Sok „hétköznapi” ember nehezen szánja rá magát arra, hogy az egészségét érintő kérdésekben szakszerű segítséget kérjen, orvoshoz forduljon. Ez részben érthető is, hiszen minden, a testünkkel kapcsolatos problémát legbelsőbb személyes ügyünknek érzünk, amit nem szívesen osztunk meg egy idegennel. Ehhez jön még az ismeretlen vizsgálatoktól való szorongás is, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a halogatást válasszuk, vagy környezetünk (családtagok, szomszédok...) laikus tanácsaira hagyatkozzunk. Pedig fontos lenne szem előtt tartani azt, hogy vannak olyan állapotok, amelyek eleinte semmilyen panaszt nem okoznak, mégis veszélyeztetik egészségünket. 
A  hivatásos sportolók és a profi karrierre készülők esetében hihetetlenül fontos ezen vizsgálat eredménye, már csak azért is, mert az eredmények alapvetően befolyásolják a „sportkarrier” felépítését.

Egy egészségügyi probléma korai felismerése a rendelkezésre álló fejlett rutin-, vagy szúrópróbaszerűen végezhető vizsgálati módszereknek köszönhetően napjainkban többnyire már lehetséges.
Ne feledjük, a legtöbb betegség esetében igaz: minél előbb kerül felfedezésre és szakszerű kezelésre a baj, annál gyorsabb, egyszerűbb és biztosabb gyógyulásra számíthatunk! A betegség sajnálatos kialakulását követően ugyancsak jelentős szerep jut a rendszeresen végzett vizsgálatoknak: a beteg állapotát hivatott nyomon követni. Segítségével az alkalmazott kezelés hatékonysága is ellenőrizhető.
Azt se feledjük, hogy sok esetben nemcsak a „tinédzserkori álmok” vesznek el, hanem komoly betegségekre is fény derülhet. A vizsgálatok elvégzésével és az eredmények ismeretében a legtöbb esetben nem is kell a sportpályafutást befejezni, hanem kezelni és adott esetben meg is lehet előzni a komolyabb problémákat.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel az orvosi rendelőben, illetve szűrővizsgálatok alkalmával számolhat.

Szemfenék vizsgálat: szemfenéknek a szemgolyó hátsó részének belső falát nevezik. Ez az a rész, ahova a pupillán át bejutó fénysugarak érkeznek. Az ideghártya (retina) és a benne futó erek területét jelenti, melyek az alattuk elhelyezkedő érhártya miatt vörös színben jelennek meg. Kiemelten fontos része a látóidegfő (papilla), ahol a retina idegsejtjeinek rostjai összeszedődve a látóideggé egyesülnek, továbbá az éleslátásért felelős központi terület : a sárgafolt (makula). A szemfenék vizsgálatára alkalmas valamennyi optikai módszer, amellyel a szem belseje láthatóvá tehető és vizsgálható. 

A szemfenék vizsgálat során a szemorvos egy speciális eszköz segítségével a szemfenékre irányítja a fényt, majd az onnan visszatükröződő fényt látva alakítja ki véleményét. A vizsgálat történhet réslámpa segítségével (általában a szakrendelőkben így történik), vagy egyéb vizsgálati módszerrel.
A szemfenék vizsgálat általában a pupilla tágításával kezdődik. A diagnosztikus pupillatágítás során használt szemcseppek 15-20 perc alatt tágítják ki a pupillát, amely a tágítást követően 1-1.5 órán keresztül marad tág.

Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A szemészetben a legfontosabb vizsgálómódszer a szem belsejét és a szemfenék állapotát tisztázó szemtükrözés. A szemfenék vizsgálat minden szemészeti panasz esetén indokolt, különösen ha a beteg szemfájdalmat érez, ha a látásélességében (rövid és távollátásban) változás következik be, ha mással nem magyarázható fejfájása van, ha (elsősorban daganat vagy agyér keringési zavar okozta) agynyomás fokozódás gyanúja áll fenn. Cukorbetegség, magas vérnyomás, általános érelmeszesedés esetén a szemfenéki erek eltérései alapján az egész szervezet kisérhálózatának állapotára, valamint a fenti betegségek kimenetelére lehet következtetni,
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat rendszerint nem igényel előkészítést.

Az orvos a szemfenék vizsgálat elvégzésével fontos információkat kaphat például a koponyaűri nyomásfokozódás mértékéről, az esetlegesen fennálló magasvérnyomás-betegség és érelmeszesedés súlyosságáról is.

Mi a teendő a vizsgálat után?
A szemészeti vizsgálat után rendszerint zavartalanul folytatható a mindennapos tevékenység. Amennyiben a beteg pupilláját szemcseppel előzetesen kitágították, néhány órán keresztül a homályos-bizonytalan látás miatt gépkocsit nem szabad vezetni.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A vizsgálatnak nincsenek mellékhatásai, szövődményei.

A következő fontos vizsgálati módszer, amit feltétlenül javaslunk elvégeztetni az a szív stressz mérés. Evvel kapcsolatban már közültünk cikket, így kérjük kattintson ide, és elolvashatja a szakmai anyagot.