Fontos feladat egy jól működő utánpótlás egyesületnél a korosztályok közötti átmenetek megteremtése. Ez nem csak a korosztályos képzésre, hanem az alkalmazott játékrendszerekre, illetve felállási formákra is értendő. A Bozsik programban az U13-es csapatok félpályán (min. 40 x 60 m, illetve max. 50 x 70 méteres területen) 8+1-es felállásban játszanak, félpályától érvényes les szabállyal. A 4-3-3-as hadrendre a futball oktatása – tanulása szempontjából alapvetően fontos készülni.

Edzőkollégánk Ozoróczi Gábor (UEFA A) gyakorló edzőként éli meg ezen felkészítési probléma napi feladatait.
A 8+1-es felállási forma különösen fontos jelentőséggel bír. Ugyanis a fiatal játékosok a nagypályán való játékra a felkészülés folyamatában ezen forma gyakorlásával és ismeretével olyan tapasztalatra tehetnek szert, amelyet majdan a 11:11 elleni játékban nagyon jól tudnak hasznosítani.
A 8:8 elleni játékban (plusz kapusok) fontos a felállási forma és az ebből adódó feladatok tisztázása:

Védekezésben a 4 védő, 3 középpályás és 1 csúcs ékes játékot helyezem előtérbe. Támadásban 2 belső védő, 3 középpályás és 3 támadó 1 csúcs ékkel.
Előnyei:

• Területvédekezés alapjainak elsajátítása (a következő korosztályban is 4 védővel kell játszani a területvédekezés szabályaival)
• A terület egyenlő elosztása
• A vonal melletti szélső játékosok szerepének hangsúlyozása
• Átmenet a posztok között
• Üres területek megjátszása
• Lehetőség az alapvonal támadására

A legfontosabb, hogy ez a játékrendszer alapja a 4-3-3-as játékrendszernek.
Miért is?

• a négy védő a területvédekezés szabályai szerint játszik.
• a két szélső védő fellép támadásban a középpályára.
• egyenlő területelosztás.
• csapat együttmozgás.
• tolódás elsajátítása.

A rajzokon a védekezési és a támadási felállást mutatom be.
Továbbá egy-egy példát is bemutatok a labdaszerzés és labdavesztés (labdabirtoklás váltás) esetére a pálya különböző pontjainak megfelelően.

Az egyenes nyilak a passzok útja,
a hullámos vonalak a játékosok mozgása,
a szaggatott vonalak a beadásnál a labda útja,
a számok a passzok sorrendje,
labda a labdaszerzés vagy vesztés helye.

A piros játékosok az alapfelállást mutatják,
a fehér játékosok az elmozgás helyét mutatják.

Az alapfelállás védekezésben (4-3-1)

Alapfelállás támadásban (2-3-3)

Átmenet védekezésből támadásba:

 

Labdaszerzés a védőzónában és abból támadás befejezés:

A piros mez a védekező, a fehér mez a támadó pozíció.
Beadásnál a labda pozíciója határozza meg a beadásra való érkezést. Alapvonalról rövidre, az alapvonaltól 10 m-re a hosszúra és 15-20 m-re az alapvonaltól középre érkeznek a beadások. A középső támadó a rövidre, a középső középpályás középre és a bal oldali támadó a hosszúra érkezik.

Labdaszerzés a középső zónában, üres terület megjátszása és abból támadás befejezés:

A piros mez a védekező, a fehér mez a támadó pozíció. Labdaszerzés után felpassz a csúcsjátékosnak, aki lekészíti a fellépő középső középpályásnak, aki az üres területbe induló bal oldali támadót játssza meg. A támadó döntés és az ellenfél helyezkedésétől függően kapura tör vagy az előző rajz szerint beadja a labdát az érkező játékosoknak.

 

Átmenet támadásból védekezésbe:

Labdavesztés a támadó zónában:

A nyilak a labdavesztők mozgását mutatják. A labdanélküli játékosok felvételét és a terület lezárását. Ennél az esetnél a labdavesztés után azonnal visszatámad a csapat. Természetesen figyelembe véve a labda pozícióját, az ellenfél helyezkedését és a saját csapatunk helyezkedését. Abban az esetben, ha csapatunk el van „csúszva”, ajánlott a visszarendeződés és a mélységi játék megakadályozása.

 

Labdavesztés a középső zónában:

A párharc elvesztése után az azonnali labda visszaszerzése az elsődleges feladata a labdát vesztőnek. Amennyiben ez nem kivitelezhető, akkor a mélységi játék megakadályozása a csapatvédekezés legfőbb feladata. A rajzon a nyilak mutatják a terület lezárásait. Az „A” játékos veszi fel a labdást, ezzel is a szélességi játékra kényszerítve az ellenfelet. A labdát vesztett játékos pedig zár az „A” jelű játékos helyére.