Újra tagja az európai labdarúgó edzőképzésért felelős Jira Panel-nek a Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központjának igazgatója, dr. Mezey György. A Jira Panel olyan tapasztalt, felkészült szakemberekből áll, akik világos szabályok szerint segítik, irányítják az edzőképzést Európában. Az edzőképzés az egyik legfontosabb prioritású terület az UEFA-nál és az Nemzeti Szakszövetségeknél egyaránt. Általános nézet, hogy a jól képzett edzők jó játékosokat formálnak.
Az UEFA büszke lehet erre a tevékenységére, amelyet a cseh Vaslav Jira indított el, majd Andy Roxburgh irányításával elérte, hogy az összes tagországa (53) csatlakozott az egységes UEFA Edzőképzési Konvencióhoz.
Ennek a Konvenciónak a szakmai célja a megfelelő edzők képzése és az UEFA képzettségű (és érvényes licenckártyával rendelkező) edzők szabad mozgásának, munkavállalásának megteremtése, alkalmazkodva az európai törvényekhez.

Az UEFA arra ösztönzi szövetségeit, hogy osszák meg tudásukat Európa-szerte, ezzel is emelve az egyetemes labdarúgás színvonalát. Ma már elfogadja mindenki, hogy kiemelkedő játékosokat képezni csak kiemelkedően dolgozó edzők tudnak. Ilyen edzők a top-edzők, akik az elsők az edzőképző rendszerben.

Az UEFA bizottságain belül a Jira Panel ülésein kimondottan szakmai kérdéseket tárgyal. Az állandó tagok mellé rendszeresen hívnak szakértőket és vendégeket, akik tapasztalatukkal tovább segítik a bizottság munkáját.

Álló sor: Frank Ludolph, Michel Sablon, xx, xx, Lars Lagerback, Erich Rutemöller, X.X, X.X, X,X Chris van Weerden (holland szövetség) Andy Roxburgh (UEFA Technikai Igazgató)
Ülnek:  x,x,x,x,x,x,Howard Wilkinson (FA) dr. Mezey György (MLSZ), Szlovák Úr

A Jira Panel tagjai egyöntetűen üdvözlik ezeket a nézetet.

Lars Lagerbäck (svéd labdarúgó edző, szövetségi kapitány, jelenleg ügyvezető Izlandon) szerint: az edzőképzés elsődleges, ha jó eredményt akarsz a csapatoddal. „Mindegy, hogy a világ mely részén és milyen szintű csapat edzője vagy, tapasztalatom, hogy egy jól képzett edző nagy változásokat hozhat.”

Ma mind az 53 „UEFA ország” tagja az Edzőképző Konvenciónak, ami szintén a Jira Panel fontosságát mutatja. A tapasztalatok szerint az edzőképzésben elért eredmények fantasztikusak. A Jira Panel tagjai - meglátogatva különböző országokat - nagyszerű eredményekről számoltak be. Az edzők, a futballszakma az UEFA edzőképzésen keresztül sokat tanul, ugyanakkor az ismeretek áramlásával sokat segíthet másoknak is. (Megjegyzés: lásd az UEFA kínai projectje, amelyben dr. Mezey György, mint felkért előadó aktívan részt vett.)

Dusan Fitzel (cseh labdarúgó edző, jelenleg a máltai labdarúgó válogatott technikai igazgatója) szerint: „Nagyszerű érzés egy ilyen magas szakmai színvonalú közösséghez tartozni.” Csodálatos dolog a Jira Panel tagjaként új ismereteket, tudást szerezni, a személyes tapasztalatokat megosztani, és a pozitív visszajelzéseket feldolgozni ebben a közösségben.

Peter Rudbaek (dán labdarúgó edző, a dán szövetség technikai igazgatója) szerint: „Az edzőképzés nagyon fontos tényező a futball fejlesztésében. Ezért célszerű felállítani egy közösen megállapított alapkövetelményt, amely egyben alap lehet az edzők szakmai inspirációjára”

Michael Sablon (Belga Labdarúgó Szövetség) szerint: „A különböző szintű UEFA edzői kurzusokkal javul az edzők kompetenciája és szakértelme, ez pedig jobb játékos nevelést, képzést, versenyeztetést eredményez.”

Magas szintű edzőképzés = képzett, felkészült edzők = jó játékosok = élvezetes, jó futball.

