos a játék

Kulcspontok:

Életszerű játékhelyzetek, mivel a védők vannak fölényben, őket kell megelőzniük a támadóknak

Variációk:

az érintések számának korlátozása, (a védőknek pl. három érintés, a csatároknak csak egy), gyors befejezéseket követel meg.

Megjegyzés: célszerű három (négy) csapattal játszatni ezt a játékot, így egy (két) pihenni tud – 3 percenként csapatcserével.

Cél: szélső területről belőtt beadások értékesítése, érkezések megszervezésével
Játékterület: 2 félpálya, a kapuelőtértől 20 méteres sáv
Játékosok: négyes csoportban (egy játékos középpályás/védő, egy szélső ék, egy belső ék, egy belső középpályás/védő pozícióban), a kapuban váltott kapusok
Feladat: koordinációs gyakorlat a rajz szerint
Variációk: