Az elmúlt években mind a szakemberek, mind a nagyközönség fokozott érdeklõdést mutatott annak a vizsgálata iránt, hogy a táplálkozás milyen jelentõséggel bír és milyen hatást fejt ki az a sportok és ezen belül a labdarúgás területén. A különbözõ vizsgálatok arra irányulnak, hogy a különbözõ táplálkozási szokások mennyire segítik elõ a játékos optimális teljesítményét, milyen szereppel rendelkeznek a játékosok izomzati összetevõinek alakulásában.

Ha az egészség és a jó fizikai forma megõrzéséhez helyes és kiegyensúlyozott táplálkozásra van szükség, akkor ez a megállapítás fokozottan igaz azok esetében, akik a olyan fizikai tevékenységet folytatnak – mint pl. a labdarúgás – amely 7,5 és 10 Kcal/min mértékû jelentõs energia felhasználással jár.
Természeten nagyon fontos, hogy a táplálkozás ne csak a szervezet energiaigényének kielégítésére korlátozódjon, hanem biztosítsa az élethez elengedhetetlenül szükséges egyéb tápanyagokat is. A táplálkozástudományi és pszichológus szakemberek elõtt már ismeretes, hogy a táplálkozás nemcsak azt jelenti, hogy biztosítjuk a létfontosságú tápanyagokat a különbözõ életfunkciókhoz, hanem más jelentõséggel is bír, valamint ismert azt is, hogy táplálékkal való kapcsolat többé-kevésbé jelentõs mértékben befolyásolja az élet egyéb aspektusait is, mint pl. a hangulat, vagy szakmai teljesítõképesség.

Olasz tudósok az Olasz Labdarúgó Szövetség Technikai Részlegének Orvosi Szekciójával együttmûködve egy vizsgálatot folytattak le, melynek célja az volt, hogy megismerjük a jellemzõ táplálkozási szokásokat az olasz labdarúgás három fõbb osztályában. (Serie A, B, C) Egyben azt is vizsgálták, hogy a három osztályban a három osztályban alkalmazott táplálkozással mennyire voltak elégedettek a labdarúgók, a labdarúgók véleménye szerint a nem megfelelõ táplálkozás milyen mértékben fejt ki negatív hatást a sportteljesítményre.
Covercianoban az Olasz Labdarúgó Szövetség Technikai Központjában tesztet töltöttek ki a játékosokkal, átlagéletkorú 30 év volt.,
tehát tapasztalt játékosok véleményét, szokásait kérték ki.

A vizsgálathoz egy un. Táplálkozási kérdõívet adtak ki, mely két részbõl állt:

az elsõ rész 4 kérdést tartalmaz annak vizsgálatára, hogy

• milyen jellegû táplálkozást alkalmaztak az egyes osztályokban a pihenés során,
• a meccsek elõtt és
• általában otthon;

a második részben azt kérték, hogy

• mondják el mennyire elégedettek a táplálkozással,
• mi a véleményük a sportteljesítményrõl, és
• a csapatok mennyire hajlandóak figyelembe venni ezt az aspektust.

A pihenési idõszakban alkalmazott táplálkozás és a labdarúgók étkezési szokásainak vizsgálata alapján látható, hogy a tipikus olasz táplálkozási szokások esetén túlzott mértékû a hús- és állati eredetû termékek fogyasztása, amelyeket elsõsorban nagy energiatartalmú táplálékokkal, mint a tészta, kenyér vagy édességek, fogyasztanak együtt; ehhez járul hozzá a gyümölcsfogyasztás elsõsorban a fõétkezések végén (ebéd, vagy vacsora). Ezek a szokások az emberek többségére jellemzõek, de ettõl még nem helyes táplálkozási szempontból, különös ha olyan személyekrõl van szó, akik a labdarúgást versenysport szintjén ûzik. Ez még inkább igaz a meccs elõtti tipikus menü esetében a meccs során kifejtett erõfeszítésbõl fakadó minõségi követelmények szempontjából; szénhidrogének (kenyér, tészta, édességek), állati eredetû ételek (hús és felvágottak), valamint gyümölcs egyidejû fogyasztása lelassítja és nehézkessé teszi az emésztési folyamatot. Tehát nem úgy tûnik, mintha a csapatok különösebb figyelmet fordítanának a labdarúgók táplálkozására, amint azt megerõsíti a labdarúgók 75 %-ának a véleménye is.

Eredmények és következtetések

A táplálkozási kérdõív eredményeinek vizsgálata azt mutatja, hogy mindhárom osztályban szinte az összes labdarúgó reggelizik és az egyes táplálékcsoportokat az 1. kép szerint fogyasztják.
Tízóraira az A osztályba tartozó labdarúgók csak 17,5 %-a, a B osztályba tartozók 13 %-a és a C osztályba tartozók 11%-a fogyaszt kizárólag gyümölcsöt. Ugyanakkor csak labdarúgók fele mondta azt, hogy tízóraizik (2. kép)

A pihenési idõszakban alkalmazott táplálkozás és a labdarúgók étkezési szokásainak vizsgálata alapján látható, hogy a tipikus olasz táplálkozási szokások esetén túlzott mértékû a hús- és állati eredetû termékek fogyasztása, amelyeket elsõsorban nagy energiatartalmú táplálékokkal, mint a tészta, kenyér vagy édességek, fogyasztanak együtt; ehhez járul hozzá a gyümölcsfogyasztás elsõsorban a fõétkezések végén (ebéd, vagy vacsora). Ezek a szokások az emberek többségére jellemzõek, de ettõl még nem helyes táplálkozási szempontból, különös ha olyan személyekrõl van szó, akik a labdarúgást versenysport szintjén ûzik.

Nem helyes táplálkozási szempontból, különösen ha olyan személyekrõl van szó, akik a labdarúgást versenysport szintjén ûzik a meccs elõtti tipikus menü esetében a meccs során kifejtett erõfeszítésbõl fakadó minõségi követelmények szempontjából; szénhidrogének (kenyér, tészta, édességek), állati eredetû ételek (hús és felvágottak), valamint gyümölcs egyidejû fogyasztása lelassítja és nehézkessé teszi az emésztési folyamatot. Tehát úgy tûnik, mintha a csapatok nem fordítanának különösebb figyelmet a labdarúgók táplálkozására, amint azt megerõsíti a labdarúgók 75 %-ának a véleménye is.

Arra a kérdésre, hogy a csapatok mennyire készek kielégíteni a labdarúgók ízlését és étkezési szokásait az A osztály játékosainak véleménye pozitív, jó a véleménye a B osztály játékosainak, ugyanakkor a C osztály játékosai kritikusabbak (7.kép).

Összességében a játékosok elégedettek a csapatok által biztosított étkeztetéssel, noha a három osztály között bizonyos eltérések figyelhetõk meg (8. kép).

Nagyon fontos hogy a labdarúgók több mint a fele véli úgy, hogy befolyásolhatja a teljesítményt az olyan táplálék amely noha megfelelõ,
de nem ízlik.