Az általános edzéselmélet szerint: a kondicionális képességek a sportteljesítmények alapjait biztosító testi képességeknek azon csoportja, amelyekbe elsősorban az erő, a gyorsaság és az állóképesség tartoznak. A kondicionális képességek hátterében biológiai tényezők húzódnak meg, amelyek közül a legismertebb a megfelelő idegimpulzus hatására létrejött izomtevékenység. E képességekre a következő tényezők vannak döntő hatással: kontraktilitás (izomrosttípus, izomrostok száma, keresztmetszete); anyagcsere (izom-összehúzódás, energiaellátottságának módjai); idegimpulzus (az összehúzódást-ellazulást kiváltó folyamatok). A felsorolt biológiai folyamatok más-más hangsúlyt kapnak az egyes kondicionális képességekben.

Anélkül, hogy ezeket a gondolatunkat "annulálnánk" a futball szemszögéből kicsit másként áll a helyzet, mert a kondicionális képességek bár alapját szolgálják a futballban nem önállóan és még csak nem is komplexen jelennek meg. Ezeket a képességeket csak a játékhelyzetek megoldásával összesítve lehet elemezni, és fejlesztésük is nagyban így történhet meg.

A különböző sporttudományos elemzésekben a legtöbb esetben úgy tárgyalják a képességeket, hogy a "kondíció és a koordináció" - mintegy "sorrendet" állítva fel. Mi (az UEFA edzőképzés és ennek a szellemiségnek magyar szakmai vezetői)viszont azt állítjuk, hogy a futball szempontjából ez a két kategória pont fordítva igaz:"Koordináció és kondició"

A gyakorlatra lefordítva ez annyit jelent, hogy hiába tud sokat futni egy játékos (jó az állóképessége), erős, kidolgozott, dinamikus lábizomzattal, megfelelő törzsizomzattal rendelkezik  (magyarul izmos) és még az rostainak az ideg-izom kapcsolatainak beidegzése is általánosságban jó, de nem tud a labdával bánni, a játékhelyzetekben nem tud megfelelően dönteni, az alkalmatlan a magas szintű labdarúgásra. 

Ebből a megközelítésből kell  tehát a kondícionális képességeket elemezni, vizsgálni és a gyakorlati munkában hasznosítani.

Vegyük előre például a gyorsaságot!

 kép

Repetitio est mater studiorum. Az ismétlés a tudás anyja -  tartja a latin mondás, ami mögött több van mint egy egyszerű, szimpla gondolat.

A Premier League (más néven Premiership vagy Barclays Premier League) az angol labdarúgó bajnokságok legfelsőbb osztályának elnevezése. Ez a világ legnézettebb labdarúgó-bajnoksága, és ez hozza az összes bajnokság közül a legtöbb hasznot. A jelenlegi rendszert 1992. február 20-án hozták létre az addigi legfelső osztályú The Football League-ből, amit 1888-ban alapítottak. Jelenleg húsz csapat a tagja. A szezonok augusztustól májusig tartanak, és 38 mérkőzést játszanak a részt vevő csapatok. Minden szezon végén három csapat esik ki a másodosztályba (The Championship), és három kerül fel onnan a Premiership-be. Az eddigi 19 szezon alatt 44 klub szerepelt a Premier League-ben, de csak négy csapat nyerte meg a sorozatot: a Manchester United (tizenháromszor), az Arsenal (háromszor), a Chelsea (háromszor), valamint a Blackburn Rovers FC (egyszer). A világ hatodik legnagyobb nézőszámú profi sportligája.

Az UEFA Edző Konvenció szerint kétévente kötelező az a 'B" edzők továbbképzése. Ennel ellenére az edző kollégákban megfogalmazódott az az igény, hogy félévente rendezzünk szakmai továbbképzéseket, szakmai konferenciákat. Az igényesség és a tudásvágy legbiztosabb jele az, hogy az edzők (tevékenységüknek megfelelően) külön utánpótlás és külön felnőtt szakmaiságú továbbképzéseken szeretnének részt venni.

