A mozgásnevelés célja és feladata, hogy fokozatosan kialakítsuk és fejlesszük azokat a képességeket, amelyek a gyermekek mozgáskultúráját, mozgásharmóniáját alapvetően meghatározzák. Ezt a feladatot csak aktív mozgástanulással lehet teljesíteni. Fontos, hogy megfelelő célok közvetítésével, komplex tevékenységek rendszerével „vezessük rá” a gyermekek idegrendszerét az új ideg-izom kapcsolatok kialakítására. Az edzések, gyakorlások folyamán a feladat soha sem az, hogy valamilyen fogyatékosságot változtassuk meg, hanem, hogy a tanulásra képes gyermeket hozzásegítsük minőségi változások létrehozására.


A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően kell kiválasztani azokat a mozgásformát, amelyek gyakorlásával, „játszásával” fejlesztő hatást tudunk elérni.
A gyermekek mozgásoktatása közben ne feledjük az alapelvet: SOHA SEMMMIT SEM ERŐBŐL!
A mozgás alapvető jellemzőinek a kölcsönhatása (optimális energia befektetés, mozgáshatékonyság, biztonság és kedvező mozgásélmény) az mutatja, hogy a nagy energiafelhasználást igénylő mozgások nem járnak együtt a könnyedség érzésével, nem okoznak élményt, nem „érzi” jól magát a gyermek a futballpályán.
A koordinációnak külső és belső korlátai vannak. A külső korlátok közé a passzív korlátozó erőket soroljuk, például a nehezített futás és ugrásfeladatok elvégzéséhez az adott mozgás befolyásoló szereket használunk fel. Ilyenek például bójákat, szivacsrúdakat, lefektetett koordinációs látra (futósáv).
A belső korlátok közé a tudat korlátait soroljuk, mert erős figyelmi beállítódás esetén jelentősen korlátozódnak a figyelmi teljesítmények. Ha a gyakorló gyermek egyidőben több feladatot kap, rendszerint egyet kiválaszt, a többit részben vagy egészben elhanyagolja ugyanazon mozgásfeladat esetén.
Az egyidőben adott több feladat zavarja a koordinációt. Nem lehet valamely feladatot jól is, meg gyorsan is végrehajtani.
A koordinációs jellemzők kölcsönhatása jól kimutatható a gyorsaság és pontosság kapcsolatának elemzésével, vizsgálatával.
Azt lehet tehát megállapítani, hogy a feladat, illetve valamely játékhelyzet megoldásában a megoldási változat kiválasztásának, lényegében a helyzetfelismerésnek gyorsasága és pontossága, a feladatmegoldó mozgásminta kiválasztásának gyorsasága és pontossága, a mozgás végrehajtásának gyorsasága és pontossága terén az egyének teljesítménye egy meghatározott, egyénre jellemző érték körül mozog.

A gyakorlati anyagot Ozoróczi Gábor (UEFA „A” ) edzőkolléga készítette.

Edzés célja: mozgáskoordináció fejlesztés labdanélküli és labdás gyakorlatokkal.
Korosztály: U13
Létszám: 16 Fő.
Időtartam: 55-60 perc.
Eszközök:

• 20 db bója, 6 db szivacsrúd, 8 db bólya, 16 db labda,
  8 db sárga megkülönböztető mez, 8 db kék megkülönböztető mez

Bemelegítés:
10’ atlétikus gyakorlatok 8 x 2 fős csoportokban 10 méteres területen. Visszafelé kocogás.
Futás közbeni gyakorlatok (1-es ábra)

• karkörzések előre, hátra (jobb-bal) hajlított majd nyújtott karral
• malomkörzés előre, hátra
• páros karkörzés előre, hátra
• sasszéfutás előre, jobbra, balra és hátra
• sarokemelés
• térdemelés
• keresztlépés jobbra, balra
• futás közben jobbtérd, baltérd körzés (háturól előre majd előről hátra)
• futás közben jobb, bal térd felkapása negyedik ütemre.

Cél 1.

Alap mozgáskoordinációs feladatok. (2-es ábra) 2 x 8 fős csoportban egymással szemben mind a két pálya használatával. A szivacsok 60 cm-re vannak egymástól.
Idő: 20 perc

Feladatok:

• rudak feletti átfutás 4x
• rudak feletti átfutás bal kar csípőn 4x
• rudak feletti átfutás jobb kar csípőn 4x
• rudak feletti átfutás mind a két kar csípőn 4x
• rudak feletti dzsoggolás bal kar csípőn 4x
• rudak feletti dzsoggolás jobb kar csípőn 4x
• rudak feletti dzsoggolás mind a két kar csípőn 4x

Fontos a helyes testartás egyenes hát (mély hátizom ne fáradjon), és a karmunka (a karunkat 90°-ban behajlítva tartjuk, a karmozgást vállból indítjuk a szem vonaláig végezzük).

Cél 2.
Általános labdás koordináció-mozgáskoordinációs feladatokkal kiegészítve négyzet alakzatban
15 x 15 méteres területen.
Idő: 15 perc
Egy kör kb. 90 másodperc, amely teljesítése után kör után a gyerekek kb. 4’ pihenőt kapjanak.
1. feladat

• Társ megszólítása kötelező.
• „A” kiinduló pontokról indul a labda. „B” pontokon a semleges területekben helyezkedő mozgásokat végeznek a várakozó játékosok. „A” passzol „B”-nek, majd a bójákból  kialakított pályán megindulási gyakorlatot (első bója előtt megáll bal lábbal előre indulva átfut a bójasoron, majd a semleges területben helyezkedő mozgást végez) végez. A semleges területeken mindig helyezkedő mozgást végeznek a játékosok. Amelyik szakaszon nincsenek bóják ott a passz után átkocog a semleges területbe. Mivel a területből kell a labda elé belépni, ezért a koordináción, passzoláson keresztül a labda elé lépést is gyakorolják a gyerekek.  Mind a két irányban végzik a feladatokat a bal illetve a jobb láb indulásával.

2. feladat

• Társ megszólítása kötelező.
• „A” kiinduló pontokról indul a labda. „B” pontokon a semleges területekben vállal ütköznek a várakozó játékosok. „A” passzol „B” nek, majd a bójákból kialakított pályán 2-4-6 vissza dzsogg gyakorlatot végez. A semleges területeken mindig vállal ütköző mozgásokat végeznek a játékosok. Amelyik szakaszon nincsenek bóják ott a passz után átkocog a semleges területbe. Mivel a területből kell a labda elé belépni, ezért a koordináción, passzoláson keresztül a labda elé lépést is gyakorolják a gyerekek. Mind a két irányban végzik a feladatokat előre illetve balra és jobbra fordulva is.

Egy feladaton belül mozgáskoordináció fejlesztés, párharc alapjai és technikai (bal-jobb láb, belső, külső és lábfej passzok-átvételek) képzés is alkalmazható.

Cél 3.:
Fogójáték dzsoggoló „várral” 15x15 méteres területen. Labdavezetés közben kell a társat megérinteni. „Várban van” az a játékos, aki a labdája megállítása után dzsoggol. Dzsoggolni maximum 5 másodpercig lehet. A fogó nem várakozhat a vár előtt.
Idő: 5 perc

Levezetés:

• 4’ kocogás
• 2’ edzés felszerelések összeszedése