Manapság a csapatok alapvetően kétfajta stratégiát építenek fel. Az egyikben egyértelműen pozíciós játékot játszanak, míg a másikban az alapvető elképzelésük a kontrajátékra épül fel. A labda birtoklásának a felépítésében kell a pozíciós játék alapjait keresni. Ilyenkor az edzőnek a játékosaival tudatosítani kell, hogy a saját játékuk alkalmazásának az alapja a pontos passzolás, a pontos átvétel, a labdás játékoshoz való közelkerülés és az üres területekre időben történő beindulások. A labdajáratás (birtoklás) közben fel kell ismerni az ellenfél védekezésének gyengébb pontjait és erre kell a támadást megindítani. Ezeket a feladatokat természetesen meghatározott területen kell végrehajtani, és ez a zóna a támadó harmadban van.


A játékosok közötti labdás kapcsolatnak tisztának, keménynek és pontosnak kell lennie.
Ebben a játékban van két olyan „játékelem”, amelyet a játékosoknak „zsigerből” ismerni kell:

• Keményen meglőtt passz átvétele lazán, könnyedén, vagy továbbítása egyből történik
• Lassabb átadás felé gyors ráfutás, átvétel labdamegőrzés vagy pontos továbbítás

A jól végrehajtott átadásoknál minimum egy, de inkább két játékos indul a labdás felé, azért, hogy a labda környékén kialakítsák azt a létszámfölényt, ami feltétlenül szükséges a labda megőrzéséhez. Ezen esetleges sorozatpasszok után, következhet „valamikor” egy mélységi átadás – természetesen ritmusváltással, amely tulajdonképpen megbontja a védekező játékosok együttes mozgását.
Nagyon fontos: „tragédia”, ha a labdabirtokló csapat az átadások sorozatában egy szélességi átadásnál elszámítja magát és eladja a labdát!

A 6:4 elleni játékok kiválóan alkalmasak arra, hogy magabiztos labdabirtoklásból felépítsenek egy támadást.
A védők elhelyezkedése „egyszerűbb”.
A mindennapok gyakorlatának megfelelően négy vonalban elhelyezkedő védő.

Esetleg a gyakorlásnál variálni lehet egy a pálya tengelyét védő három belső védő és előttük egy elősöprögető. Ezt nagyon ritkán használják így, a gyakorlatban ebben rendszerben még két szélső területen játszó védőjátékos is van.

A támadók felállításánál több lehetőség kínálkozik. (A védők felállásánál ez esetben maradjunk a négy védős vonalvédekezésénél)

3 csatár; mögötte 3 középpályás

2 belső csatár; 4 középpályás

4 fős támadó rombusz; mögöttük 2 biztosító,
akikhez mindig vissza lehet passzolni a labdát
a labdabirtoklás fenntartásához vagy súlypontfordításhoz.

Játékok:

Elöljáróban annyit, hogy azokat a játékokat, azokkal a feltételekkel, amelyeket az 5:3 elleni játékok bemutatásánál már említettünk 6:4 ellen is lehet minden további nélkül játszatni.

A 6:4 elleni játékok a játékritmus felépítésénél kulcsfontosságú.
Miért?
A támadó és a középpályás sor közötti összjáték szempontjából. A labdát a játékosoknak pontosan, röviden szabad adniuk – átvenniük – továbbítaniuk egymásnak, úgy hogy közben a négy hátvédes védőfalat mozgatják. A védők mozgásának alapvető jellemzője a labdásra való kilépés, a kilépő játékos mögé való biztosítás.
Ebben a játékban a támadók mindig keresik a védőfal elleni lehetőségeket. Figyelniük kell a védők mozgására, jól kell kihasználni a hátvédek közötti területeket – közben folyamatosan és pontosan adogatni kell. Ugyanakkor ez az adogatás-sorozat nem lehet végtelen!

A 6:4 elleni játékban az előbbiek szerint kell feladatot adni a játékosoknak!
S ehhez a fenti felállási formákat lehet és kell is felhasználni.
Melyek lehetnek ezek a feladatok 3 csatár és 3 középpályás esetén?
Például:

• Labdabirtoklás, majd a központi ék játékos mélységi megjátszása után ritmusváltással betörés a védőfalba, befejezés, vagy labda továbbjátszása, les-szabály figyelembevétele!
• Labdabirtoklás közben a játék szél felé terelése, befelé labdavezetés, 2:1 elleni játék a szélen, beadás és érkezések
• Labdabirtoklás, hármas összjáték valamelyik szélső területen. A játékban részt vesz a szélső csatár, a szélső középpályás és a kifelé mozgó középső irányító játékos.

• Labdabirtoklás, a pálya tengelyében lévő játékosok összjátékával kijátszások a centrumban.
• Labdabirtoklás, súlypontképzés valamelyik szélső területen, innen ritmusváltással fordítás játékfelgyorsítás befejezés, vagy beadás és befejezés.

Melyek lehetnek ezek a feladatok 2 belső csatár és 4 középpályás esetén?
Például

• Labdabirtoklás, közben a két belső ék mozgásának beiskolázása.

• Az egyik visszalép, a másik mögé beindul.
• Az egyik visszalép, a másik ezen ék átadására helyezkedik le, a két ék összejátszik
• A két ék ellentétes oldal felé keresztbe beindul.
• A két ék közül az egyik az oldalvonal irányába mozog, amint a szélső középpályás társa labdát kap. A másik ütempasszra vár a védők között vagy visszamozog és helyet csinál a mélységi beinduló középpályás társának. A (v) jelek a megoldási lehetőségek tárházába vezet minket!

Melyek lehetnek ezek a feladatok 4 fős támadó rombusz és mögöttük 2 biztosító középpályás esetén?
Például:

• Labdabirtoklás és a támadó rombusz közötti labdás kapcsolat – kényszerítők, hármas kényszerítők, „be-passzok” labda átlépéssel.
• Labdabirtoklás, védőkre egyéni rágyorsítások befejezések és ütempasszok
• Labdabirtoklás, védőkre rágyorsítások, majd a szélső területen lendületből érkezők megjátszása