A Magyar Labdarúgó Szövetség – Szakmai és Felnőttképzési Intézet, Edzőképző Központja – MLSZ-D labdarúgó edző tanfolyamot indít 2011 augusztus 01 - 10 között a Vas Megyei régióban az alábbi feltételekkel:

Cselezés és labdavezetés

<embed src='http://www.clubwebsite.co.uk/includes/flash/player.swf' height='300' width='400' allowscriptaccess='always' allowfullscreen='true' flashvars="&bandwidth=328&controlbar=over&controlbar.position=over&dock=false&file=coachingDrills%2FDribbling%2FEmphasis_dribble_and_take_technique.flv&image=http%3A%2F%2Fwww.clubwebsite.co.uk%2Fincludes%2Fimages%2Fcw-crest.jpg&level=0&link=http%3A%2F%2Fwww.clubwebsite.co.uk&plugins=viral-2d&provider=rtmp&streamer=rtmp%3A%2F%2Fs3fac2chfcookf.cloudfront.net%2Fcfx%2Fst"/>

Rövid passzok, átadások

<embed src='http://www.clubwebsite.co.uk/includes/flash/player.swf' height='300' width='400' allowscriptaccess='always' allowfullscreen='true' flashvars="&bandwidth=9733&controlbar=over&controlbar.position=over&dock=false&file=coachingDrills%2FPassingReceiving%2FEmphasis_short_passes_and_one_twos.flv&image=http%3A%2F%2Fwww.clubwebsite.co.uk%2Fincludes%2Fimages%2Fcw-crest.jpg&level=0&link=http%3A%2F%2Fwww.clubwebsite.co.uk&plugins=viral-2d&provider=rtmp&streamer=rtmp%3A%2F%2Fs3fac2chfcookf.cloudfront.net%2Fcfx%2Fst"/>

Kapusjáték

<embed src='http://www.clubwebsite.co.uk/includes/flash/player.swf' height='300' width='400' allowscriptaccess='always' allowfullscreen='true' flashvars="&bandwidth=7359&controlbar=over&controlbar.position=over&dock=false&file=coachingDrills%2FGoalkeeping%2FEmphasis_positioning_and_angles.flv&image=http%3A%2F%2Fwww.clubwebsite.co.uk%2Fincludes%2Fimages%2Fcw-crest.jpg&level=0&link=http%3A%2F%2Fwww.clubwebsite.co.uk&plugins=viral-2d&provider=rtmp&streamer=rtmp%3A%2F%2Fs3fac2chfcookf.cloudfront.net%2Fcfx%2Fst"/>

syöveg

1. Tiszta víz: gyakran megfeledkezünk róla, hogy a víz az egyik legfontosabb táplálékunk. A sportolóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy még szomjúságérzet kialakulása előtt pótolják a vízveszteséget. A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Fokozott aktivitást követően (edzés, verseny, szélsőséges időjárási körülmények) ideális esetben azonban izotóniás italok javasoltak, amelyek az elvesztett elektrolitok gyors pótlását teszik lehetővé.
2. 60 százalék szénhidrát: az étrend 60 százalékát alkossák szénhidrátok: teljes őrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök. Sportoláskor gondoskodni kell a megfelelő minőségű és mennyiségű szénhidrátról: ezek késleltetik a fáradást, és erőt adnak az edzéshez!
3. Alacsony zsírtartalom: a zsírfogyasztás csökkentését tűzzük ki célul. A szükségesnél rendszerint több zsírt fogyasztunk: egyrészt sok, különben egészséges ételben is magas a zsírtartalom (olajos magvakban, diófélékben), másrészt az ételkészítés során is sok zsiradékot használunk.
4. Esszenciális zsírsavak: biztosítsuk a megfelelő mennyiségű esszenciális zsírsav bevitelét. A többszörösen telítetlen zsírsavakat (linol-, linolén- és arachidonsav) a táplálékunkból kell fedeznünk, mivel a szervezetben nem tudnak képződni.
5. 15 százalék fehérje: mindig gondoskodjunk teljes értékű fehérje beviteléről. A fehérjeszükséglet rendszeres sportolás során nem nő olyan mértékben, mint az a köztudatban van. Az izomzat gyarapodását nem a fehérje, hanem az energia felvétel limitálja. Több izom és több erő csak edzéssel nyerhető.
6. Alacsony cukortartalom: éljünk alacsony cukortartalmú étrenden. A gyári gyümölcslevek, üdítő italok, befőttek és lekvárok mind magas cukortartalmúak.
7. Alacsony sótartalom: vigyázzunk a nehezen észrevehető sótartalomra. A savanyúságok, konzervek, levesporok, sajtok, pékáruk és készételek sok sót tartalmaznak!
8. Változatosság, azaz ne együk ugyanazt napról napra! Egy sportolónak kb. 60-féle ételt kell fogyasztani egy-egy héten! A kiegyensúlyozottság öt–tíz napon belül érvényesüljön, nem minden étkezésnél vagy egyetlen napon. Legyünk rugalmasak táplálkozásunkban, kiegyensúlyozott étrend változatossággal érhető el!
9. Találjuk meg a helyes mértéket az étrend-kiegészítők fogyasztásában! Az engedélyezett, közel ezer étrend-kiegészítő, illetve a megengedett teljesítményfokozó között nem könnyű eligazodni, amelyeknek egészséges táplálkozás esetén szükségességük nem/sem bizonyított. Az egyre több, rövidtávon sikerrel kecsegtető ígéretnek, és szemfényvesztő reklámnak csak nehezen tud ellenállni az ember.
10. Ne együnk „vacakságokat”! Kerüljük az ún. üres kalóriákat, az egészségtelen, aroma- és színezőanyagban gazdag, mesterséges ételeket! Mondhatni ne töltsünk ócska üzemanyagot egy Ferrariba!

