Szemvizsgálatok.
Érdekes hírre bukkantunk a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapján: „A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapatai és a Videoton felnőtt csapata kötelező szemvizsgálaton esett át a Fehérvár Technikai Centrumának Orvosi Központjában. Dr. Kator Miklós, az Akadémia főorvosa a vizsgálatokról a következőket mondta: „A kötelező szemvizsgálat három okból is hasznos a szakmai-orvosi stáb és a játékosok egészsége szempontjából. A terheléses, állapotfelmérő vizsgálatoknál a látótér, a környezetészlelésről, a periférikus látásról vonhatunk le következtetéseket. A szemfenéki állapotból a szervezet általános regenerációs képességéről tudunk meg információkat.

A látásképesség, tengelyferdeség esteleges dioptriás eltérés pedig a látás képességgel van szoros kapcsolatban.”

A vizsgálatunkat rendszeresen szeretnénk megismételni, hiszen az a célunk, hogy ha esetleges romlás következik be a látásban, időben felismerjük a problémát és a játékosoknak - a fiatalabbaknak a tanulásban is - tudjunk segíteni!”

Látótér, környezetészlelés, periférikus látás, látásképesség, szemfenéki állapot stb. mit jelentenek ezek a kifejezések? E fogalmak közül most kettőt emelünk ki: a látótér és a periférikus látás kifejezését.
Az információk összegyűjtése folyamán érdekes dolgokról olvashatunk.

A látótér

A látótér az a része a minket körülvevő térnek, amit egy szemmel, egy pontra fixálva, egyszerre belátunk. E körül is nagyon sok mindent észlelünk, anélkül, hogy a szemünket más irányba mozdítanánk. Ezt az egész észlelt területet nevezzük látótérnek.

Megkülönböztetünk egyszemes (amit csak egy szemmel látunk) látóteret és kétszemes látóteret. A középső részen, centrálisan a két szem látótere fedi egymást. Ilyen a mi térlátásunk A látótér jelzi a glaukómás károsodást. A látótér kiesések kezdetben gyakran a külső részeken (periféria) alakulhatnak ki, de felléphetnek a látótér centrumához közel is. Ennek az eseménynek a felismerése a beteg számára szinte lehetetlen, különösen, ha ezek a folyamatok lassan lépnek fel. A centrális látótérkiesésnél a két szem egybeeső látótérrészei miatt az a veszély áll fenn, hogy az egyik szem látótérkiesését a másik szem kompenzálja, ezért a beteg észre sem veszi a károsodást.

A periméter az alábbi elv szerint működik: a beteg egy nagy félgömb előtt ül, és a vizsgált szeme pontosan a félkör közepére néz. A fejet az áll és a homlok támasszal rögzítjük. A tekintetet a félgömb közepén lévő jelre kell fixálni. Látótér vizsgálat 20 a félgömb belsejében különböző helyeken kis fénypontok jelennek meg, amelynek feltűnését a beteg egy kapcsoló megnyomásával jelzi. A periméter segítségével felfedezhetjük a látótérkiesést és annak nagyságát.

Periférikus látás
Egy teszt, mellyel talán eldönthetjük, hogy a jobb vagy a bal agyféltekénket részesítjük-e előnyben, ami a gondolkodásmóddal van kapcsolatban. A világhálón több helyen is felbukkant egy forgó női alakot mutató kép. Eredetileg a Daily Telegraph internetes kiadása jelentetett meg egy praktikus és egyszerű tesztet, melynek segítségével állítólag el lehet dönteni, hogy a képet figyelő embernél mely agyfélteke a domináns.

A teljesen fekete test mintha egy láthatatlan padlóról ugorna fel, egy teljes fordulatot megtéve lehuppan, majd újra kezdi, és folyamatosan állandóan ismételgeti ezt a mozgásformát.
A kérdés az, hogy meglátásunk szerint milyen irányban forog ez a női sziluett. Ha úgy látjuk, hogy jobbra, vagyis az óramutató járásával megegyezően forog, akkor nálunk a jobb agyfélteke a domináns. Viszont aki balra forgást, vagyis az óramutatóval ellentétes elfordulásokat észlel, állítólag jobban használja a bal agyféltekéjét.

Nem mindegy, hogy mely agyféltekémet használom? - tehetnénk fel a logikus kérdést.
Bizony nem!
Ugyanis a szakemberek szerint a jobb féltekét előnyben részesítő emberek alaplapvető jegyei: érzelem, képzelőerő, nem figyel a részletekre, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia, gyenge az ön,- illetve én tudata, heves, muzikális, kreatív. Ha csak(!) a jobb agyféltekén múlna, nemigen tudnánk beszélni. A háromdimenziós tér rajzban való megjelenítésének képessége elsősorban a jobb agyféltekéhez kötött. A jobb félteke szerepe az érzelmi reakciókban sokkal erőteljesebb, mint a bal féltekéé.
A domináns jobbos típus meglehetősen ritka.

A bal agyfélteke domináns használata viszont az embernél ezeket a tulajdonságokat, illetve tárgyköröket domborítja ki: öntudat, racionális, logikus, részletekre figyelő, tényszerű, beszéd és nyelvtudás, jelen és jövő, matematika, tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, megfontolt, praktikus. A jobb kéz működésében domináns a bal agyfélteke. A bal féltekét előnyben részesítők logikusabban gondolkodnak, gyakorlatiasabbak. Az ilyen emberek vannak többségben. Így állítólag a forgó alakot többen látják balra mozogni.

Sokan kételkednek ennek a tesztnek az objektivitásában. Pl. környezetünkben azt tapasztaltuk, hogy majdnem mindenki jobb irányú forgásra tippelt. Vannak aztán szépszámmal olyan emberek, akiknél nem különülnek el szigorúan a felsorolt tulajdonságok, mindkét típusból megtalálhatók náluk személyiségjegyek.
Kérdés az is, hogy ez a teszt alkalmas-e egyáltalán a kérdés eldöntésére, ugyanis némi ügyességgel tetszés szerint válthatunk látásmódot. A domináns agyféltekét viszont nem változtathatjuk csak úgy, tetszés szerint…

Nos, akkor merre is forog a hölgy?
Első ránézésre azonnal eldönthetjük, hogy miként látjuk a forgásirányt.
De próbáljunk meg kísérletezni!
Mit eredményez a centrális és a periférikus látás?
Nézzünk először közvetlenül az alakzatra (csőlátás), majd valahová oldalra fókuszáljunk a szemünkkel, és mint mellékes optikai információt kezeljük a képet (periférikus látás)! A forgásirány valószínűleg nem változik…
Próbáljunk meg távolodni a képernyőtől! Hátha változik valami…

Nézzük figyelmesen a nő lábfejét, meg annak árnyékát a padlón! Vajon az árnyék (vagy a hozzá tartozó és fejjel lefelé álló alak) merre forog? Sikerül-e átváltanunk a forgásirányt?

Vegyünk elő egy tükröt. Előbb a képernyőn nézzük a forgást, majd ugyanezt a tükörben szemléljük! A tükörkép természetesen fordítva forog… Vagy mégsem?

Úgy van programozva a kép, hogy minden fordulatnál forgásirányt vált?
Tehát trükk az egész … (?)
Döntsük már el végre: a nő a jobb, vagy a bal lábán forog?
Fejleszthető-e a térlátás gyakorlással?
Tehát némi ügyeskedéssel át lehet-e váltani a szemünkkel, hogy tetszés szerinti forgásirányt lássunk?
Nekünk sikerült!