A közszereplés hitele
A tájékoztatás nagy felelősséget jelent. Senkinek nincs joga félre vezetni a valós információkra jogosultakat.
Még akkor sem, ha vannak, akik a bőrüket minden áron menteni akarják.

Jó példa erre Kisteleki - az MLSZ másfél esztendeje kétes úton hatalomra került - vezetője. Honlapunk elemezte már ennek a szörnyű játszmának minden elemét.

Összefoglalva: egy szűk gazdasági érdekcsoport, - a hatalmon lévő politikai elit nyilvánvaló támogatásával – visszatetszést keltő módon kifúrta dr. Bozóky elnököt, eloszlatta az elnökséget és a hőbörgésre mindig hajlamos, hataloméhes megyei elnökök és a pénznélküliségben ellehetetlenülő profik támogatásával Kistelekit trónra emelte.

A cél,- a poszttal járó szereplésre áhítozás mellett,- a jól álló EB pályázat üzleti lehetőségeinek megragadása volt. A sportág egésze „rendbetételének” szólama, a „rend, fegyelem, törvényesség”, nyilvánvalóan a futballhoz semmit nem konyító hatalmi elit támogatásáért szólt.

A „rendbetétel” az UEFA által támogatott projektek szétrúgásával kezdődött.

Feloszlatták az Európában nagy tekintélyt szerzett Szakmai és Edzőképző központot.
Munkatársait elbocsátották.
Szétzilálták az oktatás instruktori hálózatát.
Megszüntették a korosztályos válogatottak irányítási rendszerét.
A megyei elnökök tudtával és – három kivételtől eltekintve – beleegyezésével szétrúgták az OTP-MOL Bozsik Akadémiát, kidobva ezzel a magyar utánpótlás futballból 600 millió forintot.
A „Grassroots” programokat egy e téren minden ismeretet nélkülöző képviseli az UEFA konferenciáin.
A sportág utánpótlás programjait egy meglehetősen tisztázatlan küldetésű „állami” szervezetre bízták, ellehetetlenítve ezzel a tényleges szövetségi kontrollt és irányítást.
Felrúgták az UEFA klublicenc szabályait.
Ezzel az MLSZ új elnöksége „felülírta” az UEFA Végrehajtó Bizottság határozatait.
Annak a testületét, aki határozott az EB pályázat odaítéléséről.

Így ült le Kisteleki „tárgyalni” Mezeyvel, a Hotel Aquincumban.
A megbeszélés rövid volt.
„Te, én nem látom a te helyed a magyar futballban” – így Kisteleki.
Mezey : „tönkreteszed a magyar futballt. Azért, hogy elnök lehess, elűzted
Csányi Sándort, aki fellendíthette volna a sportágat.
Szétverted a magyar utánpótlást, az UEFA programjait,
otromba módon bántál el Mathāusszal”.
Eddig tartott a rövid „tárgyalás”.
Jött a folytatás.
Mezey-t ki akarták fúrni az UEFA-ból.
A bizottsági tagsághoz – a szavazati lehetőséghez – nemzeti szövetségi ajánlás kell.

Lars–Christer Olsson, az UEFA akkori főigazgatója kérte Kistelekit, Mezey Jira Bizottsági tagságba való újra jelölésére.
Ez a testület foglalkozik az európai edzőképzéssel.
Mezey a legtapasztaltabb tagja a bizottságnak. 18 ország képzési rendszerének felépítésében vesz részt, közöttük Ukrajnában, Horvátországban, Romániában.

Kisteleki elzárkózott.
A magyar szövetség az UEFA kérése ellenére nem javasolta Mezeyt a tagságra.
Végül Mezeyt az UEFA, szakértőnek kérte fel.
A megbeszéléseken, szavazati jog nélkül részt vesz.

A hazai fronton sem volt biztatóbb a kép.
Gyárfás Tamás meghívta Mezeyt az EB pályázatot előkészítő bizottságba.
Ő ezt elfogadta.
Kisteleki azonban nem igényelte közreműködését, nem járult hozzá a bizottsági tagságához.

Ezek után Kisteleki lenyilatkozza: „a Magyar Szövetséget Bozóky, Berzi, Puhl, Huszár és Mezey képviseli az UEFA –ban. Egyikük sem segített.”

Ezek apró részletek.
Nem perdöntőek.
De, ezek is magyarázzák Kisteleki munkásságát és a „null” szavazatot.