Forrás: drkator2010, medlist

kk

Szöveg

kkkk

képek

Az UEFA szeptember 20. és 22. között Madridban tartotta meg hagyományos edzőkonferenciáját, amelyre a kontinens labdarúgó-válogatottjainak szövetségi kapitányai kaptak meghívót. A háromnapos rendezvényen Egervári Sándor mellett Bazsánt József technikai igazgató vett részt. Az UEFA immár 9. alkalommal rendezte meg a szövetségi kapitányok éves tanácskozását, a rendezvénynek a spanyol főváros adott otthont. A konferencián elsősorban szakmai kérdésekről esett szó, a résztvevők megvitatták a nyári világbajnokság tapasztalatait, elemezték a torna statisztikáit, illetve részletesen megismerhették a spanyol képzési rendszert is.

Sokan nagy várakozással tekintenek az átalakulóban lévő magyar válogatott szereplése elé. A válogatottakkal kapcsolatban, általában véve, nagyon nehéz reálisan értékelni. Annál is inkább, mert a nemzeti tizenegy, a magyar futball reprezentatív csapata mindig az aktuális szövetség filozófiájának és gondoskodásának a függvénye. Az a gyakorlat, amely a magyar futballtól függetlenítette a válogatottat és elsősorban a külföldön játszókra épített - miközben a szövetség magánügyének tekintette a nemzeti csapat kérdését és csakis eredménytelenség esetén kért számon - nem jó.

A médiának sokrétű szerepe van. Az információ közvetítése a globalizált világ életének alapvető szükségletévé vált. Ebben a médiaszerkezetben az edzői nyilatkozatoknak kiemelt szerepe van. Sajátos színt adnak a mérkőzés előtti, közbeni és utáni hangulatról. Mert miről is szólnak ezek a gondolatok? Erre egyszerű a válasz, a játék lényegéről: a győzelemről és a vereségről. Vagyis a sikerről és a kudarcról. A futballhoz feltétlenül szükséges „tulajdonságokról”, a játék hátteréről. Ezért is kell részint nagyon pontosan, okosan fogalmazni az edzőnek, és érdeklődve, minden kis rezdülésre odafigyelve kell olvasni kollégának, szurkolónak.

Vajon miért képes az egyik ember szinte mindent megvalósítani, míg mások saját magukat nem képesek fenntartani? Nem a vallásos hitről beszélhetünk, hanem a meggyőződésünkről. Mi ennek a hitnek az alapja? Ennek a hitnek az alapja a nevelő környezetünk és a külső hatások összessége. Itt azt értjük, hogy a játékos feltétel nélkül elfogadja a felkészült (!) edzője állításait. Persze kivételt képez az az eset, amikor az edző cselekedetei ellentmondanak az állításoknak. Például az edző így szól a gyerekhez: „Ne dohányozz, mert káros az egészségedre!” és tíz perc múlva ugyanez az edző rágyújt egy cigarettára, a gyerek szeme előtt. Ilyenkor jobb lett volna előre hallgatni, mert a hitelességét a kijelentés teljesen elvesztette.

A harmadik titok másik oldala: a munkába vetett hit kérdése.
Ha sikeres szeretnél lenni, hinned kell abban, hogy sikerrel fogsz járni, mielőtt belekezdenél a tevékenységedbe... Eddigi élettapasztalatainkat hiedelmeinknek köszönhetjük...
A siker titkát sokan szeretnék tudni, s akik keresik, azoknak feltűnik, hogy mindenki ugyanazokról a dolgokról beszél, ugyanazokról az attitűdökről, szokásokról, a gondolkodásról, a hitről, a célokról...
Akik nem is akarják tudni, mi a titok, azokon nem lehet segíteni, de, akiknek legalább "gyanús", hogy mindenki ugyanarról papol, azoknak van esélyük megtalálni.
Ha hiszel a hit erejében, hited által lehetetlennek tűnő dolgokat is véghez vihetsz. Higgy nekem, ez így van!

Nem álmodni kell.
Az álmok csak arra jók, hogy esténként, reménytelenséged burkából kikelve egy szebb, egy jobb világot képzelj magadnak, melynek nincsenek körvonalai, csak lebeg a levegőben alaktalanul, megfoghatatlanul. Pillanatnyilag jobb kedvre derít - mely sokszor életmentő lehet -, de hosszútávú eredményei nincsenek.
Tervezni kell.
Egy mérnök pontosságával kikalkulálni jövőd alakulását, ügyelve a realitásra, melytől nagyon elrugaszkodnod nem szabad. Persze terveidnek nem feltétlenül kell hétköznapinak lennie, minél egyedibb, minél különlegesebb, annál nagyszerűbb, hiszen középszerű, silány tervekből nem születnek megvalósított csodák. Terveid legyenek letisztultak, egyértelműek, ésszerűen megvalósíthatók.

Aztán jön a lényeg: hinni kell.
Össze kell kapcsolnod a materiális valóságot, a reális terveket a spiritualitással, a hittel. Másképp sikered, örömöd nem lehet benne. Nagy célok csak hited által valósulhatnak meg, higgy nekem!
Hogy miben, kiben kell hinned, azt megmondani nem tudom. Szerintem mindegy, hogy Isten segítségében, Allah kegyelmében, Buddha jóságában vagy az Ember önnön erejében bízol. Felsőbb erő, belülről fakadó energia, egyre megy a szememben. A lényeg a hit, hogy meggyőződésesen tudod, amit el akarsz érni, sikerülni fog.
Nem is biztos, hogy szükséges a hit irányultságát meghatározni. Elég, ha a hit egyszerűen csak van. A tervek mellett. És a siker kétségtelen. Ha mégsem sikerült, annak csak két oka lehet: vagy a tervek voltak rosszak, vagy a hit volt gyenge.

A német labdarúgást nem nagyon kell bemutatni. Fő jellemzője minden szakember és szurkoló számára közismert: középpontban a „csapatként” való szereplés van. A csapat az első! A játékon belül pedig elsődleges szempont a megalkuvás nélküli, harcos, küzdelmes játék. S ez az, amire a német szurkolóknak szükségük van. Ne feledjük a németekre nem igazán jellemző, hogy kapkodnának. Igyekeznek mindenre kiterjedően, aprólékosan megtervezni mindent. A német labdarúgó játékfelfogást – az 1954-es világbajnokság megnyerését követően – a tökéletes fizikum, tökéletes atlétikus felkészítés jellemezte, melyben a csapat csak egy célra összpontosít: a győzelemre. Semmi más nem számított. Ennek a felfogásnak az eredménye viszont a játékfelfogás szürkesége lett. Vagyis a játék egyhangúsága dominált, igaz ez nagyon magas fokú akarattal párosult. Mégis, ennek a játékfelfogásnak híres egyéniségei is voltak. Mindenekelőtt Uwe Seeler (72 mérk 43 gól), Fritz Walter (61 mérk 33 gól, Eberhard Vogel (74 mérk, 25 gól), Joachim Streich (98 mérk, 53 gól).

A „két” Németország egyesítésétől kezdődően törvényszerű, de igen lassú változás következett be. A szakmai koncepció megmaradt, - az akaratos játék - de az üzleti szempontok egyre inkább előtérbe kerültek. Ez a stratégiai váltás oda vezetett, hogy a mai Bundesliga él-csapatok többsége, az európai trendnek megfelelően topfutballisták szerződtetésétől és szereplésétől várja a sikereket és az üzleti hasznot. Elég csak megemlíteni a Bayern Münchenben játszó Luca Tonit, Frank Ribéryt, a Werder gólzsákját a perui Pizzarot, vagy a Wolfsburg brazil játékosát Grafite, stb …
Ezek a külföldi sztárok egyéniségükkel kreativitást, könnyedséget, varázslatot hoztak a német futballba. Ezért is élvezhetők a Bundesliga mérkőzései, magas nézőszámmal a lelátókon.
Anyagunkban egy német futball akadémia stratégiai és szakmai tervezetét mutatjuk be, kivonatosan egy-egy edzésre lebontott edzés cél meghatározásával.

Érdekes, hogy az éveken keresztül a német iskolára oly jellemző állóképességi és erőedzés középpontba helyezése helyett a mai német akadémiai elveknél már a játék központúsága az elsődleges, a játékhelyzet megoldások felépítése és gyakorlása a kiemelt képzési cél.
A teljesítmény összetevők fejlesztése alapján három korcsoportot határoznak meg:

1. Az alapok lerakása – (Grundlagentraining – Az alapok edzése)
10 éves korig (három korcsoportban: „G”, „F” és „E” korosztályok)

2. Az alapok edzése – (Aufbautraining – A játék felépítés edzése)
10 – 14 éves kor között (10-12 és 13-14 éves korcsoportokra bontva)

3. A teljesítmény edzése (Leistungtraining – A teljesítmény edzése)
14-18 éves kor között (15-16 és 17-18 éves korcsoportokra bontva)

Weblapunk ezen szakmai anyag közlésének terjedelmessége miatt több részt igényel. Főleg úgy, hogy mindegyik részben gyakorlatokat, játékokat szeretnénk megmutatni a német iskolából.

1. Az alapok lerakása – Grundlagentraining – 10 éves korig

Az első oktatási részben nagyon sokrétű feladatot kell az edzőnek ellátnia. Nemcsak a labdával való bánásmódot kell kiemelni, hanem a csoportban való cselekvést, a közösségi élet magatartásmódját is fel kell építeni. A gyermekkel el kell fogadtatni, hogy társai vannak és van egy bácsi (az edzője) aki hasznos tanácsokkal látja el. Ezért is fontos, hogy viszonylag kis létszámú (8-12 fő) csoportokban legyenek az edzések, és mindenki számára legyen egy labda. A foglalkozások fő célja: a játéknak kell lennie. A nagyon sok labdás feladat tanítja meg a játék célját, és szoktatja a játékost a játék eszközéhez. Olyan egyszerű feladatokat kell adni a srácoknak, amelyeket nem kell „agyonmagyarázni”. Egyszerű, tiszta szabályok, feladatok legyenek.
Sok mozgás, labda és mosoly – ennek a hármas egységnek kell megfelelni az edzéseken.
Ezek a kicsi labdarúgók, (mert ezt éreztetni kell velük, hogy ők már igazi játékosok!) a gyerekek csak futballozni akarnak, önfeledten, örömmel.
Ebben a korban tilos kondícionális feladatokat adni a gyermekeknek (futások, erősítések). Úgyszintén tilos taktikai feladatokat adni. Természetesen vannak bizonyos játékbeli törvényszerűségek, amelyeket már itt el kell sajátítani. Ezek azok a fontos dolgok, amelyek a játék élvezetéhez szükségesek. Például ilyen a pálya „benépesítése”. Ki van elöl, középen és hátul? De ezeket a feladatokat nem egyes játékosokra kell állandóan kikötni, megszabni, hanem folyamatosan cserélgetni. Mindenki játsszon mindenhol! Minél sokrétűbb feladatot kap egy játékos, annál több játékhelyzetbe kerül, és annál jobban fejlődik.

Alkalmazható játékok: a kis játékterületen játszható 1:1 elleni játékoktól a 4:4 elleni játékig, természetesen kapus nélkül.

Az alapok lerakásának időszakában a fő edzéscélok:

ss

Rúgott gólok időbeni statisztikája

Kapott gólok időbeni statisztikája

Alapfelállások
Németország

Kapus: Jens Lehmann (1)
Védők: 3    Arne Friedrich
6    Simon Rolfes
7    Bastian Schweinsteiger
11    Miroslav Klose
13    Michael Ballack
15    Thomas Hitzlsperger
16    Philipp Lahm
17    Per Mertesacker
20    Lukas Podolski
21    Christoph Metzelder

Törökország

1    Rüstü Recber
3    Hakan Balta
4    Gökhan Zan
6    Mehmet Topal
7    Mehmet Aurélio
9    Semih sentürk
16    Ugur Boral
18    Kazım Kazım
19    Ayhan Akman
20    Sabri Sarıoglu
22    Hamit Altıntop